Sport

Vívás: Azért ilyen jók, mert van kire, kikre felnézniük

Az épület ugyanaz. Szocreál. Akkoriban negyven, vagy már ötven (?) éve, heti négyszer jártam ide. Vass Imre legendás párbajtőr szalonjába. Itt vívtak a világ akkori legjobbjai. Ide nem lehetett csak úgy bemenni. Meghívót kellett kapni az “Atyától”, Imre bácsitól. B. Nagy, Bárány, Kausz, Kulcsár, Schmitt, Nemere és a fiatalabbak; Erdős Sanyi, Osztrics, Székely, Pap, Kolczonay. Olimpia és világbajnokok egész sora. Körülbelül húszan lehettünk.

Amit a vívástól és tőlük kaptam az semmihez sem mérhető.

Nehezen parkolok. Itt régen egy buszgarázs állt. Most óriási lakótömb. Valahol a Thököly út másik oldalán találok egy helyet. Sietek, mert ötöt ütött az óra.

Ünnepnap a mai. A vívás ünnepe, a magyar bajnokság döntői.

Ülőhely alig, telt ház a régi sportcsarnokban. A tribünön, az első sorban sikerül helyet szereznem, épp veterán vívótársam Buday Gyuri mellett.

Előttem székek, nézem, kik ülnek ott.

A hölgyek: Juhász Kati, Dömölky Lídia, Rejtő Ildikó, Bóbis Ildi, Marosi Paula, Szolnoki Mari, Szőcs Zsuzsa.

És a fiúk: Schmitt már ott van, de fiatalos léptekkel érkezik  Kausz „Dades”. Most volt nyolcvanöt. Bárány Árpi is bejön leül Udvarhelyi „Fusche” mellé.

Ezt már nem bírom. Árpit, aki öt évig az edzőm volt, harminc éve nem láttam. Átmászok a kordonon. Leülök mellé. Ráköszönnék. Felém fordul. Látom, fogalma sincs ki vagyok. Nem mondom meg neki. Udvarhelyivel próbálunk segíteni. Lassan esik le neki. Kicsit könnyes szemmel átöleljük egymást.

Utána megyek Palihoz, Dadeshez, Győzőhöz, Erdős Sanyihoz, majd vissza a helyemre.

Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke, nem mellesleg olimpiai ezüstérmes párbajtőröző köszönti a születésnapos bajnokokat Forrás: hunfencing.hu

Öt éves ugrásokkal születésnaposokat köszönt a hangosbeszélő. Egészen nyolcvan, nyolcvanötig. Rejtő, Kausz, Juhász Kati. Jó látni őket.

A verseny, a döntők, a fiatalok. Némelyikük még csak 16-17 éves. Nem hiszem el, olyan utánpótlásunk van.

A teremből árad; azért ilyen jók, mert van kire, kikre felnézniük.

A végére marad a csattanó. Az egészen egyedülálló karddöntő. A regnáló világbajnok vív a regnáló olimpia bajnokkal.

Közben megpróbálom megszámolni a csarnokban jelen lévő olimpiai aranyérmek számát! Nem sikerül, tizenötnél megállok.

Szép volt lányok.

Szép volt fiúk.

Szép este volt magyar vívás.

Keresem a kocsimat.

Fogalmam sincs hol álltam meg.

Mert amikor jöttem, tudtam hova megyek. Az épületet, a Nemzeti Sportcsarnok előre köszönt. Csak a környék lett más…

Marczali László
A szerző operatőr, filmrendező, magyar bajnok párbajtőröző
(nyitókép: Szatmári András (balra) és Szilágyi Áron
Forrás: hunfencing.hu)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik