Az elmúlt másfél év eseményei után idén ősszel hirtelen felpörögtek az események a Városligetbe tervezett, új Nemzeti Galéria körül: október elején arról írtunk, hogy a tervek szerint 2025-ben elindulhat az építés, kérdés azonban, hogy a számos beruházást szüneteltető kormánynak sikerül-e tartania a kitűzött célt.
Rövidesen kiderült, hogy a főváros főtájépítésze, Bardóczi Sándor szerint a kormánynak „hülyeségre mindig van pénze, akkor is, ha másra nincs”, így, ha a munkák elindulnak, akkor jó eséllyel már végig is fognak futni. Ezt a véleményt a Városliget Zrt. alig néhány órával később küldött sajtóközleménye is megerősítette, bár az (értelemszerűen) a hülyeség szó használata nélkül tudatta, hogy az intézmény akár „még ebben az évtizedben” megnyílhat – feltéve persze, ha a kormány a közbeszerzési eljárást követően pozitív döntést hoz.
Most ezt a kivitelezőt kereső tendert írta ki a kormány, noha csak feltételesen – ez azt jelenti, hogy a pénzügyi források még nem állnak rendelkezésre –, így az év végére megtudhatjuk, melyik cég kapja a lehetőséget a SANAA terveinek valóra váltására.
A november 4-én közzétett pályázat leírásából egyértelműen kiolvasható, hogy a jelenlegi tervek szerint 36 hónap alatt révbe érő munkák során pontosan milyen épület fog születni, így az építési engedélyig jutó tervcsomag minden részletének közzététele nélkül is megismerhetővé váltak a főbb adatok.
Ezek szerint
- a tervezett terepszint feletti beépítés 13.440 négyzetméter,
- a terepszint alatti 12.060 m² lesz,
- az épület párkánymagassága két centiméterrel marad 25 méter alatt (24,98 m),
- az új Nemzeti Galéria, legmagasabb pontján, 31,29 méterrel emelkedik majd a mellette álló látogatók feje fölé,
- az épület két pinceszinttel, illetve négy emelettel épül,
a lényegét pedig négy, egymáshoz képest alaprajzilag elforgatott épülettömeg fogja adni.
A négy egység mindegyikének lesz egy közlekedő magja, ezek adják majd a struktúra merevségének lényegi részét, és ezekben fognak futni a lépcsőházak, a gépészeti felvonók, illetve az aknák.
Az új Nemzeti Galériát a leírás szerint a távhőhálózat fűti majd, de a hűtőberendezés hulladékhőjét is visszaforgatnák a rendszerbe, sőt három hőszivattyú, illetve egy geotermikus rendszer is be fog segíteni a fenntartási költségek csökkentésébe.
A dokumentum szerint a belső térben a következő dolgok kapnak majd helyet:
- állandó kiállítótér (11.215 m²),
- ideiglenes kiállítóterek, üveggalériával (1825 m²),
- műhelyek (599 m²),
- rendezvényterem, 500 ülőhellyel (760 m²),
- kiállítótereket kiszolgáló raktárak (2500 m²),
- előadótermek és szekciótermek (268 m²),
- múzeumpedagógiai tantermek és ezekhez kapcsolódó irodák (300 m²),
- egy 400–600 adagos melegkonyha, önkiszolgáló, 220 négyzetméteren 200 férőhelyet rejtő fogyasztótérrel,
- egy kávézó,
- valamint 1500 négyzetméternyi iroda.
