Kultúra ismeretlen budapest

Felújíthatják az Aquincumi Múzeum régi főépületét, színes üvegeket, illetve új szárnyat is ragasztanának hozzá

A március közepén leadott tervek egyelőre még nem jutottak el az építési engedélyig, de a kiviteli tervek ideális esetben akár már idén elkészülhetnek.

Január végén meglepetésként jelentette be az Aquincumi Múzeum, illetve a III. kerületi Önkormányzat, hogy az EU 385,13 millió forintos támogatásával négy helyszínen is fejlesztéseket indítanak, hogy a Római Birodalom Óbudán látható épített örökségét még fejlettebb eszközökkel, az eddiginél modernebb és figyelemfelkeltőbb módon mutassák be.

Ennek részeként különleges látványelemeket tartalmazó élményfal, sétány és kőtár születik, az intézmény főépületében az Aquincumban állomásozott római katonaság mindennapjait bemutató kiállítást hoznak létre, a Nagyszombat utcai katonai amfiteátrumnál, illetve a Kórház utcai keleti táborkapunál pedig új ismeretterjesztő elemeket helyeznek ki, amik mellett egy okostelefonos alkalmazás is segíti majd a járókelőket a múlt megismerésében – írtuk meg ekkor, február végén pedig az első látványterveket is bemutattuk.

Galéria

Ekkor még több részletre derült fény a Szentendrei út mentén álló épület-, illetve romegyüttesről, hiszen többek közt nyilvánvalóvá vált, hogy

  • a forgalmas út menti kerítésen ábrák és szöveges információk jelennek majd meg
  • a pénztárhoz vezető bejáratot római kőemlékekkel szegélyezik
  • újjáépítik az egykori római út egy részletét, és jelzik a rég eltűnt kapu helyét.

A múzeum 1931-ben, transzformátorállomásként született főépülete (ép. Györgyi Dénes és Román Ernő) mögött álló, a múzeummal egyidőben, 1894. május 10-én megnyílt kiállítóépület (ép. Orczy Gyula) rekonstrukciójáról eddig nem esett szó.

Fortepan Az épület 1920 körül.

A hatósági építési engedélyezési rendszerben március 17-én benyújtott, az előző év októberében készült tervlapok, illetve látványrajzok most azonban erről mesélnek, így ha minden rendben megy, akkor a közeljövőben az 1894-ben felépült központi épületrész, illetve a millenniumi ünnepségek apropóján, két évvel később született oszlopcsarnok (kolonnád)

eltűnt domborművei, illetve egyéb, az ókori római építészetben fontos szerepet betöltő díszei (tagozatok, pillérfők, akretérionok, palmetták) is visszakerülhetnek az eredeti helyeikre, a tetőt pedig új világosszürke fémlemezzel fednék be.

Galéria
ÉTDR

A rajzok szerint a nyugati homlokzaton az oszlopsor utolsó elemeit

fóliázott színes üvegfallal takarhatják el, sőt, új, üvegezett ajtókat is elhelyeznek rajtuk, amik a keleti homlokzathoz tapadó, a túloldali színes üvegek által megelőlegezett, az oszlopsor szintjénél jóval mélyebben fekvő kortárs épületbe vezetnek majd.

ÉTDR

A fehér szálerősítéses, egy szakaszán egyedi mintázatot is viselő finombeton burkolótáblákkal borított fal mögött nyilvánvalóan egy kiállítótér kap majd helyet – ennek részleteiről az Aquincumi Múzeumot is megkerestük, aminek igazgatója, Dr. Láng Orsolya PhD. válaszában néhány új információt is megosztott a 24.hu-val.

A rekonstrukció, illetve részbeni újjáépítés a főváros által finanszírozott tervezéséért a levél szerint a múzeum most épülő Látványsétányát is jegyző, korábban a Hajógyári-sziget új hídjainak tervezéséből, illetve a hármas és négyes metró állomásainak átalakulásából is szerepet vállaló Nautes Építésziroda (Szántay Zsófia és Francsics László) felelt, a kiviteli tervek pedig ideális esetben még 2022-ben elkészülnek.

Láng arról is mesélt, hogy a munkák indulását ennek megléte még nem garantálja, mivel az intézményt fenntartó Fővárosi Önkormányzat egyelőre nem rendelkezik elegendő forrásokkal, így remélik, hogy a következő években

lesz olyan pályázati lehetőség, vagy más támogatás, amelyből ez megvalósítható lesz.

A projekt végeztével a régi épületben múzeum- és ásatástörténeti kiállítás kaphat helyet, a kolonnád megmarad lapidáriumként (kőtár), az új épületszárny pedig

egy múzeumpedagógiai foglalkoztatónak, konferenciateremnek, időszaki kiállítótérnek, illetve egy kőtárnak adhat otthont.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik