Poszt ITT

Nagy Attila Tibor: Figyelmeztető sallert kapott a Fidesz

A NER ugyan nem omlott össze, de az ellenzéke jelentősen megerősödött a 2014-es önkormányzati választáshoz képest. Elemzés a Méltányosságtól.
Korábban a témában:

A Fidesz még a 2014-es önkormányzati választásokon akkorát nyert – többséget szerzett az összes megyei közgyűlésben, a 23 megyei jogú városból húszban győzött, Budapesten úgyszintén, és tarolt a kisebb városokban is –, hogy ahhoz képest csak rontani lehetett. Hogy ez bekövetkezett, akár természetesnek is mondható, elvégre egy kormánypárt az évek alatt elkerülhetetlenül megkopik, vezetői elfáradhatnak, botrányokba keveredhetnek.

Mégis: a mostani önkormányzati választás lényegesen többről szól annál, mint hogy a Fidesz–KDNP valamelyest visszaszorult. A magyarországi pártpolitika egészére kiható változásokat hozott az október tizenharmadikai helyhatósági választás.

Ezeket vesszük sorra:

1) Érdemes volt az ellenzéknek összefognia, ez immáron cáfolhatatlan tanulság. Ez a választás tesztje volt annak, hogy összeadhatóak-e a Momentumtól egészen a Jobbikig terjedő ellenzéki szavazatok. Számos fontos helyen – vagyis Budapesten és a nagyvárosok egy részében – az derült ki, hogy igen:

egy jobbikos egy momentumos polgármesterre is hajlandó szavazni, és viszont, csak azért, hogy leváltsa a Fideszt.

Kormánypárti oldalról ezeket az összefogási törekvéseket sokszor kifigurázták, lenézték. Aminek annyiban volt is alapja, hogy a 2014-es és a 2018-as parlamenti választások előtti években, hónapokban az ellenzéki pártok nem találták az Orbán-rendszer egyfordulós választási szisztémájának ellenszerét, rengeteget veszekedtek egymással a nyilvánosság előtt is. Ám a mostani eredmények az összefogáspártiak igazát támasztották alá. Az ellenzék legnagyobb sikere – Karácsony Gergely főpolgármesterré választása, Budapesten a kerületi polgármesteri és közgyűlési helyek többségének megszerzése – is azon alapult, hogy a fővárosban az EP-választásokon az ötvenkilenc százalékot kivető ellenzéki szavazótömb zöme éppen a pártok közötti összefogásnak köszönhetően immár egy irányba húzott. Az ellenzék a huszonhárom megyei jogú városból tízben adja eztán a polgármesteri posztot, ami az eddigi háromhoz képest jelentős előrelépés – de ezeken a helyeken is az ellenzék összefogása kellett.

2) A túlóratörvény-ellenes tüntetéssorozat nélkül ma nem tartana itt az ellenzék. Beigazolódott, hogy a 2018. decemberi és 2019. januári tüntetések idején szintet ugrott az ellenzék. A túlóratörvény hatályba lépését megakadályozni nem tudta, országos sztrájk nem lett, ám nem bizonyult hiábavalónak az akkori küzdelem. Ekkor és az MTVA-ban rendezett tiltakozó akció során sodródtak igazán látványosan egymás mellé a jobbikos, a DK-s és az MSZP-s (főleg női) politikusok. Igaz, hogy az EP-választáson még nem jött létre az ellenzéki összefogás, ám megteremtődtek az emberi-politikai feltételei annak, hogy a különböző pártok elkezdjenek nemcsak egymás ellen, hanem egymásért is politikai munkát végezni.

Fotó: Marjai János / 24.hu

3) Hatott az ellenzéki előválasztás. Nem lett igazuk azoknak, akik lekicsinyelték az ellenzéki pártok ezen újítását. Az előválasztás segített Karácsonynak az ismertsége növelésében, kampánycsapata kialakításában, a kezdeményezés átvételében. Az alulmaradt jelöltek – ha nem is mindig teljes szívvel – segítették a győztest a következő hónapokban.

4) Magyarországon továbbra is egyértelműen a Fidesz a legerősebb párt, ám immár komolyan kell vennie az  ellenzéket. Orbán Viktor pártja összességében jól szerepelt a választásokon: másokkal (főleg a KDNP-vel) együtt 600 polgármesteri székhez jutott, és nagyon győzött a megyei közgyűlési választásokon, ami rámutat arra, hogy mivel a megyei jogú városok lakosai nem szavazhattak a megyei közgyűlési listákra,  az ellenzék továbbra sem tud mit kezdeni a kisebb városok és a falvak népével. Ráadásul a huszonhárom megyei jogú városból tizenhármat a jövőben is kormánypárti, illetve Fidesz által támogatott politikus fog vezetni.

A Fidesz tehát jelentős erő maradt, ám érzékeny veszteséget szenvedett el: Miskolc, Pécs, Szombathely, Érd, Dunaújváros vezetését nem tudta megtartani, a gazdaságilag kiemelten fontos Győr polgármesteri tisztét is kis híján elveszítette. A legfájdalmasabb vereség persze egyértelműen Budapesten érte Orbán Viktor pártját. Érdemes lesz figyelni, hogy a kormánypárti médiarendszer tálalásában Budapest ismét „bűnös várossá” válik-e, miközben a „magyar vidék” felmagasztosul. Ez nem volna túl célszerű, hiszen Budapestet kilenc évig a Fidesz politikusai irányították, és a pártnak még mindig maradt néhány kerületi polgármestere.

5) Budapest nem csak a kampány miatt úszott el. Tarlós kampánya kétségtelenül rosszul sikerült, és bebizonyosodott: ma már nem lehet erőteljes online jelenlét, Facebook és Instagram használata nélkül választást nyerni. Tarlós István nem volt hajlandó a közösségi média használatára, miközben a Karácsony-csapat intenzíven használta főleg a Facebookot, Chatboxon tartotta folyamatosan a kapcsolatot az érdeklődő választópolgárokkal, vagyis a mozgósítás a modern csatornán is beindult. Ezzel az ellenzék ellensúlyozni tudta a Fidesz médiafölényét, mármint a hagyományos médiában (tévé, rádió, nyomtatott újságok) lévő túlsúlyát. Tarlós maradt a hagyományos eszközöknél: beszédek, sajtótájékoztatók, interjúk. Furcsa, hogy a Fidesz, illetőleg Tarlós Budapesten sem nyitó, sem záró kampánygyűlést nem tartott.

Ráadásul Tarlós 2014 és 2019 közötti ciklusának voltak olyan hibapontjai is, melyeket az ellenzék kihasznált: a tömegközlekedés nehézségei, a felújítások okozta kellemetlenségek, a klíma nélküli szerelvények, a levegőszennyezettség.

Fotó: Marjai János / 24.hu

6) A Borkai-ügy egyértelműen ártott a Fidesznek, mert megerősíthette az ellenzéki szavazókat abban, hogy még akkor is a regnáló polgármester ellen szavazzanak, ha egyébként nem voltak különösebben elégedetlenek velük. Budapesten az ellenzéknek sikerült Orbán-ellenes népszavazássá formálnia az önkormányzati választást, és ebben a kínos szexvideók segítségül szolgáltak.

Összefoglalva: a NER ugyan nem omlott össze, de az ellenzéke jelentősen megerősödött a 2014-es önkormányzati választáshoz képest. Az ellenzéki pártok politikusai immár több fontos városban rendelkeznek közpénz felett, kialakíthatják gazdasági- és médiahátterüket, klientúrájukat. Igaz, a bizonyítás terhe fokozottabban nehezedik rájuk, így Karácsonyra is. Mert a szavazó eredményeket, megoldásokat vár el a helyi vezetőktől, akkor is, ha azok éppenséggel ellenzékiek.

Veszélyt jelent az Orbán-rendszerre, hogy az önkormányzati választások eredménye arra készteti az ellenzéki pártokat, hogy továbbmenjenek a 2018 végén elkezdett úton, mely egy versenyképes ellenzéki tömb létrehozása irányába mutat.

A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.