Több mint két éve, hogy a sajtó komolyabban a foglalkozik a bulinegyed problémáival, és a lakosság aktívabb része az önkormányzattal hadakozik, hogy a szórakozóhelyek okozta károk enyhüljenek, sőt, ha lehet, éjfélkor zárjanak be. 2017 októberében az önkormányzat a saját bérleményeinél szigorított: önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségeket nem adnak ki kocsmának, és a korábban bérbe adott helyiségek funkcióváltását sem támogatják. Az éjféli zár kérdésére azonban nem találtak konkrét megoldást, és Vattamány Zsolt volt polgármester egy népszavazással igyekezett minden oldalnak kedvezni, de a voksolás érvénytelen lett. Alábbi cikkünkben pontokba is szedtük, mi történt eddig a bulinegyedben.
Az októberi önkormányzati választások után a DK-s Niedermüller Péter ült a polgármesteri székbe, és az a Garai Dóra is bejutott a képviselő testületbe, aki az Élhető Erzsébetváros Facebook-csoportból kinőtt civil szervezet színeiben indult. Garaiék mindig is határozottan kiálltak az éjféli zár mellett, és a választások után nem sokkal már be is adtak egy előterjesztést, ami a 2013-ban hozott rendeletet módosítaná. Ez a rendelet (pontosabban a 2. számú melléklete) tette lehetővé, hogy a ma bulinegyedként ismert környéken, a Károly körút, a Király utca, az Erzsébet körút páratlan oldala és a Rákóczi út által határolt területen nyitva maradhassanak reggelig a szórakozóhelyek. Garai Dóra ezt módosítaná, és szeretné, ha 2020. január elsejétől élne az éjféli zár. Ezt a testület végül leszavazta.
Az Élhető Erzsébetváros Egyesületének tagjával két évvel ezelőtt interjúztunk is, Garai akkor is hangsúlyozta, hogy a vendéglátóhelyeken van a sor, és nem nekik, a civileknek kéne engedniük.
A november 25-i rendkívüli ülésen egy másik előterjesztés is foglalkozott a témával, ezt viszont el is fogadta a testület. Ez is sürgetné a megoldást, támogatja az éjféli zárórát, ám nem egyből égetné fel a bulinegyedet.
Ezen kívül évi egymilliárd forintos támogatást kérnek a kormánytól, amely a turizmus után hagyott romokat hivatott orvosolni és a lakók életkörülményeit javítaná. A Niedermüller által benyújtott javaslat alapján továbbá a rövidtávú szálláskiadás, azaz az Airbnb szabályozása miatt is egyeztetést terveznek a kormánnyal.
Ahogy legutóbb, még a népszavazást megelőző ülésen, úgy most is heves vita alakult ki a bulinegyedről a képviselők és a lakók között. A helyiek egy részének elfogyott a türelme, mások meg örülnek, hogy legalább van hova kimozdulni. Még akkor is, ha a mostani állapot tarthatatlan – a hétfői ülésen azonban még nem történt érdemi változás.
Garai Dóra később a következőképpen értékelte a döntést a 24.hu-nak:
„A most elfogadott javaslat minimum négy hónap további szenvedés a lakóknak és további milliárdos bevétel a vendéglátóhelyek tulajdonosainak. A lakosság kérését, hogy január elsejétől töröljék el a diszkrimináló rendelet mellékletét a testület félresöpörte, pedig a polgármester és koalíciós partnereinek határozott választási ígérete így szólt: „első dolgom lesz bevezetni az éjféli zárórát, visszavonni a rendelet problémás mellékletét, és ezzel párhuzamosan konzultációt kezdeményezni.” A sorrend a lakosság szemszögéből nem elhanyagolható.
A civil képviselő fél, hogy egyszemélyi döntés lesz a vége, és a lakók nem kapnak elég teret. Szerinte a bulinegyedet nem is tárgyalták volna hétfőn, ha ő nem hozza fel, és végül a beadványát levették a napirendről, hogy a kritériumrendszer ötlete állhasson fel.
Az ülésen Niedermüller Péter hangsúlyozta, hogy választási ígéretéhez híven rendezné a helyzetet, és Facebookon foglalta össze, hogy „a bulinegyedet nem tiltani, nem bezárni kell, hanem okos, konszenzuson alapuló megoldást kell találni.”
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
