Kajak-kenuban is zajlott az élet 2016-ban, a világbajnok kajakosról, Dudás Miklósról áprilisban derült ki, hogy megbukott a doppingvizsgálaton. A sportoló versenyzői engedélyét és válogatott kerettagságát azonnal felfüggesztették, a támogatásokat pedig megvonták tőle.
A kajakos először azt mondta, a biológiai útlevele miatt bukott le, aztán azzal védekezett, hogy barátnője, a Magyarország Szépe versenyen induló Szigligeti Ivett véletlenül olyan kenőcsöt kevert a testápolójába, amely tiltott szert tartalmazhatott.
A Nemzeti Doppingellenes Szervezet Doppingbizottsága végül szeptemberben zárta le a Dudás Miklóssal szemben indított eljárást. Az elsőfokú döntés értelmében a 25 éves sportoló 34 hónapos eltiltást kapott.
Májusban gyermekmolesztálási ügy rázta meg a sportágat: egy nagykanizsai kajakedző az autójában próbált meg kikezdeni az egyik kiskorú tanítványával, egy másik kislányt pedig közösségi oldalon írt szexuális tartalmú üzenetekkel bombázott.
Az 59 éves edző mindent tagadott, a rendőrség midenesetre ismeretlen tettes ellen, hivatalból indított nyomozást az ügyben.
Ha ez még nem lett volna elég: július elején jelentette be a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, hogy egy versenyző mintája pozitív lett a második olimpiai válogatóversenyen levettek közül.
A kajakos Dombvári Bence bukott le, egy éven belül ez már az ötödik ilyen eset volt a sportágban. (Csipes Tamara, Dombvári Bence, Dudás Miklós, Kucsera Gábor)
És, hogy miért éppen kajak-kenuban van ennyi doppingügy? Elemzésünkben azt fejtegettük, hogy az üzleti szemlélet állhat a dolog mögött. A befektetés a magyar állam sporttámogatásának, az olimpiai jutalomnak, a sportolói finanszírozási rendszernek, a négy éven át tartó alapítványi csúcstámogatásoknak, a bezsebelhető szponzorpénzeknek, a 35 év után járó életjáradéknak hála meglehetősen magas bevétellel, ha úgy tetszik profittal kecsegtet.
Ezért van az, hogy egyes sportolók úgy gondolják, megéri kockáztatni. Doppingolni. Vagy doppingvétséget elkövetni. Ráadásul kevés olyan ország van, mely komoly szakmai és infrastrukturális háttérrel, nemzetközi szintű versenyzőkkel rendelkezik. A kajak-kenuban még mindig a vezető nemzetek közé tartozunk, mondhatni relatíve könnyű ebben a sportágban sikert elérni.
Ami a vezetést illeti: az öttusával és az úszással ellentétben kajak-kenuban csata nélkül ment végbe az elnökváltás. Baráth Etele az olimpiai ciklust lezáró tisztújító közgyűlésen 21 év után adta át a stafétabotot az eddigi főtitkárnak, Schmidt Gábornak:
Egy ekkora szervezetnek szükség van egy olyan elnökre, aki nem társadalmi funkciót lát el, hanem főállású vezetőként felügyeli a sportág mindennapjait, ennek érdekében alapszabály módosítási javaslatot nyújtok be. Szintén javaslom, hogy Schmidt Gábor legyen a következő ciklusban a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, aki egy személyben ellátná a főtitkári feladatokat is
–mondta a közgyűlésen a 74 éves leköszönő elnök. Nos, valahogy így kell ezt elegánsan csinálni.
