Sport

Erőss Zsolt és Kiss Péter: szinte semmi remény

Kancsendzönga csúcsára vezető út, himalája (Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára vezető út)
Kancsendzönga csúcsára vezető út, himalája (Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára vezető út)

Nem találják a Kancsendzönga (8586 méter) meghódítása után lefelé ereszkedő magyar hegymászókat a mentésre küldött sherpák.

A hoparduc.hu oldalon nem túl jó híreket olvashattunk a „Magyarok a világ nyolcezresein” expedícióról. A sikeres csúcstámadás után lefelé araszoló Erőss Zsolt és Kiss Péter folyamatosan életveszélyben volt.

„Rossz napra ébredtünk! A tegnapi remények szertefoszlottak. A rádiókapcsolat megszűnt Zsolttal. Tegnap délután három óra óta nem válaszol a hívásra! Petiről tegnap reggel 8 óra óta nem tudok semmit. Zsolt szerint elindult lefelé előtte. De ez egyáltalán nem biztos!

A biztos az: nincs rádiókapcsolat, a négyes tábor és környékének átvizsgálása után sincs nyomuk. Még egy kísérletet tettünk a koreai kollégákkal együtt (akiknek 2 sherpájuk és 2 mászójuk még a 4-es táborban van) egy szervezett, környék és a táborok átvizsgálására ma. Semmi eredmény!”

A „Magyarok a világ nyolcezresein” az alábbi közleményt fogalmazta meg: „A 2013-as Kancsendzönga (8586 m. Himalája, Nepál) Expedíció két csúcsmászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcsról való ereszkedés közben 8000 méter körüli magasságban eltűnt!” Nem keresik tovább a magyar mászókat.

Már csak vánszorogtak

“Nehéz kimondani, de szinte semmi remény nincs” arra, hogy a magyar hegymászók életben vannak – fogalmazott Vincze Szabolcs. Hozzátette: az szinte biztos, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter 7600 méter – a 4-es alaptábor – fölött, a szabadban töltötte az éjszakát, a mentésükre küldött serpák ugyanis sem a táborban, sem a környéken nem találták őket.

A szóvivő valószínűsítette, hogy a serpák – saját biztonságuk érdekében – elindulhattak lefelé, arra azonban kicsi az esély, hogy visszafelé találják meg a két magyar hegymászót. Hozzátette: mivel a 4-es táborban és környékén nem találták meg a magyarokat, ők valószínűleg feljebb rekedtek, ismét a szabadban éjszakáztak a mínusz 30 fok körüli hidegben.

Vincze Szabolcs elmondta, hogy kedd délután óta minden rádiókapcsolat megszakadt a mászókkal. Ráadásul valószínűleg egyetlen mászócsapat sincs már fent a hegyen, a kutatóexpedíció járhatott a legmagasabban. Hozzátette: ha a serpák fel tudtak menni a 4-es alaptáborba, akkor aránylag jó lehetett az időjárás, viszont közeleg a monszun, hamarosan elkezd esni a hó, napokon belül jön a rossz idő.

Az index.hu cikke felidézi, hogy a mászók közel két napot töltöttek 8000 méter felett, amelyet halálzónaként emlegetnek: az alacsony oxigénszint miatt itt a szervezet nem képes megfelelően működni. Egy éjszakát húztak ki 8300 méteren, haladási sebességükből következtethetően is nagyon kimerültek voltak, valójában már csak vánszorogtak.

A túlélésre esélyt az biztosított volna, ha elérik a még mindig extrém magasságban lévő négyes tábort, és ott hálózsákban tudnak aludni, tudnak maguknak vizet olvasztani és inni, ami fontos a nagy magasságban különösen száraz levegőben. Enni ilyen magasságban és ilyen terhelés után nem igen lehet. Ha a két hegymászó a sátrakon kívül van valahol még életben, akkor az azt jelenti, hogy egyedül valószínűleg már képtelenek a mozgásra.

Egy spanyol oldal szerint már nem élnek

Közben a desnivel.com című spanyol hegymászó honlap már arról számol be, hogy a 11 hegymászó közül, aki meghódította a csúcsot, 5 életét vesztette. A cikk a koreai (Park Nam Su) és két sherpa (Phurba Sherpa és Vivas) mellett felsorolja a magyar Erőss Zsoltot és Kiss Pétert is. Az információ azért tűnik hitelesnek, mert a magyarok éppen azoktól a spanyol mászóktól, Carlos Soriától és Dani Salastól kértek segítséget, akik a 4-es táborban tartózkodtak már.

Ezzel kapcsolatban elképzelhetőnek tartja, de megerősíteni nem tudja a Kiss Péter hegymászó lezuhanásáról szóló hírt Vincze Szabolcs.

A szóvivő ezt szerdán délben mondta annak kapcsán, hogy egy spanyol expedíció meg nem erősített hírei szerint Erőss Zsolt kedden jelentette, hogy társa, Kiss Péter vélhetően lezuhant. Ez lehet a magyarázata, hogy az alaptáborból sokáig látcsövön követték Erőss útját, társát viszont nem látták.

Nem félt, kihívásként élte meg

Kiss Péter az indulást megelőző sajtótájékoztatón még márcisuban a Sport24-nek azt mondta: rendkívül megtisztelő számára, hogy Erőss mellett mászhat. Barátja javaslatára tizenhárom évesen kapott kedvet a túramászáshoz. Miután azt megunta, inkább a minél magasabb, minél hosszabb távokat tartotta kihívásnak – mesélte.

„Bár Erőssék kitételeinek nem felelek meg, mert nincs még 7000 méter feletti mászásom, de a többi sikeres eredményem miatt mégis beválogattak a csapatba. Eddig a legmagasabb hegy, amin jártam a 4800 méter magasan lévő Mont Blanc volt” – tette hozzá a 26 éves hegymászó.

Kiss Péter az expedíciótól nem félt, – mint fogalmazott – számára egy újabb kihívást és tapasztalatszerzést jelent a túra. Azt azonban megemlítette, hogy az ő egészségi állapotára jobban kell majd figyelnie, hiszen kérdéses, hogy szervezete, mennyire tud majd akklimatizálódni a magassághoz.

Magyarok a világ nyolcezresein:

A magyar hegymászók a Kancsendzönga elérésével a világ 12., nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát hódították meg a 14 közül.

A „Magyarok a világ nyolcezresein” elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A „nyolcezresek” közül immár csak az Annapurna és a K2 van hátra.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik