Az HBO Max streamingszolgáltatás tulajdonosa, a Warner Bros. Discovery a múlt héten előbb húsznál is több saját gyártású sorozatát tette világszerte elérhetetlenné, majd hétfőn, július 4-én azt is bejelentették, hogy a spanyol és a francia régió kivételével egész Európában leáll az HBO Max a tartalomfejlesztéssel. Ez számunkra azt is jelenti, hogy a magyar közönségnek a Társas játékot, a Terápiát, az Aranyéletet és A besúgót is adó HBO-tól többé hiába várunk újabb saját gyártású sorozatokat.
Nehéz elfogadni, hogy mindent le kell dózerolni
A hírek érthetően megdöbbenést okoztak a fenti sorozatokban dolgozó alkotók és színészek körében is. Így például Thuróczy Szabolcsban, aki három HBO-sorozatban is szerepelt: „Az Aranyélet meg A besúgó előtt már a Társas játékban is játszottam, azaz 2010-11 óta, bő tíz éve tart ez a közös munka. Nagyon sok mindent tanultam ebből, mégis csak hat évadról van szó, ami brutális mennyiségű munkát jelentett. Szóval most mérhetetlen nagy keserűség van bennem” – mondta a 24.hu-nak a színész, aki értetlenül áll a kész sorozatok eltüntetése előtt:
Hogy ennyi embernek a több évnyi munkájának az eredményét egyszer csak lehúzzák a vécén, amiatt elcsuklik a hangom. Nehéz elfogadni, hogy tényleg Varsótól Prágán át Budapestig mindent le kell dózerolni, mert jön egy új szituáció, és gyakorlatilag a földdel egyenlővé tesznek mindent, ami eddig elkészült. Brutális, gátlástalan kapitalista világ ez, ahol egy tollvonással gyakorlatilag átgázolnak mindenen, hogy annyi az életed, mint egy héliumos lufi, gabalyodjon bele a fába vagy a felhőbe, aztán meghal. Mondhatnak nekem olyat, hogy több milliárd dolláros tartozás, meg új helyzet felállása, de hogy a régit miért kell letaposni, annak nem annyira értem a logikáját. Még abban sem vagyok biztos, hogy akár a producerek teljesen értenék, ennek mi van a hátterében.
Tasnádi Istvánt Thuróczyhoz hasonlóan évtizedes munkakapcsolat fűzte az HBO-hoz: íróként dolgozott a Terápiában és az Aranyéletben, A besúgót pedig konzultánsként segítette. „Első rémületemben azt gondoltam, hogy lokális döntésről van szó, és ezért került le A besúgó és az utolsó Aranyélet-évad” – mondta. „Aztán olvastam ezt-azt, mindenféle gazdasági indokokról, meg tartalomracionalizálsi folyamatról, de ennek semmi értelme, hogy egy sorozatból két évad marad, a harmadik pedig lekerül.” Tasnádit egy epizód eltűnése különösen elszomorította: „Ónodi Eszterrel dolgozunk együtt jelenleg, és vele beszéltük, hogy pont ebben az évadban van az a bizonyos epizód, amikor egyetlen helyszínen játszódik az egész 45 perces rész, amikor Janka szül. Erre nagyon büszkék vagyunk, azt gondolom, ez egy sorozattörténeti jelentőségű epizód Magyarországon, és ez sem látható már.”
Döbrösi Laurának országos ismertséget hozott az Aranyélet, bár a 24.hu-nak azt mondta, nem is annak az eltűnését fájlalja a legjobban: „Nyilván nem örültem neki, mert a harmadik évadra tényleg büszke vagyok, bízom benne, hogy azért még elérhető lesz. A besúgóért viszont nagyon fáj a szívem. Nyilván az Aranyélet más számomra, mert abban szerepeltem, de szerintem amiatt is nagyon fájdalmas ez, hogy A besúgó még csak most lett kész. Vártam, hogy lesz-e második évad, ezek szerint nem.”
Tényleg csak a minőség számított
Az HBO a 2010-es évek elején olyan időszakban kezdett saját gyártású sorozatokat készíteni, amikor a magyar sorozatipar gyakorlatilag a kereskedelmi tévék napi sorozataira korlátozódott. A Társas játék, majd a Terápia és az Aranyélet egészen más szintet jelentett ezekhez képest: „Lehet, hogy tíz év múlva is az Aranyélettel vagy a Terápiával példálóznak majd. És joggal teszik majd, mert hihetetlen fontos példát mutattak ezek a sorozatok az igényességben, abban, hogy milyen hosszú út volt már az is, amíg egy-egy ilyen sorozat eljutott a forgatásig, hogy addig ütötték-vágták a castingot, amíg tökéletesnek nem érezték a szereplőket, hogy lehetett próbálni akár hetekig is a nagyobb jeleneteket” – sorolta az HBO erényeit Thuróczy Szabolcs, aki azt is kiemelte, hihetetlen sok munkát fektettek a forgatókönyvekbe, és nagyon sok időt adtak a forgatáson is: „Nem volt az a favágás, hogy naponta huszonnyolc percet veszünk fel, ami gyakorlatilag leselejtezi a minőséget, a színészt, az egész filmezésnek a kultúráját. Itt két-két és fél perceket vettek fel egy nap, és ez nemcsak a pénzről szólt, hanem arról is, hogy nem adtak ki a kezükből olyat, amit nem éreztek jónak.”
A Társas játék vezető rendezőjeként dolgozott az HBO-val Herendi Gábor is, aki hasonlóan emlékszik vissza: „Én nagyon sajnálattal hallottam ezt a hírt, mert tényleg nagyon-nagyon jó élmény volt az HBO-val dolgozni, egy egészen komoly minőségi igényekkel fellépő csapat volt. Elsődlegesen tényleg a minőség számított, és csak másodlagos volt, hogy mennyi pénzből tudtuk azt megcsinálni. Volt olyan jelenet, emlékszem, ami nekem nem tetszett, mert nem tudtuk azon a helyszínen leforgatni, ahol szerettem volna, és engedték, hogy újraforgassuk. Ez a hozzáállás nemcsak nagyon szimpatikus volt, de olyan minőségi sorozatgyártást is eredményezett, ami nincs máshol jelen Magyarországon” – mondta, és ugyanígy látta Tasnádi István is:
Én először az HBO-nál találkoztam azzal a szemlélettel, hogy nem az a legfontosabb, hogy a produkció olcsó legyen. Mert még mindig rendszeresen hallom máshol, hogy »nem lehet ezt olcsóbban kihozni?«. Természetesen ott is volt gazdasági racionalitás, de ha meg tudtuk indokolni, hogy mindenképpen kell az a külső helyszín a Duna-parton, akkor ott forgathattunk. A legjobb színészekkel, filmes minőségben forgattunk, és ez irgalmatlanul bejött, mert újdonság volt itthon
– mondta a forgatókönyvíró, aki szerint azonban akkor se volt pénzügyi logika a lépés mögött:
„Tíz éve ugyanúgy semmilyen racionális gazdasági oka nem volt, hogy az HBO magyar nyelvű tartalmat csináljon, magyar színészekkel, egy ilyen kis piacra. Mi is néztünk egymásra, hogy ez miért éri meg nekik? Soha nem láttunk olyan nézettségi számokat, mint a tévéknél, csak annyit tudtunk, hogy oké, ez bejött, készülhet majd a következő évad.”
Már az Aranyélet után látszott, hogy az HBO-nak nem prioritás a magyar piac
Ahogy külföldön is a kábeltévék diktálták a 21. századi sorozatreneszánszt, úgy itthon is az akkor még kábeltévéként működő HBO indította el a folyamatot. Mindezt akkor, amikor Magyarországon nem voltak sorozatkészítéshez értő szakemberek, hiszen addig szükség se nagyon volt rájuk. Az HBO-nak köszönhetően azonban ez is megváltozott, és ez a szemlélet lassan átragadt másokra is itthon: „Hihetetlen haszonélvezői voltunk az HBO-nak, és ott tanultunk meg sorozatot csinálni” – mondta Tasnádi István. Szerinte úgy lehet majd összegezni az HBO magyarországi tevékenységét, hogy beindította a minőségi saját gyártású sorozatokat:
Tíz éve az HBO-sorozatokban tapasztalható képi minőség, a vágás, a tempó, a forgatókönyvek minősége, ez mind egy másik liga volt a kereskedelmi tévékhez képest, ma meg ez már mind elvárás ott is egy heti sorozatnál. Tehát az HBO a hazai sorozatgyártás katalizátora volt, segített az iparágnak kilépni a napi sorozatok világából.
Tasnádi szerint a kereskedelmi tévéknél is „már értik, hogy heti sorozatokhoz jól meg kell írni a forgatókönyveket, és tudják, hogy arra idő kell. Új témákat keresnek, amire az emberek egy része felkapja a fejét, és nem probléma az sem, ha megosztó lesz. Ez nekünk, íróknak, alkotóknak nem rossz. Hogy aztán ez mennyire lesz tartós, az jó kérdés, mert havonta változnak a trendek itthon.”
Herendi Gábor is úgy látja, elindult egy folyamat: „A sorozatírásban már kezdünk felnőni. Ez a műfaj sokáig nagyon gyerekcipőben járt, ma viszont már nagyon sok fiatal van, akik ezeken a sorozatokon nőttek fel, és forgatókönyvírást tanulva lesznek mesterei a sorozatok írásának, ebben kezdünk már jól állni. És természetesen nagyon kell is egy jó forgatókönyv alap egy sikeres sorozathoz, ebben nagyon igényesnek kéne lenni – ebben az HBO nagyon jó példát mutatott, ha kellett, akkor nyolcszor átíratta velünk a forgatókönyvet.” A rendező szerint azonban még van, amiben lehetne követni az HBO-t:
A kereskedelmi tévék tűpontosan kiszámolják, hogy mennyi az a pénz, ami sorozatgyártásra áldozható. Azt már látják, hogy a saját gyártású sorozat szinte az egyetlen olyan műsor, ami nézőket vonz, de abból is sok elhasal, és van néhány, ami siker lesz, és azt aztán évekig újabb és újabb évadokkal próbálják fenntartani. Én biztos, hogy kicsit annak a pártján lennék, hogy inkább kevesebb sorozat készüljön, de több pénzt költve, jobb minőségben. Mert nincs mese, a filmgyártás egy drága műfaj, és nagyon minőségi dolgot tényleg csak sok pénzből lehet csinálni.
Tasnádi István pedig emlékeztetett arra is, hogy az HBO igazi nagy korszaka valójában az Aranyéletig tartott: „Az Aranyélet végén annyira leuralta a hazai piacot az HBO, hogy úgy tűnt, bármi lehetséges, de akkor történt az európai HBO-nál vezetőváltás. Akkor, négy-öt éve az volt a döntés a központban, hogy inkább a skandináv régiót erősítik meg, ezért leálltak a magyar tartalomgyártással, pedig akkorra már megszoktuk, hogy minden évben forog egy új sorozatévad. Aztán végül több év szünet után leforgott A besúgó, de már látszott, hogy az HBO-nak nem prioritás a magyar piac.”
Éppen ezért szerinte az utolsó négy-öt évben az HBO már nem volt igazán részese a hazai fejlesztésnek: „A besúgó miatt aztán mindenki felkapta a fejét, hogy visszajönnek a régi szép idők, de kiderült, hogy nem. Évek óta csend volt, és igazság szerint kezdték is elfelejteni az alkotók, hogy az HBO-ba is be lehet vinni az ötleteket. Hiszen számos remek ötletből fejlesztettek sorozatokat, de hány készült el ezekből? Nekem akkor is vérzett a szívem, hogy itt ez a hely ilyen adottságokkal és szakemberekkel, és sorolni lehetne az ötleteket, hogy mik meddig jutottak el – olyan is volt, amelyiknél már ment a helyszínkeresés, sőt, már a színészek is megvoltak, és mégis leállították a külföldi központtól. De bíztunk benne, hogy majd a következő megkapja a zöld lámpát, aztán valaki mindig azt mondta, hogy oké, mégsem. Ezekből tehát nem lettek sorozatok.”
Ez szuper filmötlet, de nem tudod megírni inkább nyolc epizódban?
Az első reakció az volt az HBO Max saját gyártású sorozatainak leállítására, hogy ez jókora pofon a hazai kreatív iparnak. Ezzel egybecseng az is, amit Thuróczy Szabolcs mondott a különbségről: „Nyomasztóan nagy a differencia, az HBO-nál hihetetlen profi volt a szervezés, a gyártás, és most, hogy máshol forgatok, tapasztalom, hogy mennyivel lassabb, körülményesebb minden, mint az HBO-nál. Ott, ha azt mondták, hogy hat és fél hónap múlva ezen a napon reggel nyolckor fogsz forgatni, akkor tényleg akkor forgattál.”
Ám van, aki szerint már más időket élünk: „Nagyot változott a világ tíz év alatt: az HBO mindig más történet volt, mint a kereskedelmi tévék, de már átalakult a piac, és mindenki a streaminget fejleszti. Ma már a kereskedelmi tévék is fejlesztik a célcsoport-fókuszált, bátrabb tartalmakat. Lehet, hogy ezekből nem kerül minden a tévéműsorba, de a streaming fog menni, és a streaming pedig igényli a tartalmat. Nem vagyok tehát teljesen pesszimista a jövőt illetően” – mondja Tasnádi István, és hasonlóan látja Döbrösi Laura is: „A magyar sorozatgyártás szerintem most elvan, vannak próbálkozások. A mi régiónkban kiemelten fontos volt, mivel tulajdonképpen minőségteremtésről is szó volt, nemcsak hogy hozott egy szintet, hanem feltette magát a lécet is. Nem tudom milyen hatással lesz erre az HBO Maxot érintő döntés, de onnantól kezdve, hogy az a bizonyos léc fent van, megy majd minden tovább. Azzal indult mindez, hogy az HBO berúgta az ajtót, ezt köszönhetjük neki, és reméljük, hogy rajta maradunk ezen az úton.” Sőt, Thuróczy Szabolcs is azt mondta, nagyon bízik benne, hogy példát fog mutatni az HBO-ban látott hozzáállás a sorozatkészítőknek, „hogy azért lehet így is, ilyenfajta kivételes igényességgel”.
Tasnádi István szerint pedig az lehet a döntő tényező, hogy a sorozatok iránti igény hatalmas:
Én úgy gondolom most, hogy pillanatok alatt be fogják tölteni az HBO helyét. Nem tudom, milyen színvonalon, de elképesztően nagy a nyomulás, és prosperáló iparág lett a tartalomgyártás, és ez már szinte csak a sorozatokat jelenti, a film pedig inkább kedves nosztalgikus forma lesz. A filmforgatókönyv ötletekre is egyre többször az a válasz, hogy ez szuper, de nem tudod megírni inkább nyolc epizódban? Rengeteg fóruma van a sorozatgyártásnak, rengeteg cég dolgozik ezen, és már régen nem az a helyzet, hogy az HBO az egyedüli, hanem sok kis cégre aprózódott ez az iparág
– mondta, hozzátéve, hogy van hiányérzete is az HBO tízéves tartalomgyártási időszakával szemben. Az HBO-nak hat-nyolc-tíz éve volt fontos szerepe, pályázatokat írt ki, befogadta az új ötleteket és fejlesztette is, viszont ezek többsége soha nem valósult meg. „Ehhez képest az RTL-nél most három heti sorozat fut párhuzamosan. A kereskedelmi tévék ma sokkal aktívabbak, de az tény, hogy a kezdő impulzust az HBO adta ehhez.”
Hasonlóan reagált az RTL Magyarország is arra a kérdésünkre, milyen hatással lesz a Warner Bros. Discovery bejelentése a magyar sorozatiparra: „A magyar közönségnek elemi igénye van a helyi vonatkozású, lokális tartalmakra és a hazai produkciókra – ez az RTL Magyarország 25 éves tapasztalata. A tartalomfogyasztóknak ez az elvárása a kereskedelmi televíziók kínálatával szemben is és a SVOD-tartalmakkal szemben is. Hiszen a streaming – bár egy globális trend – épp a helyi tartalom fölértékelődését hozta-hozza magával” – így az RTL Magyarország válasza, a csatorna pedig már a saját domináns szerepét hangsúlyozta a jelenlegi helyzetben, utalva a Válótársakra, mint az új korszak első, teljesen saját fejlesztésű magyar sorozatára: „Ne feledjük, hogy a magyar sorozatgyártás újjászületése egy RTL Magyarország-os produkcióval, a Válótársakkal kezdődött. Ezt az előnyünket nemcsak őrizzük, de azóta is folyamatosan növeljük: a magyar gyártású és magyarul beszélő fikciós tartalmak közül a legnépszerűbbek és a legújabbak a legnagyobb választékban az RTL Magyarországnál találhatók meg.”
