A több mint másfél éve tartó koronavírus-járvány egymást követő hullámai gyökeresen formálták át az emberek többségének mindennapjait, a művészeti életben azonban továbbra is egymást követik a nagy felfedezések és kitűnő kiállítások, a különböző aukciókon pedig rendkívüli képek kerülnek kalapács alá.
Ez történik decemberben a Kieselbach Galériában is, ami 67. aukciójának anyagát A nagy találkozások címmel egy december 19-ig látogatható évzáró kiállításon mutatja be a nagyközönség előtt, csodálatos művek egész sorát felvonultatva.
A tárlaton több múzeumi szívonalú kép is feltűnik, sőt, igazi művészettörténeti szenzációkkal is találkozhatunk, hiszen egymástól alig néhány lépésnyire áll Galimberti Sándor Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel című munkája, valamint barátja, Rippl-Rónai József Fésülködő nője. Az 1909-ben, a modern magyar festészet egyik legizgalmasabb évében született alkotások a világ bármelyik közgyűjteményében megállnák a helyüket, magukat a munkákat azonban csak kevesen ismerik.
A Matisse-szal közösen is kiállító Galimberti esetében ez tökéletesen érthető, hiszen a ma ismert életművet csupán huszonkilenc festmény reprezentálja, ezek közül ma azonban csak tizenegy van magánkézben – kevesebb, mint ahány Csontváry. Ritkaságát emellett az is jól mutatja, hogy az elmúlt száz évben mindössze két olyan árverést tartottak, amin egy műve cserélt volna gazdát.
Az Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel a magyar fauve festészet, sőt, a magyar modernizmus kiemelkedő darabja, értékén pedig készítési helye is emel, hiszen az 1909 tavaszán, Rippl-Rónai a kaposvári Róma-villához tartozó műteremházában készült, aminek falait a festő kérésére alig pár hónappal korábban festették élénksárgára.
Ez a sárga szobafal volt az első rezdülés a „modern életvitelhez”
– írta erről a villában számtalanszor járó Bernáth Aurél.
A képen Rippl-Rónai saját tárgyai: a számos alkalommal megfestett fehér kerámiaváza, illetve a vörösre festett Thonet-szék látszanak, sőt, a bal oldalán feltűnő Gauguin-metszet is a festőóriásé volt:
Az úgynevezett kukoricás képek legnagyobbikaként született Fésülködő nő fontossága sem kisebb: a művész a Kelenhegyi úti műteremházban készült festménye az akt, az enteriőr és a csendélet műfaját egyesíti, mégpedig szokatlanul komplex módon. A Rippl-re jelemző élénk sárga, a hangsúlyossá tett vörösök, a kanapé háttámlájának türkiz textíliája, a jobb oldali kendő feketéje, valamint az akt körül lévő kék és fehér foltok egy élénk színekkel operáló egésszé állnak itt össze, ami egyetlen pillanatra sem hagyja nyugodni a nézőt, hiszen a szem részletről részletre ugrálva cikázik végig rajta.
Az aukció két sztárja mellett persze számos érdekességre is bukkanhatunk a teremben: ilyen Czóbel Béla nemrég hazatért, Gyermekek a réten (1904) című, Nagybányán készült munkája. A festő végleges hazatérésével elindult, a hazai modernizmus szekerén jókorát lökő fauve mozgalom kezdetei előtt egy évvel született festmény előrevetíti a későbbi Czóbelt, hiszen a széles ecsetvonások, a néhol érintésre ingerlő foltokat látrehozó ragyogó napsütés, és a mély árnyékok mind távol esnek a kor Magyarországán uralkodó trendektől. Az alkotást emellett a nézőpont is még érdekesebbé teszi, hiszen a gyerekek körüli teret csak szőnyegszerűen elterülő virágtakaró tölti be.
A Nyolcak festője, Márffy Ödön Álló női aktja (1910) a művész jelentős festményeinek egyike, a tiszta festőiség egyik legszebb hazai példája. A Kernstok Károly nyergesújfalui kertjében született, egy kontraposzt tartású meztelen nőalakot középpontjába helyezett képet véglegetekig felfokozott színei, a valóságtól elszakadó foltjai, illetve tisztes távolból nyilvánvalóvá váló fotószerűsége teszi igazán érdekessé.
Izgalmas egy pillantást vetni gróf Batthyány Gyula Zsoké-klubjára (1930 körül) is, hiszen az egykor gróf Széchenyi László és felesége, Gladys Moore Vanderbilt magángyűjteményében, sőt, az Amerika aranykorának jelképévé vált óceán parti Vanderbilt-ház egyik szobájának falán állt kép egy igazi különlegesség, hiszen az életét Magyarország és az Egyesült Államok felső tízezrének megbecsült tagjaként töltő gróf – a legnagyobb magyar egyenes ági leszármazottja – a Magyar Lovaregylet egy rendezvényét örökíttette meg így a festővel, aki saját stílusától egyetlen hajszálnyit sem eltávolodva tett eleget a felkérésnek.
Vaszary János, a mai magyar műgyűjtés egyik legnépszerűbb alkotója számos képpel is feltűnik az árverésen, így a festőművész virtuozitásáról tökéletes látleletet adó Art deco nő (1935 körül) mellett a gyönyörű Portorose-i strand (1927), illetve az azúrkék víztükörrel és divatos fürdődresszeket viselő nőalakokkal csábító Labdázók a tengerparton (1930-as évek) megszerzéséért is harc várható.
A budapesti galériák krémjét felvonultató Falk Miksa utca és a Nagykörút találkozásánál rejtőző teremsor legbelső terében, a sötétből kiemelkedve egy frissen előkerült Munkácsy Mihály-képpel belefuthatunk, (Tájkép ladikkal, 1880 körül), de a két világháború közti modern művészet néhány jól sikerült, de a nagyközönség előtt kevésbé ismert művészek alkotásaival is farkasszemet nézhetünk, az anyagban Gábor Jenő Art deco csendélet hangszerekkel (1927) című munkája mellett ugyanis Szücsy Lili Pajeszos kisfiú szódásüveggel (1929 körül), illetve A sárga villamos (Mozgás a tájban, 1929) is helyet kapott.
A 67. aukció anyaga december 19-ig nézhető végig a Kieselbach Galéria Szent István körúti termeiben, a tételekről pedig itt lehet még több információt szerezni, sőt, a lapon a számtalan adatot magában foglaló, közel háromszáz oldalas katalógus is letölthető.
