Két héttel a rajt előtt ez elég riasztóan hangzik – ezért is rikácsolt dühösen néhány képviselő, mondván, hogy a fenébe létezik, hogy amikor minden korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak a terrorveszély elhárítására, akkor szinte percekkel a rajt előtt bukik ki egy ekkora baklövés.
A belügyi vezető természetesen igyekezett mindenkit megnyutatni, hogy inkább örüljünk a kérdés gyors rendezésének, ám ettől még nem halkult el a zümmögőkórus, sem a falakon belül, sem a médiában.
Egy biztos, meglehetősen fura, hogy most derült fény erre a problémára: a G4S 13 ezer kellően betanított biztonsági őr alkalmazását vállalta a játékok időszakára, ám a helyzet az, hogy jelenleg még csak 4000-en dolgoznak, és nagyon úgy fest, a 9000 embert egyszerűen képtelenek kellőképp kiképezni és beosztani az őrhelyekre két hét leforgása alatt.
Hozzáteszem: a zöld ruhába öltöztetett, hátukon „Security” feliratot viselő emberkék többsége nem az otthon megszokott, kopasz, kigyúrt, fekete seregletre emlékeztet. Egy frászt: többségük – saját tapasztalat – maximum huszonévei elején járó ifjú, tejfelesszájú fiúk és lányok, akik nyárra vállalták be ezt a munkát, az önkéntesekkel ellentétben némi pénzt is kapnak -más kérdés, hogy marconának nem nevezném őket, azaz konfliktus-helyzetben alighanem csak sodródnak majd az eseményekkel.
A pluszhaderő átvezénylése mindazonáltal kapott egy vajszínű árnyalatot, ugyanis ennek ürügyén új erőre kapott az a már-már elhamvadni látszó vita, amely a haderő létszámcsökkentéséről szólt. A brit kormány ugyanis az év végéig 80 ezerre akarja visszavágni a létszámot, kipróbált tábornokok viszont azzal dörmögték tele a médiát, hogy egy sereg 100 ezer fő alatt megszűnik seregnek lenni, és mivel esetünkben mégiscsak a világ egykori urairól van szó, érezhető, hogy igencsak érzékeny a téma errefelé. Az új botrány okán persze muníciót kaptak a terv ellenzői, mondván, lám, most, hogy gáz van, megint csak a katonaság tud segíteni, akkor meg miért kell erőltetni a csapatleépítést… (És hozzáteszik, hogy 1750-es években volt utoljára 80 ezres a sereg – és hogy ez borzasztó.)
Összességében, úgy gondolom, nem kell félni – rendet fognak tartani a játékok helyszínei körül (csaknem százat kell őrizni: létesítményeket, edzés-helyszíneket, szálláshelyeket). Az megint más kérdés, hogy egyre többen vetik fel: ha a G4S szerencsétlenkedik, akkor ugye visszafizet valamennyit a szerződésében szereplő összegből. E tekintetben még nincsenek értékelhető kommentárok, csak az összeget tudjuk: 284 millió font. Ne tévedjünk: ez több mint 100 milliárd forint. Csak a magyar olimpiai sportágak nagyjából huszonöt évig tudnának ennyiből készülni, sosem látott bőséget élvezve…
FRISS
Percekkel ezelőtt öntötte a népre a Sky News azt az interjút, amit egy arcát nem vállaló biztonsági szakértővel készítettek. Az illető közölte, hogy a jelentkezőknek tartott tréningek fabatkát sem érnek, meglehetősen lazák, és hogy szerinte ha valaki fegyvert akarna valamilyen módon az olimpiai helyszínekre bevinni, akkor a siker esélye legalább ötven százalék.
A jelentkezők betanításában szerepet vállaló, a szakmában igen profinak számító úr azt mondta, mivel minden emberre szükség van, gyakorlatilag senkit nem küldenek el, bárhogy is szerepel a kurzus-záró teszteken. Mint mondta, gyorstalpalóban képzik ki az embereket az átvilágító-gépek használatára, és a vizsgákon elképesztő hibák tömegét követték el a jelentkezők: volt, aki egy kézigránátot nem szúrt ki, egy másik ugyan meglátta a robbanószerkezetet, viszont nagy lelkesen kirángatta a táskából, holott megmondták mindenkinek, ha felfedeznének egy bombának látszó tárgyat, eszükbe ne jusson hozzányúlni – ehhez képest delikvensünk még körbe is mutogatta büszkén… (Ezek mind hatástalanított teszt-eszközök voltak természetesen.) Volt, aki egy kést nem volt képes megtalálni egy táska átvizsgálásánál – ehhez képest, mint a biliborító mondta, mindenki megkapta a maga pipáját, aztán elküldték, vegye fel az egyenruhát, és hamarosan kapja az e-mailt, mikor kezdődik a munkája…
Közben az is kiderült, hogy a Heathrow reptéren az érkezők beengedését megkönnyítendő zöldfülű határőrök sokaságát ültették a fülkékbe – Nagy-Britannia nem része a schengeni övezetnek -, ám közöttük akad olyan, aki még azt sem tudja, mely országok tagjai az Európai Uniónak…
