A Proceedings of the National Academy of Science című lapban megjelent cikk leírása szerint az újfajta kezelés “meggyőzi” az immunrendszert arról, hogy pusztítsa el a rákos sejteket. Az eddigi vizsgálatok során egyaránt sikerrel küzdötte le az egerekbe ültetett emberi mell-, petefészek-, végbél-, agy-, máj- és prosztatadaganatokat.
A kezelés nem magát a rákot, hanem egy CD47 jelű fehérjét céloz meg – ez a marker felel azért, hogy az immunrendszer ne támadja meg az egészséges sejteket. A daganatok azonban épp ugyanezt a fehérjét használják fel, hogy rejtve maradjanak a test védekező mechanizmusa elől, vagyis a fehérje lokális kiiktatása lehetővé teszi, hogy az ember saját maga küzdje le a betegségét.
Az utóbbi néhány évben sikerrel alkalmazták ezt a technikát a limfómák és leukémiák kezeléséhez, a legfrissebb kutatási eredmények pedig arra utalnak, hogy nincs olyan daganatos megbetegedés, amelynél ne működne a módszer. Irving Weissman, a kutatók egyike a Science-nek adott nyilatkozatában beszélt a kezelésben rejlő lehetőségekről: “Kimutattuk, hogy az antitestek még azután is képesek meggyógyítani, de legalábbis lelassítani a daganat növekedését, miután az már teljesen kialakult.“
S bár a kezelésnek általában néhány egészséges sejt is áldozatául esik, a kutatók szerint ennek kiterjedtsége elhanyagolható a tumorra gyakorolt hatáshoz képest. Ahogy ez átütő erejű tudományos eredményeknél lenni szokott, úgy most is – sajnos – várnunk kell még, az eddigi eredmények azonban roppant bíztatóak.
