Az elmúlt években elképesztő tempóban jöttek létre a felfoghatatlan mennyiségű közpénzt elnyelő kormányközeli alapítványok: közülük leginkább a Libriben nemrég 98,41 százalékos tulajdonossá vált Mathias Corvinus Collegium (MCC) neve forog közszájon, de az egy fokkal kisebb halaknak sincs okuk arra, hogy adományokból vagy épp az adó egy százalékából kíséreljék meg fenntartani magukat. Kitűnő példa erre a a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójaként, valamint a XXI. Század Intézet igazgatójaként is aktív történész-politológushoz, Békés Mártonhoz kötődő Kommentár Alapítvány, amely jóval kisebb sajtóvisszhang mellett szerzett értékes ingatlanokat, valamint jutott meglepő mennyiségű közpénzes támogatáshoz.
A nemcsak egy negyedévente megjelenő, azonos nevű lapot – ezt maga Békés irányítja, két szerkesztője az MCC-főigazgató Szalai Zoltán és L. Simon László, szerkesztőbizottságában pedig Lánczi András és a Migrációkutató Intézet élén álló Dezső Tamás nevét is megtaláljuk –, de a két évvel ezelőtt a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül célba juttatott 330 milliós támogatással megvalósult, a Habony Árpád unokatestvéreinek érdekeltségébe tartozó Club Tihanyban megrendezett Tranzit Fesztivált is szervező Kommentár legnagyobb bevételforrása maga a százmilliárdokkal megküldött MCC, hiszen
ami a tervek szerint tizenegy éven át nyújt majd fedezetet a különböző projektjeikhez: hozzásegíti őket például a jó eséllyel 2020 végén megvásárolt, Makovecz Imre pályájának hajnalán, 1965-ben tervezett épületeit is rejtő balatonszepezdi SZÖVOSZ-üdülő
– derült ki az MCC az Átlátszónak adott nyilatkozatából.
A bejövő összegek sora ennyiben persze távolról sem állt meg: az egy korábbi borospincét is magába olvasztó Balaton-menti épületegyüttes felújítását, a területen való új struktúrák emelését, valamint a fővárosi terveket a kormány ugyanis külön is több alkalommal segítette – 2020-ban előbb 1,7 milliárd, majd újabb 1,5 milliárd forintot kaptak, amit 2021-ben további 100 millió forinttal, míg tavaly újabb 501,749 millióval toldottak meg.
A pénzesőt a 2010-es kormányváltás indította el: szinte minden évben jutottak néhány milliós, vagy épp tízmilliós költségvetési támogatáshoz, az alapítvány büdzséje azonban a negyedik Orbán-kormány 2018-as megalapítása után ugrott a sokszorosára, hiszen azóta állami tulajdonú cégek, így az MVM Energetika Zrt., az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, valamint a Szerencsejáték Zrt. is sorra feltűntek a támogatók közt. Mindezeknek köszönhetően a Kommentár 2020-ban összesen 4,9 milliárd forintnyi közpénzt nyelt el.
A Szövetkezetek Országos Szövetkezete számára tervezett Makovecz-épületek felújítását, rendezvényterek, vendéglátó terasz, grillező, illetve tíz,
tájba illeszkedő, téli-nyári üzemű, 4- fő befogadására alkalmas, […] nem előregyártott, helyhez rögzített faház
létrehozását is magában foglaló munkákhoz a helyi építési szabályok módosítására is szükség volt: ehhez a hasonló befektetések esetén gyakran alkalmazott településrendezési szerződést kötöttek, tízmillió forint értékben – vette észre az RTL. Az egy tervezett út megszüntetését, illetve a telkek más építési övezetbe való átsorolását kérő dokumentum itt teljes hosszában olvasható.
A Brillbau Építész Tervező és Kivitelező Kft. által elnyert két tender eredményeként összesen közel 1,63 milliárdból megvalósítani tervezett munkák mostanra jórészt véget értek, sőt, az együttes jó része 2023 tavaszán használatbavételi engedélyt is kapott – derül ki az építési hatósági adatbázisból.
A Budapest közepére tervezett központ megvalósítása ennél jóval nehezebb feladatnak tűnik, hiszen a 2020 júniusában, Semjén Zsolt egy törvényjavaslatban
A múlt
A nyüzsgő Rákóczi út, illetve az alkimista palotát, ma is Sztálin-idézetet rejtő, tizenéve elhagyatott egyetemi épületet, illetve egy egykor legendás sörkertet is bujtató Puskin utca találkozásánál álló házat a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete építtette, megnyitására pedig 1899 márciusában, hosszú éveken át való töprengést, gyűjtést és tervezést követően került sor.
Az egyesület már 1890-ben úgy érezte, hogy ideje lenne egy saját székház építésének, az ideális telket azonban sokáig találták meg. 1895-ben úgy érezték, hogy a következő évben rendezett millenniumi kiállítást követően már biztosan neki tudnak látni a kézzelfogható munkáknak, ez azonban mégsem így történt, hiszen a vágyott – akkor még Esterházy utcai – 641,5 négyszögöl területű földdarab adásvételi szerződését csak 1897 novemberében kötötték meg.
A vezetők ekkor még csak kétemeletes otthonban gondolkodtak, aminek terveit a Láng Adolffal közösen a pécsi és kassai Nemzeti Színház (1890-1895, illetve 1897-1899) mellett a szegedi Móra Ferenc Múzeumot (893-1896), valamint a Saskör nemrég felújított pesti palotáját (1896-1897) is jegyző Steinhardt Antal (1856-1928) készítette el, ezt azonban rövidesen félredobták, majd tervpályázatot írtak ki egy nagyobb székház megalkotására. A versengésből egy mára elfeledett tehetséges tervező, Krisztinkovich Béla került ki győztesként, saját nevén azonban nem jegyezhette az épületet, hiszen
A saját tiszteletdíjáról lemondó fiatal építész végül szakértőként vett csak részt a folyamatban, a Budapest Főváros Levéltárában ma is őrzött terveket pedig Steinhardt írta alá. Ez persze nem jelentette azt, hogy Krisztinkovichról megfeledkeztek volna, hiszen a megnyitás után mégis őt ünnepelték.
Az angol bútorokkal, angol stílusú tapétákkal, illetve perzsaszőnyegekkel díszített szokásos helységek, valamint egy aranyozott díszekkel különlegessé tett hófehér táncterem mellett egykor
ház kapuinak első kitárulása óta százhuszonnégy év telt el, ez az idő azonban kissé talán meglepő módon nem írta át teljesen az épület belső arcát. A díszüket jórészt elveszített homlokzatok mögött ma is jelen vannak a gazdagon díszített, a lépcsőházban Hunyadi Mátyás és felesége, Aragóniai Beatrix arcát is őrző századfordulós terek, bár a nagy méretek miatt sokszor utólagos galériákat hoztak létre, vagy épp válaszfalakat helyeztek el.
Biciklipályát is akartak
A székház udvarában a megnyitás előtt négy héttel született hírek szerint nőknek szánt biciklipálya is épült volna, erre azonban végül mégsem került sor, hiszen az átadásról szóló beszámolókban egyetlen szó sem esik róla.
Ezeket a változásokat részben a Budapest ostroma alatt kapott bombatalálatot követő helyreállítás, részben pedig az államosítást követő gazdák okozták: 1949-ben a Közalkalmazottak Szakszervezete költözött a falak közé, az alsó szinteken pedig hosszú évtizedekre különböző sportklubok – köztük a Budapesti Sportegyesület (BSE) vívó szakosztálya – találtak otthonra.
Az állam hosszú töprengés után végül 2005-ben döntött úgy, hogy ideje túladni az egyre értékesebbé váló területen álló tulajdonának, aminek számos szakszervezet – így a csodás nevű Földmunkagép Részegységgyártó Dolgozók Szakszervezete, valamint a Gödöllői Harcjármű Szakszervezet – osztozott: a házat rövidesen
A nagy álom végül sosem érhetett igazán révbe, így a ház 2016-ban előbb az akkor a Cápák között és Az álommelő című műsoroknak köszönhetően országszerte ismertté vált milliárdoshoz, Balogh Leventéhez, valamint a Tiborcz István alapemberének számító Sájer Gáborhoz kötődő Puskin Projekt Kft., majd 2020-ban az állam tulajdonába került, amely fél éven belül a Kommentárnak ajándékozta azt.
A jó ideje műemléki védettséget is élvező, leromlott állapotú házban (erről belső fotók itt, és itt is láthatók) folyt átépítések nyomai a jövőben természetesen eltávolíthatók, az egyes szinteken felszedett parketták pedig természetesen pótolhatók, így rövid időn belül akár teljes egészében visszaállítható az eredeti arc – feltéve persze, ha erre a befektetői oldalról van fogadókészség.
A várható jövő
A Tranzit Ház nevet kapott projekt építészeti terveinek elkészítésére a Kommentár 2021 áprilisában tervpályázatot írt ki (az ehhez kapcsolt honlap ma is elérhető), eredményét pedig három hónappal később az Építészfórum mutatta be részletesen.
Az első díjat a magyar építészeti szcéna fontos arcait, így a Deichler Jakab Stúdiót, valamint a Hetedik Műtermet (az ő pályaműveik itt, illetve itt láthatók) megelőzve elnyerő APM Consulting (vezető tervező: Prof. Dr. Bachmann Bálint) munkája mellett hét másik pályamű megvételével zárult verseny eredményét, illetve a steril látványterveket látva egyértelművé vált, hogy a rossz állapotú tetőszerkezet kerámiabetétes függönyfalakat is magában foglaló modern megoldásra való cseréjével járó projektben
A földszintet üvegfelületekkel jóval nyitottabbá tenni akaró – oda vendéglátóegységeket álmodó –, közel hatezer négyzetméternyi hasznos alapterületet adó munkák eredményeként egy, a felsőbb szintek felé haladva a köz számára egyre zártabb, előadóterek mellett co-working irodákat is magában foglaló épület jöhetne létre, a kertben álló évtizedes gesztenyefa megtartásával számoló folyamat azonban jól láthatóan nem halad előre.
A 2021. október 25-én leadott, az év utolsó napján engedélyhez jutó tervcsomag (amit az építészek a nettó 12,5 milliós sikerdíjon túl 531,296 millió forintért készítettek el) birtokában a Kommentár tendert írt ki a munkák kivitelezésére, amin az elmúlt évtizedekben számtalan magyarországi műemlékfelújítást elvégző LAKI Épületszobrász Zrt. győzött, a szerződést azonban 2022 decemberében mégsem kötötték meg – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből, ami szerint
A jogerős építési engedélyt 2023. május 22-én a Kormányhivatal – talán a beruházó kérésére – semmissé tette, öt nappal később azonban újabb, gyaníthatóan megváltozott tartalmú rajzok indultak el az engedélyezés felé. Ezek mostanáig nem kaptak zöld utat, így kérdés, hogy az alapítvány mikor írhatja ki az újabb közbeszerzést, illetve hogy az idei évben átléphetik-e a kaput a kivitelező cég első munkatársai.
Az építési hatósági rendszerben látható két tervlapot végignézve néhány eddig nem ismert részletre is fény derült. A földszinti ablakok közül legalább kettő ezek szerint biztosan bejárattá alakul: a kapu balján a homlokzati kép szerint üzlet, jobbján egy kávézó nyílik majd, a nyílászárókat pedig restaurálni fogják. Az APM Consulting honlapján lévő látványrajzok emellett további részleteket is megmutatnak: a képek egyikén jól látszik például a három szintre osztott belső udvar több nézete is.
A leendő Tranzit Ház a helyszínrajzon feltüntetett információk szerint távol marad majd a főbb beépítési korlátoktól: a terepszint felett a terület 58,5, alatta pedig 91,1 százalékát lakják majd be az alapítvány munkatársai (a határokat a kerület 65, illetve 95 százaléknál húzta meg), a zöldterületi mutatót pedig néhány fűszálnyival az elvárt 10% fölé (10,003%) tornázták.
A témában a Kommentár Alapítványhoz is eljuttattuk a kérdéseinket, válaszokat azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük. Esetleges későbbi reakcióikkal a cikket természetesen frissítjük majd.
