Nyikita Kamajev decemberben és januárban még azt nyilatkozta, hogy nincs bizonyíték a “központi” doppingolásra, most viszont azzal állt elő, hogy a gyaloglók biológiai adatait rögzítő útlevelek alapján már nyilvánvaló, hogy szisztematikusnak nevezhető a csalás. Egyben megvédte saját szervezetét, mint mondta, munkatársai nem követtek el semmi olyat, ami miatt fennállhat a tévedés lehetősége.
A doppingellenes ügynökség első számú vezetője szerint idő kell, amíg felgöngyölítik az ügyet, az eddigi eltiltások után újabbak következhetnek. Ahogy fogalmazott, Lance Armstrong – aki ugyancsak éveken át doppingolt – két és fél év alatt jutott el oda, hogy örökre eltiltsák, és megfosszák többek között hét Tour de France-elsőségétől.
Nyikita Kamajev Lance Armstrong esetéhez hasonlította az orosz doppingbotrányt
Fotó: Europress Fotóügynökség
“A mi esetünk sem egyszerű” – jegyezte meg Kamajev, hozzátéve: az ügynökség elsősorban a gyaloglók szaranszki bázisán nyomoz. Az edzőtábor korábbi igazgatóját, Viktor Kolesnyikovot tavaly négy évre eltiltották a munkavégzéstől, mert tiltott szereket birtokolt és azokkal kereskedett. Aztán rövid időre Olga Kanyisina, a 2008-as pekingi olimpia 20 kilométeres számának aranyérmese vette át a bázis irányítását, ám őt – mint korábbi atlétát – doppingvétség miatt három év két hónapra eltiltották közel három hete.
Kanyisina mellett a londoni olimpián 50 kilométeren győztes Szergej Kirgyapkint, a 2008-as pekingi olimpián 20 kilométeren bajnok Valerij Borcsint, valamint a 2011-ben 50 kilométeren világbajnok Szergej Bakulint, illetve az ugyanott 20 kilométeren ezüstérmes Vlagyimir Kanajkint tiltotta el az Orosz Doppingellenes Ügynökség az érintettek biológiai útleveleiben talált, évekre visszavezethető abnormális véreredmények miatt. Kanajkint örökre, Borcsint nyolc évre, Kirgyapkint és Bakulint pedig egyformán három év két hónapra büntették.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) az üggyel kapcsolatban jelezte, hogy a biológiai útlevélre épülő ellenőrzési rendszerben kimutatott szabálytalanságok miatt a mostani öttel együtt eddig összesen 37 atlétát szankcionáltak 2009 óta, közülük 23 orosz versenyző volt. Azt is kiemelte, hogy a nemzetközi szövetségnek komoly aggodalmat okoz az orosz atléták körében tapasztalt doppingesetek nagy száma, ezért a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA) közösen jelenleg is vizsgálja az orosz szövetségre vonatkozó központi doppingolás vádját.
Az ARD december 3-án mutatta be az Eltitkolt dopping – így készülnek az orosz győztesek című dokumentumfilmet. A részben titokban rögzített kép- és hangfelvételek állítólag bizonyítják, hogy az államilag támogatott doppingrendszer, a pozitív tesztek eltussolása és a korrupció is hozzájárul az orosz sportolók eredményeihez.
Közben az orosz atlétikai válogatott élén is váltás történt: a múlt héten a 33 esztendős Jurij Borzakovszkijt, a 800 méteres síkfutás 2004-es olimpiai bajnokát bízták meg ideiglenesen a szövetségi kapitányi feladatokkal. Elődje, Valentyin Maszlakov három hete mondott le posztjáról. A 70 éves Maszlakov 2007 óta felügyelte a válogatott szakmai munkáját. Az orosz szövetség elnöke, Valentyin Balahnyicsev szerint Maszlakov “nemes döntést hozott”, ugyanakkor a szövetségi elöljáró a lemondást nem hozta összefüggésbe a doppingesetekkel.
