Az EUROSTAT friss adatai alapján 2020-ban az európai unióban élő fiatalok átlagosan 26,4 éves korukban hagyták el a szülői háztartást és kezdtek önálló életet. A földrajzi megoszlást tekintve figyelemre méltó, hogy északról délre haladva a kontinensen az otthont elhagyók életkora általában nő, míg Svédországban átlagosan 17,5 éves korukban repülnek ki a fiatalok, addig Horvátországban 32 évesen.
Az északi és nyugati országokban a fiatalok húszas éveik elején vagy közepén, míg a kelet- és dél-európai államokban húszas éveik végén vagy harmincas éveik elején hagyják el a szülői házat. A magyar fiatalok az európai átlagnál valamivel később, átlagosan 27,4 évesen költöznek el otthonról, ezzel a vizsgált európai országok közül a 13. helyen, gyakorlatilag a lista közepén állunk.
Szintén figyelemre méltó adat az átlagéletkor hosszútávú változása. A szülői háztartás elhagyásának európai átlagéletkorát 2002 óta vizsgálják, az érték 2006-ban érte el csúcsát (26,8 év), majd nagyjából folyamatosan csökkent egészen 2019-ig (26,2 év), amikor ismét növekedni kezdett és 2020-ra 26,4 évre emelkedett. Magyarországon hasonló folyamat figyelhető meg, az átlagéletkor 2010-ig emelkedett, majd 2018-ig folyamatosan csökkent és a tavalyi évben ismét 0,2 évvel emelkedett (27,4 év).
Az, hogy Magyarországon is korábban hagyják el a fiatalok a szülői otthont, visszavezethető a még családalapítás előtt állókat is motiváló és életkor alapján felülről korlátos állami támogatásokra, a mobilitás és reálbérek növekedésére, valamint az elmúlt években elérhető kedvező kamatozású hitellehetőségekre. A 2019-ben Európa-szerte érzékelhető életkor növekedés feltételezhetően a koronavírus járvány hatásának tudható be, a home office és távoktatás terjedése és az általános bizonytalanság miatt valószínűleg számos fiatal halasztotta el az első önálló otthonba költözés időpontját
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Ház, lakás, új vagy felújítandó?
Arra a kérdésre, hogy milyen legyen az első saját otthon, a leglogikusabb válasz a családi ház lenne. A magyarországi településszerkezet sajátosságai miatt ez a lakóingatlan típus a legelterjedtebb (a lakóingatlan állomány közel háromnegyede ház), azonban számos szubjektív és objektív szempontot érdemes mérlegelni a választás előtt.
Az egyéni elvárások és lehetőségek mellett célszerű az ingatlan várható jövőbeli értéknövekedését is figyelembe venni, ebből a szempontból azok az ingatlanok bizonyulhatnak jó választásnak, amelyek közel vannak a munkahelyhez, a környék jó infrastruktúrával rendelkezik, ugyanakkor a belváros nyüzsgésétől és a forgalomtól mégis távolabb, zöld övezetben helyezkednek el.
Szintén fontos szempont, hogy mennyit vagyunk hajlandóak a munkahely és otthon között ingázni, hiszen az agglomerációs ingatlanok jellemzően még mindig olcsóbbak, azonban a távolsággal együtt az utazással töltött idő is növekszik.
Az újépítésű és használt ingatlanok közötti választást mérlegelve a kedvezőbb vételár miatt a használt lakások tűnnek jobb választásnak, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szakemberhiány és építőipari alapanyagok drágulása a felújítás idejét és költségeit is jelentősen befolyásolhatja. Újépítésű ingatlan esetén még mindig érdemes korán, akár a tervasztalról ingatlant vásárolni, hiszen így akár – százalékban kifejezve – kétszámjegyű kedvezményt is lehet realizálni
– tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A home office elterjedtsége, bár jelenleg éppen csökkenő tendenciát mutat, továbbra is magasabb, mint a pandémia előtt volt3, így érdemes figyelembe venni olyan, korábban kevésbé fontos szempontokat is, mint az ingatlan tájolása, kertkapcsolata, terasz, tárolóhelyiség és otthoni munkavégzésre alkalmas helyiség megléte. Az energetikai követelmények szigorításával és az otthonunkban töltött idő megnövekedésével érdemes a lakáshoz kapcsolódó kiadások csökkentésének lehetőségén is elgondolkodni és ideális esetben hatékony és energiatakarékos hűtési, fűtési, valamint világítási megoldásokat választani.
