Februárban számoltunk be róla, hogy a nyelvművelés legfontosabb hazai fórumának tartott folyóirat, a Szarvas Gábor alapította Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságában több változás is történt. Előbb leváltották Keszler Borbála felelős szerkesztőt, majd február elsején a lapot kiadó Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (MNYKNT) elnöke, Arató Balázs arról tájékoztatta a szerkesztőbizottságot, hogy a tisztségét 2008 óta betöltő Keszler utódja Balázs Géza nyelvész lesz, továbbá a szerkesztőbizottság tagjai közül felmentette Grétsy Lászlót és Heltainé Nagy Erzsébetet, mire a szerkesztőbizottság további három tagja – Laczkó Krisztina, Tátrai Szilárd és Tolcsvai Nagy Gábor – is lemondott a tisztségéről.
Azóta egy másik cikkben arról is írtunk, hogy az 1872 óta működő Magyar Nyelvőr kiadói és alapítói jogait megszerző, a saját megfogalmazása szerint a magyarság anyanyelvének, kultúrájának megtartását, művelését, fejlesztését szolgáló, harminc éve független egyesületként működő MNYKNT is viharos időszakot él át. Mielőtt ugyanis Balázs Géza a Magyar Nyelvőr felelős szerkesztője lett volna, kilenc éven át vezette elnökként a társaságot, ám tavaly váratlanul lemondott az elnöki tisztségéről. Balázs utóda az általa ajánlott Arató Balázs lett, akit botrányos körülmények között választott meg a társaság közgyűlése, majd a történtek miatt lemondott az MNYKNT két alelnöke, valamint tiszteletbeli elnöke is.
Ehhez tartozik, hogy az MNYKNT programjainak finanszírozásából tavaly ősszel kiszállt az Anyanyelvápolók Szövetsége is, melynek elnöke, Juhász Judit (az Antall-kormány egykori szóvivője) azzal indokolta a döntést, hogy a társaság programjai „nem illeszkednek az Anyanyelvápolók Szövetsége vállalt feladataihoz, melyeknek középpontjában az anyanyelvi mozgalmak ösztönzése, támogatása áll.” Beszédes az is, hogy a szövetség által kiadott folyóirat, az Édes Anyanyelvünk főszerkesztője a Magyar Nyelvőrtől elküldött Keszler Borbála lett, a lap pedig közleményben állt ki Grétsy László mellett:
Elítéljük az ellene tett lépéseket, elhatárolódunk Balázs Gézától és Arató Balázstól, valamint mindazoktól, akik közrejátszottak abban, hogy a hazai nyelvművelés legnagyobbját 90. születésnapjára eltávolítsák a Magyar Nyelvőr című folyóirat szerkesztőbizottságából. Elhatárolódunk azoktól is, akik az elmúlt hónapok történései után az újonnan felálló Magyar Nyelvőr folyóirat munkájában hajlandók részt venni
– fogalmazott a közlemény.
Balázs Géza szerint „egy szűk tudományos közeg” lapja lett
Mindezek ellenére a Magyar Nyelvőr átalakítása ment tovább a maga útján: „Az év elején a szerkesztőbizottság kiürült, ezért újjászerveztem a lapot. Négyfős védnöki testületet kértem föl, egy kibővült, a magyar egyetemi élet teljes keresztmetszetét lefedő szerkesztőbizottságot, valamint két szerkesztőtársat” – mondta Balázs Géza a Kultura.hu-nak adott interjúban, melyben bírálta a lap korábbi vezetését is:
Én nem tervezek semmiféle nyelvi harcot, de a történeti és mai magyar nyelv középpontba állítását mindenképpen. A lap ugyanis az elmúlt harminc évben egy rendkívül szűk tudományos közeg lapja lett (a szerkesztőbizottság tagjai egy kivételével egyetlen egyetem egyetlen tanszékéhez kötődtek); és ez nem is lett volna baj, ha közben mind a tudományos színvonala, mind pedig az olvasói közönsége nem szorult volna vissza.
Az új felelős szerkesztő fogadkozott továbbá, hogy „az öncélú, belterjes elméletieskedés felől a gyakorlati nyelvi megközelítések irányába terelem, ezzel más szakterületek részére is érdekeltté, érdekessé kívánom tenni a lapot.” Az interjúban a személycserékről nem esett szó, így arról sem, miért volt szükséges az országszerte ismert Grétsy Lászlótól megszabadulni, ráadásul két héttel a 90. születésnapja előtt.
Az interjút annak apropóján adta az új felelős szerkesztő, hogy megjelent az új Magyar Nyelvőr első száma. Ebből kiderült, hogy a lap két új szerkesztővel működik tovább, két nyelvész, Minya Károly és Pölcz Ádám személyében, akik természetesen a szerkesztőbizottságba is bekerültek. Aki olvasta cikkünket az MNYKNT-ről, azoknak ez a két név ismerős lehet: Minya Károly Balázs Gézát váltotta a NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumban, de dolgozott a Balázs alapította Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoportban is, több közös munkájuk jelent meg, illetve benne van az MNYKNT tiszteletbeli elnökségében is; Pölcz Ádám pedig a Balázs Gézával közös tudományos munkássága mellett dolgozott vagy jelenleg is dolgozik több, valamilyen módon Balázs Gézához köthető szervezetben, illetve tagja Balázs egyik cégének is. Pölcz emellett ugyancsak tagja az MNYKNT tiszteletbeli elnökségének, és a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyének is ő a programigazgatója (itt Balázs Géza spiritus rectorként van jelen), továbbá műsorvezető Balázs Géza Tetten ért szavak című műsorában a Kossuth Rádióban.
E két név felbukkanása Balázs Géza környezetében tehát nem lehet meglepő, ám a szerkesztőbizottság tagjai között felfedezhettük egy neves akadémikus, Pléh Csaba nevét is. A Széchenyi-díjas pszichológust és nyelvészt megkerestük, mit gondol a Magyar Nyelvőrben történtekről, Pléh Csaba azonban közölte, március 7-én kilépett a szerkesztőbizottságból, és nem óhajt a kérdéssel foglalkozni. A lapszám szerzői között csaknem teljesen új neveket találhatunk a tavalyi lapszámokhoz képest, és felbukkan Nádasdy Ádám neve is. Megkerestük a Londonban élő nyelvész-műfordítót, rendszeresen tervez-e publikálni a lapban:
Eddig sem voltam a Magyar Nyelvőr szerzője, és ezután sem tervezem, hogy az legyek. A mostani számban kivételesen egy nekrológ jelent meg a tollamból, amiben kollégámnak és barátomnak, Kálmán Lászlónak állítok emléket. Ezt a nekrológot bárhova, bárkinek megírtam volna, hiszen ezzel Laci emlékének tartoztam. A nekrológra Balázs Géza kért föl még január 10-én. Azóta én is értesültem a lapnál történtekről. Így, a távolból nem tűnik jóízűnek az egész
– válaszolta a 24.hu-nak Nádasdy Ádám.
De most akkor ki a lap alapítója?
A Magyar Nyelvőr esetében még egy fontos szereplő álláspontját nem ismertük eddig. Bár az MNYKNT szerint a lap kiadói és alapítói jogai is hozzájuk kerültek, a Magyar Nyelvőr alapítója a Magyar Tudományos Akadémia, és a korábbi lapszámok impresszumában is feltüntették a kapcsolatot az intézmény és a lap között. Továbbá a februárban távozó szerkesztőbizottsági tagok is azt nyilatkozták, tulajdon- és kiadói viszonyok rendezésében ezért is kérik és remélik az MTA támogatását. Egyáltalán nem mellékes tehát, mit mond a helyzetről az akadémia.
Megkeresésünkre az MTA titkársága azt válaszolta, az akadémia elnöke a Magyar Nyelvőr alapítójának képviselőjeként kért tájékoztatást az MNYKNT jelenlegi és korábbi vezetőitől a folyóirat helyzetével kapcsolatban:
A társaság vezetése a folyóirat alapítójaként fellépve kezdeményezett jelentős változásokat a folyóirat működésében, amelyeket nem egyeztetett az MTA szakterületileg illetékes testületeivel. Emellett a folyóirat alapítói jogainak a társasághoz kerülése sem világos, az MTA alapítói jogát nem adta át másnak
– válaszolta kérdésünkre az MTA titkársága.
A tudományos testület azt is hozzátette: „Az MTA alapítású tudományos folyóiratok fontosak az egész magyar tudományos közösség számára, ami különösen igaz a magyar nyelvvel és kultúrával foglalkozó lapokra. E kiadványokkal kapcsolatos szakmai döntéseket a szerkesztőségek és a szakmailag illetékes tudományos közösségek bizottságok, osztályok véleményének figyelembevételével kell meghozni. Az MTA a Magyar Nyelvőr alapítója immáron 150 éve, ebbéli jogát gyakorolja, a lap kiadását rendszeresen támogatja. A lap nyilvántartása tekintetében észlelhető változás, és a szerkesztőség körében történt váratlan személycserék tisztázását kezdeményezte az MTA, és haladéktalanul le szeretné zárni az esetleges nyitott kérdéseket, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága együttműködésére számítva.”
Arról is megkérdeztük az MTA-t, milyen módon kötődik most hozzájuk a folyóirat? Erre az MTA azt válaszolta, „a kiadói és szerkesztői feladatokat korábban sem maga látta el, ezzel megbízta az ELTE Bölcsészettudományi Karát, majd a Magyar Nyelvtudományi Társaságot. Az Akadémia az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága által kezelt pályázat keretében évente pályázati támogatásban részesíti a lap megjelentetését – a rendelkezésre álló költségvetési forrás keretein belül.”
Megkerestük az MNYKNT elnökét, Arató Balázst is, aki azonban a 24.hu-nak küldött válaszában vitatta, hogy az MTA-nak jelenleg is alapítói jogai lennének:
A Magyar Nyelvőr című folyóirat alapítói jogainak kizárólagos tulajdonosa a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által vezetett közhiteles nyilvántartás szerint az általam képviselt független tudományos szervezet, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (MNYKNT). A bejegyzésre jogszerűségi vizsgálatot követően került sor.
Közvetlenül elnökké választásom után, 2021 szeptemberében a szerkesztőbizottság minden előzmény nélkül, egyeztetést sem kezdeményezve felszólított, hogy mondjak le az alapítói jogokról az ELTE Bölcsészettudományi Kar javára. A felszólítás eredménytelensége miatt azonnal a nyilvánossághoz fordultak.
Az alapítói jogok vagyoni értékkel bírnak, így azokról az MNYKNT elnökeként már csak emiatt sem mondhatok le. Az alapítói jogok MNYKNT általi gyakorlását semmi nem korlátozza, az MNYKNT-nek semmilyen más szervezettel vagy bizottsággal, így a Magyar Tudományos Akadémiával sincs egyeztetési kötelezettsége az alapítói jogok gyakorlása körében. Hangsúlyozom, hogy a szerkesztőbizottság átalakítása során elsőként annak akadémikus tagját kértem fel, hogy folytassa a munkát felelős szerkesztőként, ő azonban ezt indokolás nélkül visszautasította
– írta Arató Balázs, arra azonban nem tért ki, hogy pontosan kire utal. A nyilatkozatokból az tűnik ki, hogy mind az Akadémia, mind pedig az MNYKNT szerint őket illetik a Magyar Nyelvőr alapítói jogai, és jelenleg nem látszik, mi lehet a megoldás a helyzetre.
