A prágai Károly-híd Európa egyik legrégebbi hídja, hiszen az egy 1342-es jeges áradás által elpusztított elődjének alapjaira épült átkelőhely már 1402 óta – lassan nyolcszázhúsz éve – köti össze Moldva folyó két partját.
A negyvenöt éven át folyó munkák alapkövét maga IV. Károly német-római császár tette le, mégpedig nem is akármikor: a számmisztikát mindennél fontosabbnak tartó uralkodónak szakértői az 135797531 számsort (ami palindromszám, tehát a jegyeit fordított sorrendben leírva is ugyanazt kapjuk) olvasták ki a csillagokból, így a kőtömb
A Szent Vitus-székesegyházat is megálmodó német Peter Parler (1330?-1399) tervei szerint létrejött híd 515,76 méteres hosszával nyúlik át a folyó felett – így több mint másfélszer hosszabb, mint a budapesti Szabadság híd –, ami első látásra talán nem tűnik óriásinak, pedig a XIV. század második felében ez még óriási eredménynek számított, főleg, hogy a mestereknek mindenféle, ma már mindennaposnak számító technológiai újítás nélkül kellett dolgozniuk.
A titokról most a Praha Archeologiczka lebbenti fel a fátylat, ami háromperces videóban mutatja be a folyamatot – az első cölöpök leverésétől, a hídpillérek alapozásához szükséges vízkiszorítási folyamaton át egészen a befejezésig:
