„Aki önmagából kivetkőzve vadállatkodik, tör-zúz, pogromot rendez a Lendvay utcában, az az én szememben büdösbogár. Örülök, hogy ilyen jó szót találtam, mert láthatóan szíven ütötte az érintetteket.”
Fotók: Neményi Márton
Mai hír, hogy Orbán Viktor önre bízta a netadóval kapcsolatos nemzeti konzultációt. Nem volt elég visszajelzés a százezres tüntetés?
A reggeli órákban kért fel telefonon a miniszterelnök, hogy legyek a társadalmi párbeszéd koordinátora. Szabad kezet kaptam a technikai megvalósításban, ezért úgy döntöttem: nem csak a netadóról fog szólni a konzultáció. Előbb véleményvezérek, újságírók lehető legszélesebb körével megbeszéljük, milyen témákról szóljon a párbeszéd, majd reményeim szerint aktuális kérdések egész sorában kérdezzük meg az embereket.
Miért kellett lebüdösbogarazni a netadó ellen demonstrálókat?
Aki egy tüntetésen erőszakot alkalmaz: embert ver, rongál, tör-zúz, azt bloggerstílusban nagyjából így tudom jellemezni.
2006 őszén még forradalmárok meg „változást akaró fiatalok” voltak.
Sem az én számból, sem egyetlen fideszes politikus szájából soha nem hangzott el semmilyen erőszakos cselekedet mentegetése. Aki ma „Orbán takarodj!”-ot skandál, tüntet az internetadó meg a kormány ellen, vele semmi gond nincs. Aki viszont pogromot rendez a Lendvay utcában, önmagából kivetkőzve vadállatkodik, az az én szememben büdösbogár. Örülök, hogy ilyen jó szót találtam, mert láthatóan szíven ütötte az érintetteket.
Ön szerint jó kifejezés, mások szerint borzalmas, mert rátesz egy lapáttal az amúgy is elharapózott gyűlölködésre az országban.
Ostobaság, hogy Magyarországon a közbeszéd stílusa olyan szörnyen mérgező lenne, én egyáltalán nem érzem ezt a tendenciát.
Egymást elvetemülten gyűlölő blokkok feszülnek egymásnak, mindennaposak a legrosszabb patológiás és biológiai hasonlatok az ellenféllel szemben. Ön is beszáll ebbe egy-egy durva beszólással.
Szépelgő, álprűd stílusvitának tartom az én közösségi médiabeli megszólalásaimmal kapcsolatos formai kritikákat. Az Internetto óta ilyen az átlagos online hangnem.
A büdösbogarazás előtt elítélte az internetadó ötletét.
Szerintem ez egy alapjaiban elhibázott elképzelés, úgy szakmailag, mint politikailag. Szembemegy az internet minél szélesebb körű elterjedésének elvével, szembemegy a rezsicsökkentés filozófiájával. Politikailag az öntökönszúrás klasszikus esete.
Vissza-visszatérően vehemensen kritizálja a saját pártja legvitatottabb intézkedéseit. Mintha a munkamegosztásban az ön szerepe lenne bizonyítani, hogy a Fidesz igenis egy demokratikus párt, ahol van belső kritika, önreflexió.
Talán furcsán hangzik, de az élet legfőbb területein én egy nagyon fegyelmezett ember vagyok. A politika egy csapatmunka, és én fegyelmezett csapatjátékos vagyok. Az voltam a sportban is, az vagyok a politikában is. Igyekszem elkerülni, hogy beleragadjak az örök kritikus, az oktondi pocok szerepébe. Úgy gondolom, megvan bennem az ehhez szükséges arányérzék, amely döntő részben nem tanítható. Jól kiválasztom azokat a helyzeteket, amikor van súlya az önkritikának, hogy ne koptassam el.
A múlt heti strasbourgi közmeghallgatás kapcsán nem koptatta nagyon az önkritika eszközét, bevédte a Fidesz sokat kritizált médiapolitikáját. Úgy gondolja, hogy alaptalan az európai aggodalom a magyar sajtószabadság miatt?
Semmilyen sajtószabadság miatti aggodalom nem alaptalan a mai világban. Nap mint nap jelennek meg az újságírók független működését negatívan érintő hatások a világ modern demokráciáiban: tulajdonosoktól való függés, a politika legkülönbözőbb beavatkozási szándékai. Szerintem nem jobb vagy nem rosszabb a helyzet nálunk, mint Spanyolországban vagy Hollandiában.
„Ostobaság, hogy Magyarországon a közbeszéd stílusa szörnyen mérgező lenne. Szépelgő, álprűd vitának tartom az én közösségi médiabeli megszólalásaimmal kapcsolatos kritikákat. Az Internetto óta ilyen az online hangnem.”
Hollandiában is évekig vegzálja a hatalom az egyetlen ellenzéki rádiót?
Volt egy jogi eljárás, amelyben a pályázó nem teljesített egy feltételt.
Nem voltak egyesével aláírva az üres lapok a pályázatban.
A Klubrádió eltaktikázta magát. Azt gondolták, úgysem meri majd az arra hivatott állami szerv nagyon mereven számon kérni a törvényi feltételeket, mert akkor az a vád éri őket, hogy csesztetik az ellenzéki sajtót. Ehhez képest végre eljött az idő, hogy az állami szerv azt mondta: minden pályázón ugyanazokat a szigorú formai szabályokat kéri számon. Ha olyan borzasztóan diktatórikus az Orbán-rezsim, miért cicózott ennyit? Amilyen gonosz, egyszerűen betilthatta volna a Klubrádiót, nem?
Ezt önök tudják.
Nem volt ilyen szándék a részünkről.
Hogyan lehet megmagyarázni Európában, hogy egy évig monitorozták a RTL Klub hírműsorait, majd amikor úgy találták, hogy túl sok ott a Fideszt negatívan érintő hír, írtak egy reklámadótörvényt speciálisan az RTL-re?
Én kimondottan pofátlannak tartom az RTL Klub érvelését ebben az ügyben. A Media Hungarytől a megboldogult Médiahajóig nem tudok említeni olyan média-összejövetelt az elmúlt évekből, ahol az RTL Klub különböző rendű-rangú vezetői ne azzal kérkedtek volna, hogy milyen profin űzik az adóoptimalizálás sportágát Magyarországon. Miért probléma, ha a nagyon komoly profittermelő képességgel rendelkező cégek bekapcsolódnak a közteherviselésbe?
Ki akar majd hosszú távra befektetni Magyarországon, ha bármikor egy tollvonással elvehetik a profitját?
Régóta fenyegetőznek a különböző nemzetközi vállalatok, bankok, energiaszolgáltatók, médiacégek, hogy ha megadóztatjuk őket, akkor kivonulnak Magyarországról. Sem ők, sem mások nem mentek el.
Miért bírálják az Európai Parlamentben a Fidesz médiapolitikáját?
A liberálisoknak, zöldeknek, kommunistáknak meg a szocialistáknak politikai kifogása van a néppárti Orbán-kormánnyal szemben.
Ennyi?
Ennyi. Semmi nem következik abból, hogy egy ki tudja milyen tájékozottsággal, ki tudja milyen intellektuális adottságokkal bíró, de tudhatóan a Fideszével rivális politikai családba tartozó képviselő kritizálja a magyar kormányt. Mi a probléma?! Ők egy alapvetően más világlátást képviselő közösség tagjai. De ha ők bírálnak, akkor a magyar újságírók elkezdenek jajongani, hogy hú, most az európai baloldal bírálja a Fideszt. Mintha a politikai vitán túlmenően ennek bármilyen egyéb jelentősége lenne. Az európai baloldalt úgy kell elképzelni, mint ha lenne 150 Szanyi Tibor. Vagy 150 Újhelyi István.
A Fidesz pártcsaládjába tartozó néppárti képviselő is igen élesen kritizálta a reklámadót.
Frank Engel képviselő úr a magánvéleményét közölte, az Európai Néppárt támogatja a Fideszt, velünk van.
„Igyekszem elkerülni, hogy beleragadjak az örök kritikus, az oktondi pocok szerepébe. Megvan bennem az ehhez szükséges arányérzék. Jól kiválasztom azokat a helyzeteket, amikor van súlya az önkritikának.”
Ha ennyire szívügye a Fidesznek a profitábilis ágazatok megsarcolása, miért dobják oda a garantált profittal kecsegtető kaszinókoncessziókat kormányközeli milliárdosoknak? Az a 25 milliárd forint, ami miatt tízezrek tüntettek az utcán, könnyedén bejönne, ha az új játéktermeknek az állami Szerencsejáték Zrt. lenne a tulajdonosa. Mindenki jobban járna, leszámítva Andy Vajnát.
Ha a “szörnyű, diktatórikus” Orbán-kormány azt mondta volna, hogy a kaszinó állami monopólium lesz, akkor az lett volna a baj, mondván, már megint egy újabb államosító lépés. Ez tipikusan az a helyzet, hogy bármilyen döntést is hoz a kormány, azért kritizálni fogják.
Nem hinném. De talán kérdezzék meg a választók véleményét, kié legyen szerencsejátékból befolyó profit: az államé vagy Andy Vajnáé. Nemzeti konzultáció.
Ebben az évben már háromszor kérdezték meg őket.
2010 előtt, ellenzékből azzal ajánlgatta magát a Fidesz a hazai és külföldi közvélemény figyelmébe: a szélsőjobbal szembeni legjobb védekezés a jobbközép általi jó kormányzás lesz, az majd megszünteti a „radikális erőket felhajtó energiákat”. Ehhez képest 2010 és 2014 között annyira jó volt a jobbközép kormányzás, hogy a Jobbik 16 százalékos pártból 20 százalékos támogatottságú párt lett.
Ez egy sületlenség.
Ezek a tények.
Ez egy orbitális sületlenség. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a Jobbiknak semmivel sincs nagyobb tábora.
2010-ben 855 ezren szavaztak rá, idén tavasszal valamivel több mint egymillióan.
Meg is szűnt a Jobbik felhajtóereje. Hogy a semmiből egy 16 százalékos párt lett, az a posztkomcsi politikai erőknek köszönhető.
Négy és fél éve önök vannak kormányon.
Vissza is fog esni a Jobbik.
Húsz éven keresztül öt százalék körül volt a szélsőjobb, aztán hirtelen húsz lett, mi ennek az oka?
Sajnos egy európai tendenciába illeszkedik, ami nálunk van.
Konkrétan Magyarországon mi az oka?
Részben az, hogy érvényesülnek ezek az európai tendenciák.
A nógrádi meg a borsodi Jobbik-szavazó megnézi a holland tendenciákat és az alapján szavaz?
A Jobbik megerősödésének legfőbb oka a 2006 és 2010 közötti szélsőséges kormányzás volt, ennek ellenhatásaként erősödött meg a szélsőjobb.
„Gyurcsány a hibás”?
Mi az hogy, nagyon is! Politikatörténeti szempontból ritkaság, hogy egy miniszterelnök, egy kormánypárt a nyilvánosság előtt brutális módon leleplezi önmagát, hogy a hatalom megtartása érdekében intézményesen becsapta az embereket. Ez kizökkenti a politika normális, hétköznapi logikájából a helyzetet és erre szélsőséges válaszok is születnek.
Miről fog szólni az elkövetkező négy év?
Amit a közbeszédben előszeretettel “konszolidációnak” hívnak, nos olyan szerintem nem lesz. Ez ugyanis az ellenérdekelt hatalmi-, üzleti- és lobbicsoportokkal való vitáink feladását jelentené azon az áron, hogy a békesség kedvéért mindent visszacsinálunk. Kinek jó, kinek rossz hírem van: nem alkuszunk meg.
„A Media Hungarytől a megboldogult Médiahajóig nem tudok említeni olyan média-összejövetelt, ahol az RTL Klub különböző vezetői ne azzal kérkedtek volna, milyen profin űzik az adóoptimalizálás sportágát.”
Marad az unortodoxia?
Szerintem ez egy nagyon szerencsétlen kifejezés. Amit mondani akar, azzal egyetértek, de magát a szót én nem használnám. De igen, haladunk tovább az úton.
Nem fél attól, hogy a közhangulat önök ellen fordul?
Nem félek. Érzek magunkban annyi rátermettséget, bölcsességet, alázatot, ami megvéd attól, hogy elrontsuk.
Valószínűleg nem a Rogán-lakóparkkal meg a Szíjjártó-villával kapcsolatos pökhendi magyarázkodásokra gondolt.
Soha nem volt a Fidesz hiba nélküli. De jelen pillanatban minden feltétel adott ahhoz, hogy az általunk fontosnak tartott elképzeléseket megvalósítsuk. A közbizalom megvan, ennek megtartása csak rajtunk múlik. Az életben nagyon kevés ennél kedvezőbb helyzet van. Gesztusokban, empátiában van még hová fejlődnünk. A nagy test a politikában nem nagy élvezet, hanem nagy felelősség.
