A magyarországi közterek állapota az elmúlt években a számos felújítás ellenére sem javult, főként amiatt, hogy az utcákon, tereken, illetve parkokban mindenféle kontroll nélkül tűnnek fel a harmadrendű szobrok. Ezek közül gyűjtöttük most össze az idei év termésének legrosszabb darabjait.
Padra ültek a Munkácsy-nőalakok
Munkácsy Mihály életének mindössze néhány évét töltötte Békéscsabán, a békési megyeszékhely azonban egy egész negyeddel tiszteleg az emléke előtt: a Munkácsy Mihály Múzeumot, illetve a közelében álló Emlékházat is magában foglaló területen a városvezetés 2018-ban több, a festőhöz kapcsolódó szobor elhelyezése mellett döntött.
Az erre kiírt pályázat végül sikertelenül zárult, így a városvezetés szimplán csak megbízott néhány művészt, akiknek a 48 milliós büdzsé különböző méretű szeleteit ajánlották fel.
A sort a 2021 novembere óta a múzeum lépcsőjén álló, Boros Péter műtermében készült hétmilliós Munkácsy-gólem nyitotta, amit idén két társa követett:
A két munkának meglepő módon azon túl is van közös pontja, hogy egy életnagyságú nőalakot mintáznak, hiszen
Egy köztéri szobornak persze nem az a feladata, hogy olcsó szelfiponttá váljon, így épp úgy az olcsó, tartalom nélküli népszerűségvadászat eszközeivé váltak, mint a listánk következő szereplője.
Az átugrott kerítés
4,5 méter magas, 7,2 méter hosszú, és közel kétszázmillió forintnyi közpénzt költöttek rá, mi az? – tehetnénk fel a találós kérdést, amire a válasz természetesen az elmúlt években a NER egyik udvari szobrászaként működő Szőke Gábor Miklós legújabb munkája, a Postapalota kertjében felállított Csodaszarvas lenne.
A művész korábbi alkotásaival azonos elvek mentén dolgozott: egy túlméretezett, számtalan apró fémlemezből állította össze a szobrot, ami
A Csodaszarvas átadásának időpontját az elmúlt bő egy évben két alkalommal is megváltoztatták: 2021. november 20. helyett előbb 2022 júniusát, majd októberét tűzték ki célul, de végül csak november végére sikerült azt a helyére tenni.
A csúszást jórészt a mű mérete, valamint elhelyezése indokolta, hiszen a totemállat első része az eredeti koncepció szerint – jogsértő módon – kilógott volna a telekhatárról, így a talapzat átépítésére, majd egy új építési engedély kérésére volt szükség.
Gördeszka, bakancs, lábszárcsont
Bátran állíthatjuk, hogy a kárpátaljai gyökerű, de néhány éve Budapesten alkotó Mihajlo Kolodko (Kolodko Mihály) ma Magyarország egyik legkedveltebb szobrásza, köszönhetően a sokszor alig néhány centiméteres, pályája első szakaszában még jórészt spontán született miniszobrainak.
A széles tömegek szeretete persze nem jelenti azt, hogy a bronzból készült alkotásoknak valóban van helye a köztéren, sőt, azt sem, hogy azok valóban minőségi munkák lennének.
A Trash of Köztér szerzője, Benedek Kata A mű oldalán megjelent írása szerint Kolodko sok esetben
így sokakban azonnali tetszést váltanak ki.
Vannak persze az életműben olyan fejezetek is, amik
Minderre nem csak Szenes Hanna két éve született erzsébetvárosi szobra jó példa, de az 1956-os forradalom apropóján a sokak által gördeszkás félcsőként hivatkozott Néprajzi Múzeum épületére kihelyezett Among Us is, amin
A szellem
Emléktáblát avattak Kertész Imre gyerekkorának józsefvárosi színhelyén – írtuk meg októberben a vakolatát jórészt elveszítő Tömő utca 56. falán feltűnt tábláról, ami szerint az első magyar irodalmi Nobel-díjas nem csak gyerekként élt a házban, de egyenesen ott is született.
Ebben az életművet jól ismerő pályatársai, illetve a kutatók egyáltalán nem biztosak – Szegő János szerint Kertész a Rákóczi út egy sarokházában látta meg a napvilágot, majd a család a Marek József utcába költözött. A szülők rövidesen elváltak, apja pedig a fiúval együtt a nagyszülők Tömő utcai otthonába költözött.
Nem a megkérdőjelezhető igazságtartalmú felirat, hanem a fotó, illetve a tábla anyaga jelenti azonban a legnagyobb hibát, hiszen
Az összképen az üveglap sem segít, hiszen a szöveg most, a tervezett homlokzatfelújítás előtt is nehezen olvasható, ez pedig talán a jövőben sem fog változni.
Útmenti horror
Az év legrosszabb szobrának járó képzeletbeli serleget a lista legszomorúbb apropóból született szobrának adnánk át: a nógrádi Bátonyterenye Összetartozás Emlékparkjában november 23-án felavatott emlékmű ugyanis
A rendőrség által kiadott hivatalos sajtóközlemény szerint a Nógrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság támogatásával létrejött alkotást a megye díszpolgára, Lencsés Zsolt festőművész és freskófestő jegyzi, aki jól láthatóan nem érzi magát túl magabiztosnak a szobrászat terén:
