A kódexek világa tele van meglepetésekkel, az óriáslábú és fejetlen emberek mellett meztelen alfeleket, a másolók panaszait rejtő lapszéli firkákat, vérszomjas csigákkal küzdő lovagokat, horrorillusztrációkat, illetve péniszeket is rejtő könyveknek azonban nem csak az illusztrációi, de sokszor a történetük is érdekes: a legrégibb magyar nyelvű kódexet például egy dobálózásba torkolló iskolai ütlegelésből mentette meg egy szemfüles diák, az ezeréves Exeter Book pedig jó ideig vágódeszkaként és poháralátétként volt gazdái mindennapjainak része.
A kölni városi levéltárban lévő darab mindkét csoportba tökéletesen illik, hiszen a hatszáz évvel ezelőtt, 1420 körül született példány nyitott lapjai közé annak születése közben
a másoló pedig megpróbálta a legtöbbet kihozni a helyzetből, így
A szerzetes így írt:
Semmi sem hiányzik innen, de egy macska éjszaka ide vizelt. Átkozott legyen az a bosszantó macska, aki levizelte, és emiatt sok másik is [követte a példáját]. Vigyázzatok jól, és ne hagyjátok nyitva éjszakára a könyveket ott, ahol macskák lehetnek.
