Noha kormányrendelet kötelezi Csák János kulturális és innovációs minisztert, hogy megindokolja, miért Ókovács Szilvesztert választotta a Magyar Állami Operaház élére, a tárcavezető ezt nem tette meg. Az Index.hu azonban hétfőn olyan, valódinak látszó dokumentumokat mutatott be, amelyek tartalmazzák Csák János írásbeli indoklását, valamint a szakmai bírálóbizottság jelöltekre adott értékeléseit. A lap azt írja, a dokumentumok a minisztériumból, Csák munkatársától jutottak el hozzájuk, amivel a minisztérium végül is eleget tett törvényi kötelezettségének.
Az Opera igazgatójának újbóli kinevezése azért is kavart nagy port, mert a Kulturális és Innovációs Minisztérium által felkért szakmai bizottság sajtóértesülések szerint nem jelölte az addigi igazgatót a vezetői posztra, ennek ellenére Csák mégis őt választotta a posztra. A hírt követően Ókovács első intézkedése volt, hogy elbocsátotta a vezetésre a szakmai bizottság által legalkalmasabbnak tartott vetélytársát, Kesselyák Gergely első karmestert, akinek ugyanakkor a vendégkarmesteri pozíciót felkínálta.
Ezt követően derült ki, hogy Rost Andrea operaénekesnő sem írja alá a következő szezonra szóló szerződését az Operaházzal, a Kesselyák balettigazgatójaként megjelölt ifj. Harangozó Gyula koreográfus pedig részben a főigazgatói pályázat – szerinte szakmaiatlan – eljárása miatt mondott le a Harangozó Gyula-díj elnöki tisztségéről és tagságáról.
Ugyanezek alapján a miniszteri döntés két alapvető szempontja „a művészeti szakmai beágyazottság”, valamint „egy nagy szervezet vezetésében szerzett komoly tapasztalat” volt.
A szakmai bizottság szavazásának eredményéről azt írják, hogy míg Kesselyák kilenc támogató javaslatot kapott, Ókovács mindössze kettőt, és hogy a szavazáson még a minisztérium vezetői is leadták a voksukat Kessályákra. Az egykori első karmester mellett Miklósa Erika operaénekes gyűjtötte be a második legtöbb (összesen hat) szavazatot.
Ehhez képest a miniszter mégis Ókovácsot nevezte ki, aki az előzőleg kiírt vezetői pályázatra is jelentkezett. Ezt a pályázatot Csák eredménytelennek nyilvánította, a második pályázat alkalmával pedig a szakmai bizottság nem támogatta a pályázatát. Ehhez – a vonatkozó kormányrendelet alapján – a szakmai grémium többségének szavazatát kellett volna megszereznie.
