Kultúra

Tényleg összekeverik a szelektívbe dobott papírt és műanyagot?

Ez a látszat. S mi a valóság? Magyar zöldszerző könyvével matinézunk.

Anya! Miért nincsenek a boltban görbe répák?

Több éve rendszeresen járunk piacra a lányokkal. Mindketten nagyon szeretik, általában van is egy kis versengés azon, éppen kivel megyek. A piacon aztán lehet gyönyörködni a terményektől roskadozó pultokban, és rengeteg beszédtéma adódik. A lányok legtöbbször úgy segítenek nekem, hogy összeszedegetik a zöldségeket, gyümölcsöket, és mindig vadásszuk a viccesebbnél viccesebb terménylényeket – ezek a legfőbb kedvenceink.

Mi az a Matiné?

Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a könyvtár.

A Matiné eddigi termését itt találni.

Megfigyeltétek már? Olyan izgalmasan sokszínűek és „sokarcúak” tudnak lenni a zöldségek. Szív alakú krumpli? Lajhárfej alakú barack? Elképesztően szórakoztató kis jószágok, sokszor megenni sincs szívünk őket, végül aztán mégis nagy szeretettel kerülnek a tepsibe. Egyszer az egyik lányom rákérdezett arra, hogy miért csak piacon találunk vicces, vidám formájú zöldségeket és gyümölcsöket. A szupermarketek polcain sehol egy háromlábú répa, sehol egy dupla pocakú padlizsán – de miért?

A nagyáruházaknál komoly szabályok vannak arra vonatkozóan, hogy melyik termény nevezhető „szépnek” – pedig ez egy olyan meghatározhatatlan fogalom, nem?

Márpedig az a termék, ami a szabályok szerint nem mondható szépnek, az nem kerülhet a polcokra. Sok esetben már akkor szemét lesz belőlük, amikor még igazán porondra sem léphettek. A lányok szerint ez rettenetesen igazságtalan – és szerintem is.

Persze a szabványoknak is vannak praktikus okai: minél „szabályosabb” egy zöldség, annál könnyebb tisztítani, és a szállításnál is kevesebb helyet foglal. De vajon mennyi a zöldség termesztésének összes széndioxid-kibocsátása onnantól kezdve, hogy a magból növény lesz, majd a boltok polcaira kerül? Tényleg kevesebb így, ha könnyebben ládákba lehet pakolni, vagy ha hozzátesszük a kukába kerülő darabok kibocsátását is? Lehet, hogy végül mégsem nyerünk sokat? Sajnos, mint ezen a területen oly sok mindennel kapcsolatban elmondható: nem tudjuk pontosan. A mostani rendszer valahol mégis nagyon pazarlónak tűnik.

Miért ne lehetne ugyanolyan joga leveszöldséggé válni egy kacska répának? Vajon a lajhárarcú krumpli íze más, mint egy krumplialakúbb krumplié? Egyáltalán, létezik olyan, hogy „szabályos krumpli”? A krumpli úgyis eleve olyan esetlenül, kedvesen, göcsörtösen bumfordi.

Mi például rendszeresen meg szoktuk venni azokat a zöldségeket és gyümölcsöket, amik épp csak egy picit sérültek, főleg, ha tudom, hogy már aznap megesszük őket.

HALVÁNYZÖLD TIPP: Ha legközelebb vásárolni mentek és van egy kis időtök, keressetek vicces formájú zöldségeket. Sokszor nem is kell áttúrni a kupacot, rögtön a tetején akad szívecske, lajhár, vagy éppen bébipanda. A mókás zöldségeknek a formája is segít abban, hogy megbarátkozz velük.

KÖZÉPZÖLD TIPP: Ha lehet, menjetek piacra. Nézz körül a zöldségespultoknál! Látod, mennyiféle formája lehet a zöldségeknek?

SÖTÉTZÖLD TIPP: Vásárláskor próbálj segíteni! Beszéljétek meg, hogy te válogatod össze a zöldségeket, vagy egy bizonyos zöldséget. Akár egy egész kis állatparkot is összevadászhatsz magadnak. Ha már meg is tudod hámozni őket, vállald el a megtisztításukat! Tudtad? Bizonyos zöldségeket nem is kell igazán meghámozni. Elég, ha egy erős kefével jól megsikálod a külsejüket. Mosd meg alaposan a háromlábú répa összes lábát, hadd legyen belőle is teljes jogú leveszöldség!

Biozöldség: Azokat a zöldségeket, amelyeket a termesztés során nem kezelnek rovarirtó szerekkel és műtrágyával, biozöldségeknek nevezzük. Azt szokták mondani, hogy ha a gyümölcs egy kicsit foltos, ha egy kicsit csúnyácska, ha kissé pöttyös, akkor biztos kevés vegyszert látott. Ha még kicsit kukacos is, garantáltan bio, nyugodtan fogyaszthatod, persze előbb még távolítsd el a betolakodót. Képzeld, létezik több olyan természetes szer, amit nem kedvelnek a rovarok, kártevők és csúszómászók. A biogazdák ezeket alkalmazzák, hogy megvédjék a növényt és a termést. Komposzt: A biogazdaság elengedhetetlen kelléke a komposzt, ami a kertben termett, vagy akár a kerten kívül keletkezett szerves anyagok oxigén jelenlétében végbement bomlásának (korhadásának) végterméke. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a konyhában keletkezett zöldhulladékot, a zöldségek héját, csumáját megadott szabályok szerint egy erre kialakított tárolóba tesszük, majd rétegesen befedjük a kertben található zöld és barna dolgokkal, azaz ágakkal és levelekkel. Aztán újabb réteget teszünk rá a konyhai zöldhulladékból, akár a rakott krumplinál. A folyamat azért nagyon fontos, mert ezáltal a már szemétnek minősülő maradékokból a talaj számára hasznos tápanyag keletkezik. Viszont, ha ugyanezeket a héjakat, csutkákat a sima szemetesbe dobjuk, akkor épp azon gázok egyike, a metán fog termelődni, amelyik még tovább melegíti a légkört. Ha nincs kertetek, akkor is vannak már olyan eszközök, amelyekkel lakásban is lehet komposztálni, de már egyre több a közösségi komposztálóhely is, ahova elvihetitek az otthon keletkezett szerves hulladékot.

Anya! Amit a szelektívbe dobunk, abból mi lesz?

Amikor belekezdtem ebbe a könyvbe, megkérdeztem a 11 éves lányomat, Szonját, melyek azok a témák, amelyek a fenntarthatósággal kapcsolatban érdekelnék őt vagy a barátait. Kiderült, hogy az osztálytársaival a szelektív hulladékgyűjtésről szoktak beszélgetni.

Elmondtam neki a saját, külön bejáratú szomorúságomat: sajnos a fenntarthatósággal kapcsolatban hosszú évekig nem lehetett másról hallani, mint a szelektív hulladékgyűjtésről. Még most is gyakran megtörténik velem, hogy valakivel elkezdek beszélgetni a munkámról, és a partnerem büszkén azt mondja, hogy ő már szelektíven gyűjti a szemetet. Amellett, hogy persze örülök neki, hogy megtette az első lépést az úton, nagyon szomorú is leszek, mert elhitették velünk, hogy ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, akkor minden rendben lesz. Rossz hírem van: ez nem igaz.

Érdemes tudni, hogy sajnos nem is minden fajta műanyag újrahasznosítható. Illetve az anyagok egy részének az újrahasznosítás során romlik a minősége, ami azt  jelenti, hogy nem lehet a végtelenségig új terméket készíteni sem a műanyagból, sem a papírból. A fém az egyetlen, amit akárhányszor újra lehet hasznosítani.

De ez a folyamat elég sok energia, hiszen itt is új tárgyak készülnek, csak nem úgynevezett „szűz” anyagokból, hanem egyszer már használt és újra feldolgozott anyagokból. A műanyagból ugyanúgy gyárthatnak újra palackot, de például van egy üres kávékapszulából készült, csodálatos bicskám is, és láttam már kávékapszulák újrafelhasználásával gyártott bringát is. Mondjuk ez utóbbi elég menő. A műanyagból készülhet cipő és táska is, a papírból pedig újra papíráru lesz. Azért fontos tudni, hogy az újrahasznosítás során a papír már nem minden esetben ugyanolyan strapabíró, és nem is használható fel mindig úgy, mint a nem újrahasznosított társa.

A legjobb, ha a szelektíven gyűjthető csomagolásokat is elkerüljük. Például, miért kell a fogkrémnek még egy papírdoboz, amikor amúgy is erős műanyag tubusban van?

Ja! És ki ne maradjon ez a megjegyzés! Lehet, hogy ti is hallottátok már: „Á, nem érdemes szelektíven gyűjteni, úgyis összeöntik.” Na, képzeljétek, ennek alaposan utánajártam én is és több újságíró is: igen, lehet, hogy öszszeöntik, tehát nem káprázik a szemed, ha ilyet látsz, viszont az igazság az, hogy újra szétválogatják és valóban, amit csak lehet, tényleg újra feldolgoznak.

Sőt, lehet, hogy már eleve a szemetesautóban vannak a különböző rekeszek és bár te azt látod, hogy mindent egybeöntenek, valójában már ott is szét vannak válogatva. Érdemes mindig utánajárni a dolgoknak, és több helyről is tájékozódni.

HALVÁNYZÖLD TIPP: Ha eddig még nem tettétek volna, kezdjétek el otthon szelektíven gyűjteni a hulladékot. A nagyobb társasházakban a szelektív kukák környékén találhatsz egy szemléltető ábrát arról, mit hova kell bedobni. Természetesen az interneten is megtalálhatod ezeket az ismertetőket. Figyelj arra, hogy tiszta hulladékok kerüljenek a gyűjtőkbe, és a flakonokat, dobozokat mindig a lehető legkisebbre tömörítsd össze, mielőtt a kukába teszed. Ugrálj a palackon, szedd szét a kartondobozt! Ez egy igazán jó lehetőség arra, hogy teljesen legálisan szétcincálj valamit apró, pici darabokra.

KÖZÉPZÖLD TIPP: A szüleid gyerekkorában az uzsonnát szalvétába, majd uzsonnazacskóba csomagolták, később nagyon menő volt az alufólia. Ma viszont sokkal vagányabb és környezettudatosabb, ha uzsonnásdobozban viszed magaddal a tízórai falatkáit, még az is lehet, hogy a többiek is szívesen kóstolgatnak belőle.

SÖTÉTZÖLD TIPP: Nézzétek meg, milyen technikákkal tudnátok a hulladékot csökkenteni a háztartásotokban. A vásárlásoknál figyelj, hogy legyen nálatok vászontáska. Még haladóbb, ha a zsömlének, kiflinek, kakaós csigának is készítesz be kisszütyőket. Ami fontos, és jól tudsz ebben segíteni otthon: figyelj rá, hogy a kis szütyőket mindig mossátok ki, hogy ne legyen kánaán a baciknak!

RePET: A szelektíven gyűjtött PET-palackból újra PET-palack lesz. Újrapapír: Az újrapapír a szelektíven gyűjtött, újra feldolgozott papírból készül. Csak hazánkban évente közel 1 millió tonna papír kerül a szemétbe, ebből sajnos csak kevés jut el a szelektív gyűjtőkbe. Egy tonna új papír előállításához három tonna alapanyagra van szükség, azaz nagyjából tíz darab fát kell kivágni. A papír akár ötször-tízszer is újrahasznosítható. Ökológiai lábnyom: Az ökológiai lábnyom mérete egy olyan számításon alapul, amely megmutatja, hogy egyes tevékenységek milyen mértékben használják a Föld erőforrásait. Ez a szám egy termék esetében értékes adat, de nem mutat meg mindent, nem vesz minden fontos tényezőt figyelembe. Nem derül ki például, hogy az adott terméket etikusan állították-e elő. Használtak-e gyermekmunkát, a munkások megfelelő körülmények között dolgoztak-e.

Anya! Tényleg ebben a kis lavórban fogunk fürdeni?

Vallom azt, hogy az élet kalandok sora, és sok egyszerű dolgot lehet izgalmassá, vadregényessé tenni. Pár nyarat egy kedves ismerősünk régi kis nyaralójában töltöttünk a lányokkal. A nyaralót rég nem használja a család, mert már egy másik országban élnek. Így aztán örültek is neki, ha egy kis életet lehelünk a komfort nélküli faházba. Igen, az, hogy valami komfort nélküli, azt jelenti, hogy például nem folyik a csapból a víz.

Miután családunk több hetet tölthetett a Dunához közel, egy csodálatosan nyugodt helyen, tudtuk, hogy ezen a kis apróságon abszolút nem akadhatunk fenn.

Sőt! Ebből lett az igazi kaland. A bekötőút elején volt egy közkút, onnan hoztuk minden nap kannákban a vizet. Naponta összesen nagyjából 50 litert használtunk el mosogatásra, fürdésre és ivásra.

Ez a szám azért fontos, mert az interneten könnyen hozzájuthatunk ahhoz az információhoz, hogy egy négyfős magyar család egy átlagos napon összesen nagyjából 500-600 liter vizet fogyaszt el. Egy pillanatig nem állítom ám, hogy mindenkinek lavórban kellene kuporognia, de a két szám közötti különbség hatalmas. A kisebb szám duplája is elég sok lenne, de az átlagfogyasztásunk konkrétan a tízszerese.

És a mi 50 literünk nem úgy volt annyi, hogy közben hiányt szenvedtük volna bármiben; ezzel a mennyiséggel mindent el tudtunk intézni. Tusoltunk egy gyorsat négyen a kertben, főztünk, ittunk, kezet mostunk, fogat mostunk, hajat mostunk, ha épp kellett.

Szóval a vízfogyasztás szintén egy olyan terület, amiről könnyen belátható, hogy még akár otthon is egyszerűen lehet változtatni rajta anélkül, hogy lavórba küldeném az egész családodat.

HALVÁNYZÖLD TIPP: Ne folyasd feleslegesen a vizet! Fogmosásnál, kézmosásnál csak annyit használj, amennyi szükséges. Magyarán: amíg sikálod, zárd el! Ha víztakarékos vécétartályotok van, kis dolognál mindig a megfelelő gombot nyomd meg.

KÖZÉPZÖLD TIPP: Mondj le a fürdésről! Na jó, azért ne a tisztálkodásról! Csak egy teli kád víz helyett tusolj inkább, és ha lehet, ne folyasd magadra a vizet túl sokáig, maximum öt percig. Ha kádban fürdesz, azzal 200-400 liter vizet használsz el, míg ha tusolsz, a zuhanyfejen keresztül percenként 12-15 liter víz folyik ki.

SÖTÉTZÖLD TIPP: A fent leírt dolgokat egészítsd ki azzal, hogy soha ne folyasd feleslegesen a vizet. Ha hideg vizet szeretnél inni, öntsd bele egy kupakos üvegbe – ha egy mód van rá, ne műanyagba, mert abból akár káros anyagok is kioldódhatnak a vízbe – és tedd a hűtőbe. Így mindig lesz otthon hideg vizetek.

Vízlábnyom: Minden egyes tárgynak, ami körülvesz téged is, van egy úgynevezett „vízlábnyoma”. Ez azt jelenti, hogy kiszámolható, hogy a gyártása során mennyi vizet használtak el. Egy pólónál például azt a mennyiséget is hozzá kell számolni a víz-felhasználáshoz, ami ahhoz kell, hogy a gyapotnövény felnőjön, azaz mennyit kell locsolni – mivel a gyapot az a növény, amiből a pólót készítik. Egyes számítások szerint egy darab pamutpóló előállítása során, ha minden szempontot figyelembe vesznek, 2700 liter vizet használnak el. Megújuló energia: A megújuló energia olyan erőforrásokból származik, amelyek nem fogynak el a Földön, hanem ahogy a nevükben is benne van: megújulnak. Energia előállítására használhatjuk ily módon a szél, a Nap és a víz energiáját. És képzeld! Egy fiatal lány kitalálta, hogyan lehet a tenger hullámzását kihasználva energiát előállítani! A megújuló energia hatalmas előnye, hogy nem fogy el az alapanyag – hiszen a nap süt, a szél fúj, a tenger pedig hullámzik. Bár a források nem kiszámíthatók, hiszen a nap nem mindig süt, a szél nem fúj mindig és a tenger is különböző időszakokban hullámzik. És persze az energiát előállító eszközöket is el kell készíteni és a gyártásnak is van környezeti terhelése. Ezeket mind figyelembe kell venni, de az biztos, hogy egy fenntartható jövőképben fontos szerepe van a megújuló energiának.

Nagy Réka: Bolygómentő kézikönyv szuperhősöknek

Széll Adrienn rajzaival

Gingko Kiadó, 2021

Ajánlott videó

Olvasói sztorik