„Se a hitemet, se a családi állapotomat, se a normalitásomat ne használja fel önös érdekeinek érvényesítéséhez semmilyen párt!” – válaszolta Lovas Rozi, a Loupe Színházi Társulás színésze a Szemléleknek adott interjúban a kérdésre, hogy miért volt számára fontos, hogy a Loupe gyűlöletkeltés ellen szervezett szeptemberi tüntetésén úgy mutatkozzon be: színész és keresztény vallását gyakorló, kétgyerekes családanya.
Az olyan címszavak, mint a kereszténység, szinte üresen csengenek a közbeszédben, hiszen sokszor kiderült már, hogy olyan emberek hajtogatják őket, akiknek a tevékenysége nem tükrözi azt az értékrendet, amit a kereszténység számomra jelent
– fogalmazott, hozzátéve: „kirekesztő azt állítani, hogy aki nem azt vallja, amit egy párt a zászlójára tűz, akkor az illető nem keresztény, nem magyar”.
A színésznő arról is beszélt, hogy egyre inkább érzi saját társadalmi felelősségét. „A hitem nem egy bejegyzés a keresztelési anyakönyvben, nem csupán címke, hogy katolikus vagyok, hanem az életem része. És kötelességemnek érzem időnként nyilvánosan felvállalni egy magát nemzetinek, családbarátnak, kereszténynek beállító kormány hazugságai miatt is, hogy vannak emberek, akik tényleg keresztényként igyekeznek élni” – mondta.
Színészként, sokak által ismert közszereplőként szerinte nagyobb abban a felelősségük, hogy felhívják a figyelmet a közügyekre, illetve közéleti igazságtalanságokra. A társulat „Levegőt!” című petícióját a köztéri politikai plakátok ellen eddig 237 ezren írták alá, a népszavazási kezdeményezést viszont elutasították, arra hivatkozva, hogy ezzel korlátoznák a szólásszabadságot. Noha népszavazás így nem lesz, kisebb eredményeket már látnak: január elején például Mosonmagyaróváron a polgármester leszedette a harckocsis plakátokat.
A színházzal folyamatosan gondolkodnak rajta, hogyan tudnák folytatni ezt a munkát, tavaszra is terveznek egy nagy eseményt.
Érzékeljük, hogy már a rendszer is résen van, igyekeznek ellehetetleníteni bennünket. Hónapok óta belefutunk olyan helyzetekbe, hogy eddig elérhető helyszíneket elzárnak előlünk
– mondta. Többször előfordult például vidéki előadásaik során, hogy a rendezvényközpont karbantartásra hivatkozva mondta le a fellépésüket, vagy hirtelen többszörösére emelte a bérleti díjat. „Ez a hatalom mindenkitől fél, aki nem fél, aki bátran elmondja a véleményét, mer kritikusan gondolkodni. Az ilyen emberek ellen beindul a kirekesztés, az üldözés. A módszerek változhatnak, de azt hiszem, sok meglepetés nem fog érni bennünket a következő időszakban. Hogy mi lesz a választások után, az nagy kérdés, vagyis hogyan fogunk élni tovább” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy milyen országban szeretne élni, a színésznő azt válaszolta: „Olyan országban, ahol nem kell mindig mindentől tartani, ahol meg lehet bízni a rendszerekben, a fölötted álló szervekben. Ahol mindegy, hogy melyik iskolába megy a gyereked, mert úgyis mindenhol jó dolga lesz, ahol nem félsz attól, hogy bevidd az anyukádat a kórházba, mert tudod, hogy jó kezekben lesz.”
