Kerek évfordulót ünnepel rövidesen a főváros: százötven éve egyesült ugyanis Buda, Pest és Óbuda, hogy létrejöhessen Budapest, aminek azóta nemcsak lakossága, de mérete is tovább nőtt.
A jeles születésnap alkalmából különleges technikával, több száz régi fényképből készült film kelti életre a főváros történelmét egy kis stúdió, az Animatiqua jóvoltából.
Az alkotók több mint egy éven át dolgoztak a Budapest születése címet kapott negyedórás rövidfilmen, amiből kiderül például, hogy milyen volt a régi Erzsébet híd, hogyan és miért is tűnt el a város rengeteg ékköve, de számos titokról, illetve érdekességről is lehull a lepel.
A fővááros történetét 1873-tól egészen napjainkig elmesélő film készítését hatalmas kutatómunka előzte meg, hiszen a stúdió a Fortepan szabadon használható fényképei mellett rengeteg képet és képeslapot vásároltak meg – többek közt a Szabó Ervin Könyvtártól, a Budapest Történeti Múzeumtól, a Kiscelli Múzeumtól, valamint a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumtól –, vagy épp keresték meg az egyes épületek lakóit és tulajdonosait olyan fotók után kutatva, amiket még sosem láthatott a közönség.
A filmben debütál a Fortepan egyik atyja, Tamási Miklós által a drezdai Deutsche Fotothek gyűjteményében felfedezett, 1903-1912 közt készült csaknem ötszáz városkép egy része is – tudtuk meg Kondacs András rendezőtől, aki hozzátette:
A régi fotókat a csapat a különleges parallax technikát alkalmazva keltette életre: ennek lényegét a digitalizált fotók, illetve képeslapok rétegekre bontását követő, egyetlen kép esetében sokszor 3-5 munkanapon át tartó munka adja, aminek során nem ritkán
A mindössze öt fővel működő Animatiqua tagjai sokszor a képek helyszíneit is megkeresték, így a jelenlegi állapotról készült fotókkal is segítik a kevésbé éles, vagy a mozgatás miatt fehér folttá váló képrészek pótlását.
Az Animatiqua célja az volt, hogy alkotásukkal mind a hazai, mind a nemzetközi közönség az évfordulóhoz méltó filmet láthasson, amiben a fókusz az épített örökség gondozásának fontossága – mondta el Kondacs, majd hozzátette: a 2022 novemberében indult munkák során összesen 1500-1800 órát töltöttek a gyártással, az elkészült jelenetek egy része azonban végül dinamikai okokból nem került be a végső verzióba, amit
A főváros kommunikációs intézménye, a Budapest Brand főtámogatásával és folyamatos segítségével, kevés szponzorral készült film sztorija az Oscar-díjas Deák Kristóf fejéből pattant ki, a fővárost nőként megszemélyesítő szöveget Nyáry Krisztián írta, a narrátor pedig Hámori Gabriella.
A színésznő szerint
Budapestet megformálni olyan feladat, amire egy színész csak büszke lehet. Az alkotók úgy érezték: Budapest egy olyan nő, akinek sok a vesztesége, de keserű sebzettsége mellett ott az elpusztíthatatlan életösztöne, és bölcsessége is. Egyes megszólalásai előkelően öntudatosak, máskor egy megújulni kész haladó szellemet hallunk, akinek friss a humora, és nagyon szereti azokat az embereket, akik benne éltek és élnek, szóval nagy szíve van. Valahogy az élet úgy hozta, hogy több filmem címében is ott van Budapest. Nagyon szeretek itt élni!
Szavaihoz Deák is csatlakozott: szerinte a csapat világszínvonalú látványvilágot kreált a régi fotók életre keltésével, ő pedig arra vállalkozott, hogy Nyáry Krisztiánnal együtt szívet és lelket adjon ezeknek a képeknek, és egy olyan epikus történetet meséljen el, ami méltó egy ilyen kerek évfordulóhoz.
A rendező, Kondacs András szerint a munka legizgalmasabb része a sokáig világrekorder régi Erzsébet híd életre keltése volt, hiszen a második világháborúban megsérült hidakat idővel közel eredeti formájukban állították vissza, az Erzsébet híd esetében azonban nem így történt: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok azért robbantották fel, hogy az oroszok ne tudjanak átkelni rajta, a Duna-hidak közül legsúlyosabb sérülést elszenvedett átkelő helyett pedig csak majd húsz évvel később, 1964-re született meg a ma is látható, tíz méterrel szélesebb kábelhíd.
A film bővített verzióját az alkotók később nemzetközi filmfesztiválokra is nevezik majd, sőt, nemrég megkezdődtek egy egész estés Budapest-mozifilm előkészületei is, de a készítők más magyar, illetve külföldi városokkal kapcsolatos hasonló anyagok készítését is fontolgatják.
