Sport

A veszprémi vezetőséget hibáztatja a Barcához lelépő kézisztár

Hosszas huzavona után eldőlt, hogy Aron Pálmarsson a Barcelonában folytatja pályafutását, és az izlandi kézilabdázó hiába nagyszerű képességű játékos, nem lopta be magát a veszprémi szurkolók szívébe azzal, ahogy ezt az egészet intézte.

A Veszprém verzióját már ismerhetjük a szakításról, és most Pálmarsson is elmesélte egy spanyol rádiónak, miképp élte meg az elmúlt hónapokat.

A játékos azt mondta, ő már tavaly novemberben jelezte a veszprémi vezetőségnek, hogy nem hosszabbítja meg a szerződését, és ezek után azt érezte, hogy onnantól nem kezelték őt megfelelően.

Pálmarsson hozzátette, ő mindent félretéve csak a játékra koncentrált, és tiszteletet mutatott mindenki felé, de bizonytalanul érezte magát, és ezt jelezte is az új edzőnek, Ljubomir Vranjesnak.

Aztán jött az ominózus eset, amikor Pálmarsson egy SMS-ben jelezte Vranjesnak, hogy nem vesz részt a csapat edzésén, ezzel vágta el magát a vezetőségnél, és őt bevallása szerint sokkolta a veszprémiek reakciója, mivel előtte jelezte feléjük, hogy problémái vannak, és időre van szüksége, hogy ezeket megoldja.

“Simán megsemmisítették a szerződésem, s ami a legjobban bánt, hogy ekkor hívtam a családom, az ügynököm, és néhány jogászt, akik azt mondták, hogy ne mondjak semmit, így 2-3 hónapig nem is mondhattam semmit. Márpedig az emberek megérdemlik, hogy hallják az én sztorimat is”

idézte a kézist a hetmeteres.com nevű oldal.

Pálmarsson azt nyilatkozta, többször is megpróbált tárgyalni a veszprémi vezetőséggel, de ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel, pedig Vranjes visszavette volna.

“De megegyezésre jutni néhány emberrel a veszprémi vezetőségből egyszerűen lehetetlen volt. Ez szomorú volt, és frusztráló. Nem mondhattam semmit, pedig én nagyon szerettem ott játszani, mindenki tudja, Európa egyik legjobb arénájáról van szó, valószínűleg a legjobbról.

A szurkolók csodálatosak, és az alatt a két év alatt, amíg ott játszottam, végig támogattak, és én még mindig szeretem őket. Ugyanez igaz a játékosokra is, hiszen a világ egyik legjobb csapatáról beszélünk.

Ez zavart a leginkább, hogy nem mondhattam el az én sztorimat. Csak az egyik oldal volt ismert, és ez szomorú, mert ahogy mondtam is, nem pontosan ez volt a helyzet”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik