A legjobb munkahelyek 2004
Dolgozó, főnök, profit
A magyar munkavállalók a korábbinál kevésbé kötődnek munkahelyükhöz, egyre pragmatikusabban tekintenek vállalatukra, s elégedettségüket a cég sikeressége is befolyásolja.
Kevesebb mint harmadára csökkent az alkalmazotti létszám, amióta Csonka Tibor tíz éve az akkor csőd közeli állapotban lévő, önkormányzati tulajdonú Debreceni Hőszolgáltató Rt.-hez belépett. A vezérigazgató autodidakta válságmenedzserként átszervezte, modernizálta és nyereségessé tette a céget. Eközben azonban végig az alkalmazottakat helyezte a középpontba, így a tömeges leépítés dacára a cég a kis- és középvállalati kategóriában három éve a 3. helyezést, az idén pedig már az aranyérmet szerezte meg a Hewitt-Figyelő Legjobb Munkahely-felmérésen.
A kisvállalatok általában egyéni utat járnak be a növekedésben, amiben döntő szerepe van az első számú vezető víziójának, vezetési gyakorlatának. Az idén negyedszer megrendezett felmérésen ismét bebizonyosodott, hogy minden vállalati méretnél a felső vezetés játszik szerepet abban, milyen minősítést kap a munkahely. Ahol a legszívesebben dolgoznak az alkalmazottak, ott a többinél jóval nagyobb arányban vélték úgy, hogy megbíznak a felső vezetésben, az jól irányítja a vállalatot, s egyaránt figyelembe veszi a vállalati és a munkavállalói érdekeket.
Az átszervezések, leépítések következtében a legtöbb helyen növekedett a terhelés. A legnépszerűbb cégeknél azonban a hajtás dacára a dolgozók háromnegyede úgy vélekedett, hogy vállalata tisztességesen bánik a munkavállalókkal.
Az idén a nagy minta (összesen 95 vállalat jelentkezett) már lehetővé tette, hogy a kisebb és nagyobb vállalatokra külön rangsor készüljön. A választóvonal a 250 fős létszám és az évi 40 milliós nettó árbevétel volt (a két kategória első 5-5 helyezettjének jellemzőit lásd a 46-49. oldalon). A korábbi felméréseknél a multinacionális vállalatok részéről nehezményezték, hogy családi alapítású kisvállalatokkal mérik össze őket, hiszen a kicsik meghitt légkörével nyilván nem tudnak versenyezni – igaz, mellettük viszont a fejlettebb hr-rendszerek és a karrierlehetőségek szólnak. Az aggodalom némileg jogosnak bizonyult, a felmérésben ugyanis a kis cégek kaptak magasabb pontszámokat a dolgozóktól. A jó hangulatot és közvetlen viszonyt a felettesekhez azonban a dobogóra jutott nagyobb cégek is igyekeznek kialakítani.
PÉNZBEN MÉRT ELÉGEDETTSÉG. „Meglepő, de az egy főre jutó árbevétel a vállalatoknál arányos a dolgozói elkötelezettséggel” – hívja fel a figyelmet Veres Rita, a felmérést végző Hewitt Inside Consulting hr tanácsadó cég üzletágvezetője. Ez az összefüggés mindkét irányban működik: lelkes alkalmazottakkal könnyebben tud növekedni a cég, és a munkavállalók hűségét is befolyásolja, hogy menynyire tartják sikeresnek cégüket, s annak termékét a piacon. A vállalat ügyfélközpontúsága idén először jelent meg azon tényezők között, amivel a legelégedettebbek a foglalkoztatottak (lásd a grafikont).
A tavalyi eredményekhez képest lazult a kötődés a munkahelyekhez. A dolgozók kezdenek „öntudatra ébredni”, tisztában vannak saját értékeikkel, s kevesebben tervezik, hogy a jelenlegi munkahelyükön maradnak. A „de jó, hogy van állásom” érzelmi alapja helyett racionálisan mérlegelik munkahelyük előnyeit és hátrányait, s összehasonlítják a hallomásból ismert más cégekkel. Ez persze nem feltétlenül késztet távozásra. „Ha ki vagyok akadva, felmegyek az internetre, és megnézem, milyen állások vannak máshol, és mekkora fizetésért. Ettől rögtön helyreáll az értékrendem” – vallja be az egyik nagyvállalat stresszes menedzsere. A magyar munkavállalók egyébként optimisták saját elhelyezkedésüket illetően: kétharmaduk úgy nyilatkozott, hogy pár héten vagy hónapon belül találna új állást. (Karriertanácsadók szerint a leépítés következtében állástalanná váltak átlagosan 6 hónap alatt helyezkednek el.) Különösen magabiztosak a fiatalok, s ebben a rétegben esett vissza leginkább az elkötelezettség a munkaadó iránt. „Így a vállalatok számára egyre nehezebb feladat lesz a fiatal tehetségek megtartása” – mutat rá Veres Rita. Nem véletlen, hogy a legjobbakat az is megkülönbözteti az átlagtól, hogy a dolgozók úgy vélik: a cég meg tudja tartani legjobb embereit.
NEM TEMETNÉK A MUNKÁT. Továbbra is ellentmondás van a dolgozók szakmaszeretete és önmegvalósítási lehetőségei között. Míg a magyar munkavállalók 72 százaléka szereti hivatását, csak 43 százalék látja saját munkája értelmét. A régi uniós tagállamokban a foglalkoztatottak általában jobban ki tudják használni munkájukban képességeiket. Pedig a hazai megkérdezettek kétharmada még akkor se „temetné a munkát”, ha megnyerné a lottó főnyereményt. A magasabb végzettségűek és beosztásúak kisebb arányban csábulnának el a lustálkodásra, az iparágak közül az IT és telekom szektorban foglalkoztatottak dolgoznának továbbra is legnagyobb arányban, míg a legkönnyebb szívvel a pénzintézetek alkalmazottai mondanának le a munkáról.
A fizetéssel azonban továbbra is elégedetlenek a magyar munkavállalók. „Ezt azonban nem a magyar fizetések alacsony volta magyarázza, a régi uniós tagállamokban – a magasabb bérszínvonal dacára – ez ugyanolyan szívfájdalma a dolgozóknak” – jegyzi meg Veres Rita. Minden harmadik magyar alkalmazott egyébként úgy gondolja, hogy egy EU-beli munkahelyen jobb dolgozni, különösen a fiatalok, beosztottak és alacsonyabb végzettségűek körében erős ez a vélekedés. A megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen vállalna munkát az unió más országaiban. Főleg a felső vezetők készek a váltásra. Bár ők nem hisznek abban, hogy az unióban „kolbászból van a kerítés”, számukra vonzó a nemzetközi karrier.
MÁRTONFFY ZSUZSA
A T-mobile konditermében. Személyre szabott gondoskodás.
