Azt hihetnénk, hogy senki nem lepődött meg rajta, hogy a valaha volt legdrágább magyar produkció eléggé érdekli a magyarokat – a Hunyadi rögtön az első részeivel az adott hét legnézettebb műsora lett, és azóta is stabilan tartja az erős nézőszámot –, a TV2 azonban mintha kissé zavarba jött volna a nagy felhajtástól. Arra például, úgy tűnik, nem számítottak, hogy az erotikus és erőszakos jelenetekkel bőségesen megtűzdelt széria néhányaknál esetleg kiveri a biztosítékot (több bejelentés is érkezett ezek miatt a Médiahatóságnál). Ez aztán olyan különös megoldásokhoz vezetett, mint az a döntés, hogy készítenek egy szexmentes, családbarát vágatot is a Hunyadi János életét végig követő sorozatból.
Noha a sorozat mögött álló kanadai-magyar vezető producer, Robert Lantos eredetileg filmnek tervezte, a legjobb dolog, ami a Hunyadival történhetett, hogy végül tíz részes sorozat lett belőle: a műsoridő még így is kevés, hogy el tudjon merülni az alapjául szolgáló Bán Mór-regényekben és az ott fölsorakoztatott kismillió karakter sztorijában.
Arra viszont ebben a formában van elég idő, hogy egy több szálon futó, sok karaktert mozgató dráma bontakozzon ki a központi karakter, Hunyadi János körül, amiben ráadásul nemcsak a magyar oldal kerül górcső alá a koronáért folytatott belharcokkal meg a nemesség apró-cseprő viszályaival, hanem kapnak képernyőidőt az európai hatalmi rendszer más fontos szereplői is: a szerbek, az osztrákok, az olaszok, a pápa, Havasalföld, sőt, még a törökök is. Nemcsak az oszmán terjeszkedés miatt turbulens időszaka ez a régiónak, így ezek a kitérők kifejezetten megérik a rájuk szánt képernyőidőt. A sorozat egyik legizgalmasabb húzása, hogy a szereplők mind saját nyelveiken szólalnak meg, úgyhogy nem győzzük hangsúlyozni, mennyire megéri az eredeti, feliratos változatot választani a TV2-n futó szinkronizált helyett.
Annyi a bábu a sakktáblán, hogy Hunyadi meglepő módon sokszor egyenesen mellékszereplővé válik saját sorozatában. Ezt mi őszintén szólva egyáltalán nem bántuk, mert épp a Kádár L. Gellért által megformált hadvezér a széria egyik leggyengébb pontja. Már Bán regényeiben is feltűnő az a fajta hőscsináló attitűd, amivel címszereplőjéhez fordul (erről Kanyó Ferenc történész ebben a cikkben ír részletesen), a sorozatban azonban idő sem igazán jut a karakter bármiféle árnyalására, így azon kívül, hogy egy alkalommal megcsalja kedves feleségét, aztán szánja-bánja tettét, később pedig halványan az apaság kihívásai is feltűnnek, nem sok karakterdráma jut neki a makacs hősködésen és törökverésen kívül.
Ahhoz azonban, hogy Hunyadi szoborként emelkedjen kortársai fölé, arra is szükség volt, hogy Bán (és így a sorozat is) kiemelje ezeknek a kortársaknak gyarlóságát – ezzel aztán sokkal izgalmasabb karakterekké tegye őket.
