Megkezdődött az Evolution 2018 konferencia Budapesten, ahol évről évre ismertetik a magyar reklámtorta, azaz a hazai kommunikációs ipar összesített bevételeinek frissen összegyűjtött megelőző évre vonatkozó statisztikáit.
A növekedéshez nagy mértékben járult hozzá a tévés szegmens 7,49 százalékos növekedése mellett a nyomtatott sajtópiac 18,48 százalékos növekedése és az internet 16,38 százalékos növekedése. A direkt marketing reklámbevételek 2,84 százalékkal növekedtek, míg a közterületi (outdoor) reklámbevételek 13,88 százalékot ugrottak meg. Az úgynevezett ambient (azaz nem klasszikus) reklámpiac terén 1,93 százalékos növekedést mutattak ki, a rádiós piacon 4,23 százalék volt az ugrás felfelé.
Az egyes szegmensek bevételei:
- tévé: 60,232 milliárd Ft
- sajtó: 38,33 milliárd Ft
- internet: 76,755 milliárd Ft
- direkt marketing (DM): 32,825 milliárd Ft
- outdoor (közterület): 18,646 milliárd Ft
- ambient: 2,798 milliárd Ft
- rádió: 9,975 milliárd Ft
- mozi: 2,484 milliárd Ft
A reklámtortán belül az egyes médiatípusok között nem volt nagyobb átrendeződés, továbbra is a legnagyobb bevételt az internetes piac vitte el (31,71 százalék), ezt követte a tévé (24,88 százalék). Ezután következik a sajtópiacra eső 15,84 százalék, majd a direkt marketing 13,56 százaléka.
Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke kiemelte, hogy a reklámbevételek még most is elmaradnak a válság előtti reklámpiaci bevételektől. Azt ugyanakkor örömtelinek nevezte, hogy a folyamatosan változó szabályozói környezet ellenére volt növekedés 2016-hoz képest, ráadásul nem csak az állami reklámköltésnek köszönhető a növekedés.
Tovább nőtt az állami reklámköltés
Elhangzott az is, hogy az állam már 2016-ban a reklámipar legnagyobb szereplőjévé vált és szerepe tovább erősödött.
Ha kívülálló szemével nézzük a számokat, akkor egy szép eredményt és egy egészséges piacot látunk. Látható azonban az is, hogy az állam több, mint 40 milliárdot szakít ki a reklámtortából. A tavalyi évhez képest ugyanakkor magasabb számról tudunk beszámolni a kereskedelmi szegmensben is, ami nagyon biztató, de jelenleg a reklámköltések még mindig elmaradnak a válság előtti GDP arányos szinttől. Ha az iparágat érintő kiszámíthatatlan szabályozással és a folyamatos piaci változásokkal terhelt piacon ilyen eredményt tudunk felmutatni, akkor egyértelműen levonhatjuk azt a következtetést, hogy egy, az iparágat támogató környezetben nagyobb fejlődésről számolhatnánk be
– hangsúlyozta Urbán Zsolt. A televízióban elköltött állami reklámforintok mértéke 2016-ról 2017-re közel 20 százalékot emelkedett. 2017-ben a digitális piacon a globális szereplők aránya a hazai szereplőkhöz viszonyítva 53 százalékra nőtt az előző évi 51 százalékról.
Örvendetes tény, hogy a fejlődés üteme nem lassult, de az is jól látható, hogy a globális szereplők befolyása erősödik.
– tette hozzá Hivatal Péter, a Magyar Reklámszövetség ügyvezetőségének tagja.
Sopov István, az IAB Hungary internetes reklámszakmai szervezet elnöke a digitális reklámköltések kapcsán kiemelte:
Továbbra is folytatódott a digitalizálódás a reklámpiacon, mely 16%-os növekedést eredményezett a tavalyi évben, így már közel 80 milliárd forintot fordítottak erre a hirdetők. Emlékeztetőül, 10 éve még csak 15 milliárd forintott költöttek a vállalatok digitális reklámozásra. Az IAB Hungary AdExpect felmérése alapján a 2018-as évben is kétszámjegyű bővülés várható.
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke a tévés piac számait összegezve elmondta:
2017-ben negyedik éve mutatott folyamatos növekedést a hazai televíziós reklámpiac, ami 7,5 százalékos, több mint 4 milliárd forintos bővüléssel meghaladta a 60 milliárd forintos szintet. A televízió 25 százalékos részesedésével megőrizte súlyát a teljes reklámpiacon. Külön figyelemre méltó a nonszpot költések nagyarányú növekedése. Az EY-jal közösen végzett felmérésünkből kitűnik, hogy az állam továbbra is meghatározó szereplője a piacnak, televíziós költése közel 20%-kal nőtt, így 2017-ben elérte a 7,5 milliárd forintot.
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke azt emelte ki, hogy a sajtópiacon belül nagyot nőttek a közéleti lappiac reklámbevételei. A sajtópiac 38,330 milliárd forint reklámbevételt és 59,983 milliárd forint lapeladásból származó bevételt ért el 2017-ben. A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 8,47 milliárd forint online hirdetési árbevételt realizáltak. A print piac összesített árbevétele így 106,783 milliárd forint lett.
A növekedés mögött nem csak az állami költések volumene van, hanem a piaci típusú, kereskedelmi költések emelkedése is szerepet játszik. Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a márkáknak manapság szembe kell nézni, a megfelelő hirdetési környezet felkutatása. A mérések kínálta hitelesség és a mérések mögötti piaci összefogás növeli a print piaci hirdetők bizalmát.
– tette hozzá Kovács Tibor. A bevételi számok azt mutatják, hogy a print piac egy növekvő, több lábon álló szegmens, amely egyre jobban teljesít.
Nem véletlen, hogy a hirdetők egyre nagyobb nyitottságot mutatnak a printre, a napilapok és a magazinok sokkal fontosabb helyet töltenek be a médiamixben, mint azt mostanáig gondolták, pusztán abból a tényből kifolyólag, hogy amikor ezeket a tartalmakat fogyasztják az emberek, általában semmi mással nem foglalkoznak. Ez pedig a reklámbefogadás szempontjából nagyon jót jelent.
Hantosi Bálint, az out of home, azaz a közterületi reklámpiac képviseletében arról beszélt, hiába csökkent a közterületi felületek száma, a kihasználtsági adatok növekedtek. Az állami reklámköltésről azt mondja, hogy 2017-ben az állami költések nagyságrendileg 2015-re emelkedtek vissza. Hozzátette, a számok azt mutatják, nem az állami reklámköltések mozgatták a növekedést. Nem túl optimistán beszél 2018-ról, mivel számos olyan jogszabály lépett életbe, ami nem segíti a piacot, ilyen az évente körülbelül 2 milliárd forintot kitevő plusz adónem. Ugyanakkor mivel választási évről van szó, ez várhatóan serkenti majd a közterületi reklámpiacot.
Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) elnöke azt mondta, azon se lepődött volna meg, ha 2017-ben csökkenést hozott volna a piac, mivel a piac rendkívül turbulenssé vált tavaly, jelentős tulajdonosi átstrukturálódás zajlott le és pereskedések voltak a frekvenciák körül. A statisztika mégis azt mutatja, a hirdetők hisznek a rádióban, és a hallgatók is kitartottak mellette, stabilan napi 6 millióan rádióztak, szerinte ennek köszönhető a 4 százalékos növekedés, amit végül a nehézségek ellenére sikerült elérni. Hozzátette, a magyarok több mint 4 órát rádióznak naponta, ami nagyon intenzív médiahasználatot jelent. Radetzky úgy tippeli, az új országos kereskedelmi rádió idén várhatóan már nem fog tudni elindulni, vagy legalábbis az nem befolyásolja érdemben a piaci statisztikákat.
