Kultúra ismeretlen budapest

Bettelheim Franciska, az elfeledett újpesti építésznő

Svájcba való távozása előtt ugyan csak két épülete született, mégis tervezők tömegeit inspirálta. Ismeretlen magyarok sorozatunkban ezt a rövid szakmai életutat mutatjuk be.

Újpest ma Budapest szerves része, azt azonban csak kevesen tudják, hogy a kerület egészen 1950-ig nem tartozott Budapesthez, sőt, attól jórészt teljesen függetlenül fejlődött. A gróf Károlyi István földbirtokán 1832-től szép lassan megszülető Új-Megyerben 1835-ben (más források 1834-ben, vagy 1836-ban) Lőwy Izsáknak és két testvérének köszönhetően bőrgyár, fűszeresbolt, valamint épületfával kereskedő cég született, a következő években pedig számos család költözött a szépen fejlődésnek indult településre. Újpest 1840-ben önálló községgé vált, növekedése pedig a Pesten letelepedni nem tudó, itt azonban családot alapítani tudó zsidók érkezése miatt hirtelen jókora ütemben indult meg, lakóházakkal és gyárakkal elárasztva az addig lakatlan területet.

A Lőwy család bőrgyára 1847-ben ugyan megszűnt, a faipari vállalkozás azonban igen jövedelmezővé vált, sőt, rövid idő múlva már nem csak a környező településekkel – így Dunakeszivel, Fóttal, Mogyoróddal, valamint persze Pesttel és Budával –, hanem az ország számtalan cégével tartottak fenn üzleti kapcsolatot. A Lőwy Dávid és fiai nevet viselő vállalat a millenniumi kiállítások idején már hosszú ideje jól csengő márkanév volt, a piacon jelenlévő parkettái, furnérlemezei, valamint rétegelt lemezei pedig rég nem egy eldugott telepen, hanem

a Váci út mentén nyújtózó 25 ezer négyzetméteres földdarabon, tizennégy épületben születtek meg.

A századfordulón aztán fontos változás állt be: az alapító család számára már kezelhetetlen méretűvé dagadt cégbe 1897-ben a fa- és építőanyagkereskedő Bettelheim Gottlieb társult be, aki 1906-ban aztán fia, Bettelheim Ottó kezébe adta a vállalat vezetését.

Hasonló ütemben bővültek a környező gyárak is, így Újpest a tízes évek hajnalára az Osztrák-Magyar Monarchia negyedik legnagyobb ipari központja lett, bőr- és faipari gyárai, a Magyar Pamutipar Rt., a Pesti és Fiumei Hajógyár, a Ganz-Danubius Hajó- és Darugyár, illetve a leginkább Tungsramként emlegetett Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (a cég hetvenes években született lakótelepét korábban már bemutattuk) által ontott termékek pedig a világ legeldugottabb részeire is eljutottak.

Ezt az utat akarta bejárni a fiatal mérnök is, így egy egész sornyi új termék gyártásával növelte tovább a vállalat méretét. Neki köszönhetően a következő évtizedekben már nem csak hazai fából készült ablakok, ajtók, parketták, valamint tetőszerkezeti elemek készültek az üzemben, de egzotikus anyagok is egyre gyakrabban bukkantak fel a raktárban, hogy aztán átalakulva otthonok tízezreiben szolgálják a különböző társadalmi osztályokba tartozó lakókat.

A Bettelheimek

A Pozsonyból indult család különböző ágai neves művészeket, szakembereket és rabbikat adtak a Magyar Királyságnak, az Osztrák-Magyar Monarchiának, illetve Magyarországnak: Bettelheim-Gomperz Caroline (1845-1925) a bécsi Opera tagjaként, alig pár éven át tartó karrierje során szerzett elévülhetetlen érdemeket, Bettelheim Leopold (1777-1838) orvosként és hebraistaként volt jelentős, Bettelheim Mór (1876-1931) pedig kora ismert magánbankára, a Krausz és Bettelheim nevű, negyedszázadon át (1900-1924) működött bankcég alapítója volt.

Nem feledkezhetünk meg azonban a John Barnardé Bettelheim néven ismertté vált Bettelheim János Bernátról (1811-1869) sem, aki az 1840-es években keresztény hitre tért át, majd a világ számos országát orvos-misszionáriusként bejárva huszonnyolc nyelven beszélt, részt vett az amerikai polgárháborúban, sőt, elsőként japánra fordította a Bibliát. Nevét egykori lakhelyén, a hét évre elfoglalt buddhista Gokokudzsi-templom kapuja mellett 1926 óta emlékmű őrzi.

Ebbe a környezetbe csöppent bele az Újpesten született Bettelheim Franciska is, aki az Állami Kanizsay Dorottya leánygimnázium 1928-as elvégzése után egy nők által addig csak kevésszer járt útra lépett:

jelentkezett a Magyar Királyi József Műegyetemre, ahol építésszé vált.

A nagy gazdasági világválság hatásait nyögő Európa szívében, a trianoni döntés hatásait még mindig nyögő Magyarországon ez talán nem tűnt a legkézenfekvőbb választásnak, a fiatal mérnöknő előtt azonban fényes karrier állhatott volna, hiszen két megvalósult épületét is bemutatta a két világháború közti építészeti közélet meghatározó lapjaként a modern mozgalom népszerűsítésének feladatát felvállaló Tér és Forma (1928-1948), jókora figyelmet irányítva a húszas évei derekán járó tervezőre.

A friss diplomájával kihívásokat kereső Franciska első megrendelője saját családja volt, hiszen a Lőwy gyár századik születésnapjára Bettelheim Ottó jókora dobással készült:

lányával otthont építtetett az elaggott munkásoknak és családtagjaiknak.

in: Tér és Forma, 1936/4.

Az Asztalosmesterek Lapja által (1935. június 1.) még kétemeletesként beharangozott, de valójában egyemeletes épület 1936-ra készült el, tizenkét egyszobás lakásához pedig szintenként egy-egy fürdőszoba tartozott.

A földszinti alaprajzon jól látszik az utcáról nyíló bejárat, az emeletre menő lépcsősor, a közös fürdő, illetve a lakások teraszajtó mellé helyezett főzőfülkéje. in: Tér és Forma, 1936/4.

Ez a harmincas évek derekán még tökéletesen kielégítette a munkáslakásokkal szembeni elvárásokat, sőt, modern formájával, illetve az otthonok mindegyikéhez tartozó terasszal, illetve erkéllyel a cégtulajdonos túl is teljesítette azokat.

3 Fotó megtekintése

Bettelheim Franciska, az elfeledett újpesti építésznő

in: Tér és Forma, 1936. évi 4. sz.
Még több +
in: Tér és Forma, 1936. évi 4. sz.
Még több +
in: Tér és Forma, 1936. évi 4. sz.
Még több +

A válság

A húszas évek végén négyszáz munkást és negyven tisztviselőt alkalmazó cég 1930-ban hatvan dolgozójától vált meg, Bettelheim azonban némiképp meglepő módon nem csak egyszerűen csak búcsút intett nekik, hiszen a legalább nyolc évet az alkalmazásában töltött munkásait egy éven át heti tizenöt pengővel segítette, de a három évet, illetve annál rövidebb időt ott töltött embereit sem felejtette el – előbbiek három hónapon át heti 15, utóbbiak pedig heti 10 pengőt kaptak tőle. Bettelheim ötlete nem volt ugyanakkor tekintettel a női egyenjogúságra, hiszen a Friss Újság (1931. február 1.) szerint „Az elbocsátott nőmunkások heti 10 pengőt kapnak, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig voltak a gyár alkalmazottai.”

A cikk mindemellett arról is beszámol, hogy „a gyár tulajdonosa ezen kívül 20 rokkant munkásának ad heti 20-25 pengő segélyt már évek óta. Öröm minderről megemlékezni a mai sivár viszonyok között és jellemző, hogy a gyár munkásai kérték fel lapunkat arra, hogy győződjünk meg a valóságról és hozzuk nyilvánosságra a nemeslelkű eljárást. Meggyőződtünk róla, hogy igaz a dolog és örvendetes jelenség ez különösen.”

A déli fekvésű erkélyek, illetve teraszok ma is az újpesti Baross utca mellett magasodnak, az elmúlt nyolc évtized azonban egyáltalán nem bánt velük kesztyűs kézzel: a szocializmus évtizedei alatt eltűnt az erkélysor könnyed, az épület teljes szélességében végigfutó virágládában végződő korlátja, helyét pedig egy épp úgy funkcionális, de összehasonlíthatatlanul kellemetlenebb látványt nyújtó zöld lemezcsodának adta át, amire a mai lakók műanyag balkonládákat is akasztottak.

Fotó: Sopronyi Gyula /24.hu

Ez, valamint az esővédelem miatt az emeleti ablakok fölé helyezett műanyag hullámlemezek, illetve az erkélyrészeket üveglapok helyett elválasztó falak már önmagukban gyökeresen megváltoztatják az épület képét, annak állapota azonban tovább rontja a képet, teljesen eltorzítva Bettelheim az olasz Architettura című szakmai lapban (1936/6.) is bemutatott munkáját.

Fotó: Sopronyi Gyula /24.hu

Az egykori aggok otthona az archív fotókon még csupasz kertjét is elveszítette, hiszen annak jó részét már a szomszédos óvoda boldogan játszó gyerekei foglalják el.

Fotó: Sopronyi Gyula /24.hu

Talán meglepőnek tűnhet, de a tervező másik épületének még ennél is kedvezőtlenebb sors jutott – a kor jól ismert építészpárosával, Deli Lajossal és Faragó Ferenccel együtt ő jegyezte ugyanis a Bettelheimek hetven éve nyom nélkül eltűnt otthonát, melynek helyén ma egy igen szemrevaló, sokszor turistabuszokkal és autókkal teli parkolót találunk.

A szerző felvétele.

Azt ugyan nem tudni, hogy 1934-1936 közt megálmodott, a következő év végére pedig felépült ház tervrajzain már L. Bettelheim Franciska és Bettelheim F. Ledermann Lászlóné néven feltűnő építésznő mekkora részt vállalt a feladatból, a végeredmény azonban impozáns lett, köszönhetően részben annak, hogy a család a Citadella mögött, a Szirtes út tetején szerzett magának telket, kitűnő kilátással a Várnegyedre és a pesti oldalra.

A Szirtes út, illetve a Citadella felől. in: Tér és Forma, 1937/11.

Az épület leírását Prakfalvi Endre és Ritoók Pál „Építésznő van néhány” című kutatási előzetesében adta közre, hiszen sikerült előbányászniuk a súlyos háborús sérüléseket rögzítő, 1948-ban született műszaki leírást – eszerint a 380 négyzetméteren nyújtózó, lejtős terepen álló ház alagsorában két autót elnyelő garázs, szárító-, vasaló- és vendégszoba, valamint házmesterlakás és borpince bújt meg, a földszinten egy öt szoba-hallos lakást találhattunk volna, benne egy méretes konyhával, valamint egy tizenhat személyre méretezett ebédlővel.

A kert felől. in: Tér és Forma, 1937/11.

Az emeleti lakás ennél némiképp kisebb, csak négyszobás volt, a családtagok és vendégek néhány lépés után azonban máris az 5,5×20 méteres teraszon találhatták magukat.

Kilátás a tetőteraszról. in: Tér és Forma, 1937/11.

Hogy a ház talpon maradjon

A családi villa statikusa az első magyar mérnöknő, az 1920-ban építészdiplomát kapott Pécsi Eszter (1898-1975) volt, aki férjével, Fischer Józseffel (1901-1995) együtt a XX. századi magyar építészet meghatározó alakja volt.

Pécsi karrierje első tíz évében a budapesti Guth és Gergely mérnökiroda munkatársa, majd vezető tervezője volt, 1930-1948 közt pedig saját irodát tartott fenn. Az állami tervezővállalatokba való beolvasztás idején, 1949-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézetébe (KGMTI) került, ahol csakhamar statikus főmérnöke lett.

1956-os szerepvállalása (a forradalmi bizottság elnöke lett) miatt a következő évben elbocsátották, így Bécsbe emigrált, néhány hónappal később azonban az Egyesült Államokba távozott, ahol 1975-ben hunyt el. Férje több sikertelen próbálkozás után 1964-ben követte.

Legfontosabb hazai munkái a margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda (1930), a Fiumei úti Baleseti Kórház (1937-1939), illetve a Kútvölgyi úti kórház (1942) szerkezete, de a korszak számos fontos villájának és lakóépületének megszületésében – főleg Molnár Farkas és Fischer József terveinek valósággá válásában – is jókora részt vállalt. Bécsben ő felelt a belváros első többemeletes parkolóházáért (1957), a tengerentúlon pedig számos toronyház, a New York-i Egyetem több épülete (Breuer Marcellel), illetve kora legmagasabb szállodája, a megnyitásakor kétezer szobát rejtő, 51 szintes Hotel Americana (1962, ma Sheraton New York Times Square Hotel) kötődik a nevéhez.

A nagyvonalú építészeti tervekhez minden bizonnyal hasonló színvonalon kialakított berendezés is kapcsolódott, hiszen a két kutató által talált iratok és rajzok szerint a kandalló kialakítása az osztrák építész és formatervező Otto Prutscher (1880-1949) nevéhez fűződik, néhány asztalosmunkához pedig az 1927-1939 közt Kozma Lajos (1884-1948) irodájában dolgozott bútortervező-belsőépítésztől, Gábriel Frigyestől (1903-1996) kértek árajánlatot.

4 Fotó megtekintése

Bettelheim Franciska, az elfeledett újpesti építésznő

A főhomlokzat
Még több +
A kerti homlokzat
Még több +
Az épület metszete
Még több +
Balra az első emeleti, jobbra pedig a földszinti lakás alaprajza. in: Tér és Forma, 1937/11.
Még több +

A villát a fent említett 1948-as műszaki felmérés elkészítése után menthetetlennek találták, így jó eséllyel még a Rákosi-érában lebontották. A ma a telken parkolókat, illetve a néhány méterre békésen falatozó turistákat pedig semmi sem emlékezteti arra, hogy ott valaha épület állt volna.

Az 1937-es térképrészleten jól látható, 5338/1. hrsz.-al jelölt területen felsejlik a mai parkoló, illetve a ma ott álló apró vendéglátóegység részben fedett terasza.

Hasonló ismeretlenség övezi ma Bettelheim Franciskát is, aki a magánéletében beállt változások miatt teljesen lemondott arról, hogy a kor fontos tervezőjévé váljon. 1935 utolsó napjain a Pesti Hírlap és Az Est, valamint számos meghatározó magyar lap házassági rovatában feltűnt hírek szerint ugyanis a mérnöknő házasságot kötött a Genfben élő egyetemi tanárral, a közgazdászként és diplomataként is ismert – 1956-ban az ENSZ Menekült Szolgálatának tanácsadójaként működött – dr. Ledermann Lászlóval (1903-1977), aki miatt Svájcba költözött, és sosem tért vissza.

Az általa tulajdonolt két házat, az 1935-ben megvásárolt, akkor mindössze egy éve átadott XIII. Pozsonyi út 36-ot (ép.: Jakobik Gyula, 1933-1934) és a Madách téri vöröstéglás házak részét képező VII. Károly körút 13-at (ép.: Janáky István és Hübner Tibor, 1938), illetve a családi villát (ez 1943 januárjában férje nevén volt) egészen a háború végéig megtartotta, nevét azonban a következő évtizedekben a fentebb mutatott két eseten kívül egyáltalán nem emlegette a magyar sajtó.

Balra a XIII. Pozsonyi út 36., jobbra pedig a Madách téri házcsoport fontos eleme, a VII. Károly körút 13-15, melynek egyik fele Franciska tulajdona volt. Fotó: Google Street View

Óriási kár, hiszen ígéretes karrier állt előtte: újpesti munkája miatt ő lett ugyanis az első nő, akinek munkáját a lap bemutatásra érdemesnek találta.

Bettelheim Franciska életének további állomásai ma nem ismertek – így munkásságának kutatása is várat még magára –, de több épülete jó eséllyel már nem bújik meg a fővárosban.

Mindettől függetlenül persze megérdemelné, hogy nevét – a mérnöki pálya felé indult nőtársaival együtt – jobban ismerjük, így az Ismeretlen magyarok-sorozat következő epizódjaiban őket is bemutatjuk majd.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.