Poszt ITT

Karafiáth: Ne basztassátok Karácsonyt!

Baj, hogy megint apafigurát keresnek sokan: erős vezetőt.
Korábban a témában:

Megijeszt ez a vak csodavárás.

Már a szavazás másnapján megjelentek a számonkérő posztok, és alattuk a kétségbeesett sóhaj:

  • Hát hazudtatok ti is?
  • Mi lesz a lakáshelyzettel?
  • Bementem a kórházba, és nem lett kacsalábon forgó palota!
  • Megvezettetek!
  • Legkésőbb hétvégére oldódjék meg az orvoshiány, az eszközhiány, a lakáshiány, a pénzhiány!
  • Nem azért szavaztam rátok, hogy minden ugyanolyan maradjon!

Komoly emberek is gyermekké válnak, s várják a varázsütést. Azonnal legyen változás! Mintha új királyt választottak volna a Duna jegén. Budapest új főpolgármestere még csak most költözik be az irodájába, egyes kerületi polgármestereket pedig nem engednek a székükhöz. Mit lehet ennyi idő után számon kérni? Mire föl akarjuk rögtön benyújtani a számlát?

Elszomorít, hogy sokan a kulturális élet képviselői közül is egyből csak azon ujjonganak: végre lesz pénz! Adjanak pénzt, és még egy kis pénzt. Most. Rögtön. Még csak be se tolta a biciklijét az új vezető, és máris azt kérik, szórja a milliókat két kézzel a kiéhezettek közé. Semmi egyéb ne számítson, csak az, hogy eddig nem kaptak, és hogy mennyire voltak úgymond hűségesek: tehát politikai alapon.

Amit a másik oldalon borzalmasnak bélyegeztek. Az is, nem vitás.

De ha a baloldal követeli ugyanezt, az mindjárt helyénvaló. És itt nem arra a szégyenteljes metódusra gondolok, amivel kivéreztették a független színházat. Hanem arra a rögtöni revánsvágyra, hogy na, akkor most takarítunk. Persze ennek alaposan megágyazott az előző garnitúra, szilaj kultúrharcos kedvükben szétcsesztek mindent maguk körül – de ez nem lehet indok arra, hogy most a másik oldal képviselői is ebben a szellemben tevékenykedjenek.

Attól, hogy a morálküszöb lesüllyedt, nem lehet cél épphogy csak felette lenni. Szóval nem díjazom, ahogy most kinyúl a sok kéz, és el akarja venni, ami úgymond jár. És a legszebb, hogy mindezt az erkölcs magas trónusáról, olyan jelszavakkal teszi, hogy „kérem, ne szúrjátok el”. Mi bíztunk bennetek, azért szavaztunk meg titeteket. Kérjük is a jussunkat rögtön. A tisztesség nevében fegyvert szegezni valaki mellkasának úgy, hogy gyakorlatilag még arra sem volt ideje, hogy felfogja, ami történt, nem tisztességtelen.

Mutassatok példát, álljatok előttünk! Igen, alapvetően minden képviselőnek ez lenne a feladata. Tudjuk, hogy a most megválasztott ellenzékieknek olyan nehéz dolguk lesz, mint eddig tán soha. Láttuk, mire képes a NER. Képes gyűlölködő, acsarkodó hordát csinálni tömegekből, képes ember alatti szintre süllyedni, és aztán képes ezzel együtt is megtartani a pozíciót, amit zsarolással, hízelgéssel, cinizmussal és hazugsággal vívott ki magának. Miért gondoljuk, hogy ha ilyen eszköztáruk van a nemtelen eszközökből, akkor eztán nemesen fognak viselkedni? És miből gondoljuk, hogy az aljas eszközeik ellen cérnakesztyűben is eredményesen küzdhetünk?

Persze fontos, hogy megtörjön az urizáló, tolvaj, a választókat semmibe vevő norma, a kurvázós, krumpliosztós, munkahellyel, támogatásokkal sakkban tartott világ, a régi elit uralma. A NER nem pillanatok alatt épült fel, lebontani sem lehet pillanatok alatt. A morális deficitet nehéz lesz kompenzálni. Mélybe rántottak egy egész országot, még azt a részét is, amelyik ellenáll.

Sok múlik szimbolikus ügyeken és a kommunikáció formáján: szívből remélem (és azért a lelkem mélyén ezt az egyet nem tartom csodavárásnak), hogy ez működni fog. A többi lassú harc és kemény munka eredménye lehet. Ne nehezítsük irreális elvárásokkal, toroknak tartott késekkel.

Baj, hogy megint apafigurát keresnek sokan: erős vezetőt, aki majd így meg úgy tarol. Pedig épp egy ilyen rossz apa van a nyakunkon, a haverjaival, akik betörtek az életünkbe, beültek a nappalinkba, a munkahelyünkre, velünk vannak mindenütt, képtelenség elkerülni őket.

Nem új apa kell, akihez mehetünk reklamálni. A mi részünkről türelem kell és bizalom, a civilektől továbbra is kritikus jelenlét, egymásra figyelés, szolidaritás és kitartás. Bár nem tudom, ekkora elvárásoknak ki tudna megfelelni. Kevesebb is elég az összeroppanáshoz.

Kiemelt kép: Marjai János/24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.