A két díszes főkapuján olvasható feliratai miatt egyesek Phőnix-, mások Turul-házként emlegetik a Tátra, a Katona József, a Pannónia és a Raoul Wallenberg utcák által határolt újlipótvárosi házat, egy dologban azonban mindenki egyetért: az egész tömböt elfoglaló bérház valódi város a városban, hiszen az 1928–1929-ben 146 lakással létrejött monstrum valóságos zárványt képez a Nagykörúttól alig néhány lépésnyire lévő településszövetben.
A Jónás Dávid és öccse, Zsigmond tervei szerint, az egykor a világ számos országában jelenlévő Phönix Életbiztosító, illetve magyar leágazása, a Turul Magyar Országos Biztosító Intézet közös projektjeként létrejött épületet sokan legalább két évtizeddel fiatalabbnak gondolják, hiszen számos részletében a Rákosi-kor derekán fel-, annak alkonyán pedig nyom nélkül eltűnt szocreál jegyeit idézik, bár kapuzatukkal egyértelműen tükrözik a születésük korát, kissé hajazva az időszak felkapott építésze, Wälder Gyula munkáira.
A Turul-ház (nevezzük inkább így) nem csak méretével jelent zárványt, hiszen a három–négyszobás lakásokban több szomszédjához hasonlóan legalább két évtizeden át margitszigeti termálvíz folyt, utcafrontján pedig az átadás pillanatától kezdve működött
Az igazi különlegességet persze nem ez, hanem a hatszáz lakó jó részét ellátni képes földszinti mosókonyha és szárítókamra jelentette – benne a Magyar Mosó- és Fertőtlenítő Gépgyár Rt. tizenkét mosóberendezésével –, ami egyetlen nap alatt akár huszonnégy lakó egyhavi fehérnemű- és ruhaszükségletét képes volt előbb tisztára varázsolni, majd gyorsan megszárítani – olvasható egy korábbi cikkünkben.
A sokak fejében Húsimádó néven rögzült, eredetileg a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete által működtetett sarki hentesbolt kis híján kilencvenöt év után, 2024 májusában végleg bezárt – jelezte több olvasónk, akik hozzátették: az üzletportál egy részének leszerelésével furcsa falfeliratok kerültek elő.
A csak nyomokban, halványan látható szavak közül a következők biztosan kiolvashatók:
OKTÓBER
CUKOR
LISZT
(…)
SZABAD
□CUKOR
KG 7 (…)
KRISTÁLY
KG 6, (…)
SZABAD
ZSÍR
De mikor volt kicsivel hét forint felett egy kiló, nem jegyre kapható – tehát szabad – kockacukor, és mikor járt a kristálycukor ára valamivel hét forint alatt?
A választ az Arcanum archívumában lévő lapok adják meg: a Világosság szerint (1948. szept. 1.) 1948. szeptember elején jelent meg a Hivatalos Közlönyben a másfél kilogrammra felemelt cukorfejadagról szóló rendelet, aminek érkezését az akkor még miniszterelnök-helyettesként működő Rákosi Mátyás kecskeméti beszédében jelentette be.
Ekkor a por- és kristálycukor ára 6, a kockacukoré pedig 6 forint 80 fillér lett, a fenti felirat ennél azonban egy fokkal magasabb árcímkéket mutat, így azok valószínűleg a Cukorértékesítő Nemzeti Vállalat november 13-án életbe lépett emelésének adatait tükrözik: akkor a KÖZÉRT-nél, a Magyar Országos Szövetkezeti Központnál, valamint az egyéb szövetkezeteknél
A Tátra utcai boltbejárat bal oldalán lévő október felirat ezek szerint nem helytálló, ennek pedig csak egy magyarázata lehet: a boltos a falrészt a hónap végén egy táblával takarta le, a következő hónapban pedig már a másik oldalt használta az aktuális árak jelzésére.
Az Újlipótváros zöldterületeiért elnevezésű csoportban megjelent beszámoló szerint az üzlethelyiséget egy hamburgerező veszi majd át, így a néhány hónap híján hetvenhat éves feliratok rövidesen újra láthatatlanná válnak.
A környéken akadnak még egyébként hasonló, hosszú ideje szem előtt lévő maradványok: a Szent István parktól néhány lépésnyire például a Magyar Kommunista Párt egyik jelszava olvasható.
