Szerdán 11 óra 29 perckor a Népstadion régi dísztribünje alatt, egy hűvös csarnokteremben tartottak könyvbemutatót. A rendhagyó helyszín és időpont sem véletlen: 1984. május 16-án, ugyanekkor, ebben az épületben döntött a Magyar Olimpiai Bizottság arról, hogy „a kialakult helyzet nem teszi lehetővé a magyar sportolók részvételét” a Los Angeles-i olimpián.
Videó – Lejátszották az 1984-es bejelentés hangfelvételét:
Harminc év telt el azóta, és rengeteg kérdés maradt nyitva, amikre nem kaptunk választ. Egy fiatal, elsőkönyves szerző, Radványi Benedek gondolt egyet és utánament a dolgoknak, így született az 1984 – A kettétört olimpia című, 400 oldalas kötet, amely a szocialista országok által bojkottált Los Angeles-i játékok hátterével foglalkozik. Harle Tamás, a Kék Európa Stúdió kiadó igazgatója, a könyv szerkesztője megjegyezte, több mint félszáz magyar versenyző emlékezik vissza a történtekre.
„Meg kellett szülessen ez a könyv, ha ennyien összegyűltünk” – utalt arra Harle, hogy rengeteg érintett ott volt a könyvbemutatón. (Jelen volt például Rácz Mariann kézilabdázó, Beloberk Éva kosárlabdázó, Wladár Sándor úszó, Nagysolymosi Sándor cselgáncsozó, Guczoghy György tornász, a vitorlázó Detre-fivérek, Menczer Gusztáv atléta, a birkózó Gáspár Tamás.)
Az olimpiai bronzérmes és világbajnok vívó, Stefanek Gertrúd elmondása szerint az utolsó pillanatig nem akarta elhinni, hogy nem utaznak az olimpiára. „Igaz mondás, hogy sírni csak a győztesnek szabad. De én sírtam, amikor megtudtam a hírt.”
Hozzátette, igazi „arculcsapás” volt az is, hogy sokan utaztak Los Angelesbe azok közül, akik meghozták a döntést.
A korábbi öttusázó, az 1988-ban, csapatban olimpiai bajnok Fábián László szerint a döntés azért is volt fájó, mert rengetegen akkor voltak csúcsformában és sikeres olimpia lehetett volna a magyar küldöttség számára az 1984-es.
A női kosárlabda-válogatott először és utoljára az 1984-es olimpiára harcolta ki az indulási jogot, mégsem vehetett részt rajta. „Ausztriában edzőtáboroztunk és ott láttuk a tévében, hogy olyan csapatok álltak dobogóra, melyeket két hónappal korábban simán legyőztünk” – mondta Kiss Lenke, a válogatott akkori csapatkapitánya. A kosárcsapat éppen május 16-án, a döntés napján harcolta ki Kubában az olimpiai részvételt…
Az 1987-es születésű szerző, Radványi Benedek elárulta: kutatásai alatt olyan kérdésekre is választ talált, miért lehettek ott a románok a három évtizeddel ezelőtti nyári játékokon, s a magyarok miért nem, vagy hogy kötelező volt-e a bojkott, a Szovjetunió melletti felsorakozás, avagy kínálkozott volna más lehetőség is.
Radványi Benedek: 1984 – A kettétört olimpia
Kék Európa Stúdió kiadó
