Kultúra ismeretlen budapest

Sztálint éltető felirat is olvasható az ELTE tizenöt éve lezárt épületének falán

Polinszky Tibor Gyula
Polinszky Tibor Gyula
Az egykori élettani intézet felújítására az elmúlt években több kísérletet is tettek, végül egy kormányzati beruházás részeként rajzolhatják át a vonalait.

A százötven évvel ezelőtti megszületése után modern fővárossá fejlődő Budapesten Trefort Ágoston kultuszminiszter kora legfejlettebb egyetemi kampuszát szerette volna látni, így elindult a ma is minden nap egyetemisták ezreit fogadó Trefort-kert fejlesztése.

Ennek elsőként megvalósult tagja az Oktogon arcát is jegyző Szkalnitzky Antal tervei alapján született Polytechnikum (1873–1875) volt, amit az elmúlt százötven évben az ELTE jogelődjei jórészt Vegy- és Élettani Intézet néven használtak: előbb a Magyar Királyi Tudományegyetem, majd 1921-től a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem, végül pedig 1950-től maga az ELTE.

Az egykor báró Eötvös Loránd kísérleteinek is helyet biztosító E épületre 1948–1950 között, az újonnan alapított Orvosi Fizikai (később Biofizikai) Intézet elhelyezésére egy második emeletet is építettek, a szocializmus évtizedeiben pedig belső átalakítások is történtek.

Az első hazai orvosi célú izotóplaboratóriumnak is helyet adó ház sorsa a rendszerváltás után – számos szomszédjával ellentétben – nem fordult jóra:

elkerülték a felújítások, 2008-ban pedig a kapuit is bezárták.

Az azóta eltelt tizenöt évben semmilyen kézzelfogható felújítás nem indult el, pedig tervek szép számmal akadtak: rögtön a bezárás után egy világszínvonalú filmstúdiót, illetve laborokat képzeltek el ide, 2011-ben azonban leállították a projektet. Öt évvel később az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. komplex felújításban gondolkodott, a munkák tervezésére kiírt közbeszerzést azonban rövidesen visszavonták.

Google Street View A Puskin utca 9. 2022-es állapota – a kapu mellett még ma is jól látszik az épület múltjára emlékeztető BIOCHEMIA és a PHYSIOLOGIA felirat

A harmadik próbálkozást sem koronázta siker: a 2021 végén elindult újabb közbeszerzés eredményeként a második emeletet leradírozták volna a közel hétezer négyzetméteres épületről, a megmaradó eredeti tömbre pedig új szint, illetve tetőtér-beépítés került volna.

A többek közt egy új, reprezentatív főbejáratot, egy új aulát, két tetőteraszt, félintenzív zöldtetőket, illetve összesen 1730 fős előadótermeket magukban foglaló terveket a tender eredményeként a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.-nek kellett volna elkészítenie, majd megvalósítania, a nettó 7,247 milliárd forintos állami beruházást azonban 2022 szeptemberében határozatlan időre elhalasztották.

Polinszky Tibor Gyula A Trefort-kertből nyíló bejáratok egyike.

Az idei Budapest100 kapcsán az elmúlt héten újra a figyelem középpontjába kerülő épület falai közt hosszú ideje megállt tehát az idő, sőt, a korábban Csepel, illetve Budafok-Tétény főépítészeként is működő Polinszky Tibor Gyula ennél sokkal korábbi korok kézzelfogható nyomát is megtalálta az épületben – így például a mostanra megkopott

Éljen a békéért folyó harc vezetője a nagy Sztalin

feliratot:

Polinszky Tibor Gyula

A tizenöt éve tartó elhagyatottság a belső térben jóval látványosabb, hiszen az előadók egyike leginkább egy katasztrófa sújtotta övezetet idéz, a folyosókon, illetve a lépcsőházakban járva azonban egyértelműen látszik, hogy a ház varázsa nem tűnt el, egy színvonalas felújítás pedig csodákat művelne vele:

Galéria
Polinszky Tibor Gyula

Ajánlott videó

Olvasói sztorik