A főváros, illetve Magyarország épített örökségének arca folyamatosan változik, és nem épp előnyére, hiszen sorban tűnnek el a védett, védelmet érdemlő, vagy épp az átlagos, de városképek fontos részét képező épületek, hogy a helyüket nagyobb és korszerűbb utódok vegyék át.
A bontás persze nem az egyetlen megoldás a felmerült problémákra, sokszor azonban egy felújítás is járhat olyan változással, ami az utcáról látható, vagy épp a belső értékek teljes kiradírozásával jár, így város- vagy utcaképi szempontból épp akkora kárt jelent.
Ezt a halmazt bővíti néhány hónapja a szegedi Kossuth Lajos sugárút egyik épülete is, ami az elmúlt néhány évtizedben egy ipari terület szélén ácsorogva a következő arccal nézte a közlekedő autókat:
A szegedi, illetve a város környékén élő gyerekek ellátását segítő klinikának 1998 óta otthont adó, főhomlokzatán kisebb-nagyobb vakolathiányokat mutató, átvizesedett falúnak látszó ház arcán tavaly bekövetkezett változásokról egy olvasónk rövid levélben számolt be.
Ennek tényeit a Google a végleges állapotot mutató, utcanézeti képe is megerősíti, így egyértelmű, hogy
ami így igen furcsán hat:
A védettséget nem élvező ház átalakulása persze nem jelent pótolhatatlan veszteséget, azt az épített múlthoz való hozzáállást azonban mégis jól mutatja, amit a legtöbb befektető, illetve ingatlantulajdonos képvisel: a tető helyzete, illetve a szigetelés hiánya természetesen nem tűrt halasztást, a díszítmények eltávolításával azonban
A témában korábban hosszú cikket írtunk, amiben bebizonyítottuk: az elhanyagolás mellett épp a felújítás a hazai épületek egyik legfőbb ellensége.
