Sándor Klára szabad demokrata képviselő felvetésére még május elején tartottak ötpárti megbeszélést a képviselők egy kvóta bevezetéséről, amely támogatást adna ahhoz, hogy több női képviselő jusson be a magyar parlamentbe. Ezzel kapcsolatos álláspontját az SZDSZ hétfőn ismrteti részleteiben.
A képviselőnő javaslata szerint a választási törvény úgy módosulna, hogy a pártlistán 50 százalékos kvótát vezetnének be, és a két nemhez tartozók felváltva követnék egymást. Ez biztosítaná azt, hogy a magyar parlamentben legalább 25-27 százalékra növekedjen a nők aránya a jelenlegi 11 százalékról.
A nők parlamenti szerepvállalásával kapcsolatban Skandinávia az örök példa: ott valamennyi országban 40 százalék feletti a nők aránya a törvényhozásban. Ezekben az országokban a pártok belső szabályzata teszi lehetővé a nők bekerülését, míg Belgiumban, Spanyolországban és Franciaországban a választójogi törvény határoz meg 50 százalékos kvótát.
Az Európai Unió régi tagországait tekinve azonban nem mindenhol kedvezőbb a nemek aránya, sőt még a hazainál kedvezőtlenebb adatokkal is szembesülhetünk. Kifejezetten magas a nők aránya Hollandiában: az alsóház 150 képviselője közül 56 nő (37 százalék), a szenátus 75 tagja közül pedig 23. Németország is büszke lehet magára, mivel a Bundestag 614 képviselője között 195 hölgyet találunk, ami 32 százalékos aránynak felel meg. Kedvezőtlenebb a kép az Egyesült Királyságban, ott a 646 képviselő húsz százaléka, azaz 128 nő. Olaszország 612 alsóházi képviselőjének pedig mindössze alig több mint egy százaléka (hét) képviseli a gyengébb nemet. A régió országaiból Románia kétkamarás parlamenttel dolgozik. A 332 fős Alsóház 37 női képviselőt számlál, az arány a felsőháznál 137-8, szintén a férfiak javára. Szlovéniában azonban a kilencven képviselőből tizenkettő nő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
