Szibériába száműzték az anarchista nemest

Meglepő előrelátással hívta fel a figyelmet, hogy a marxizmus csak a kapitalista elnyomást cserélné az államszocializmuséra.
Korábban a témában:

Ahogy a nagy forradalmárok többsége, Mihail Alekszandrovics Bakunyin sem szegény vagy elnyomott családban nevelkedett. A 200 éve született fiú nemesi családba érkezett, és 14 éves korától a híres pétervári tüzérségi akadémián tanult. Minden adott volt tehát ahhoz, hogy Bakunyin fényes pályát fusson be a cári Oroszországban, de a fiatalember fejét már korán „megmérgezték” a politikai filozófia veszélyes gondolatai.

Állomáshelyét is elhagyva Moszkvába ment, hogy az átlagos katonatisztek napjait kitöltő könnyelmű szórakozások helyett a filozófiát tanulmányozza – alig kerülte el a dezertőröknek járó büntetést. Később Berlinbe, majd Drezdába költözött, hogy továbbtanulhasson, és megismerte a kor vezető gondolkodóinak téziseit, de egyikőjük eszméihez sem tudott teljes szívvel csatlakozni.

Mihail Alekszandrovics Bakunyin. Forrás: Wikipedia

Forradalmi szervezkedés

Drezdában, egy radikális lapban jelentette meg első forradalmi hitvallását, amely talán leghíresebb szavaival végződik: „a pusztítás szenvedélye teremtő szenvedély”. Tevékenységének híre hazájába is eljutott – megfosztották nemességétől, útlevelétől, és szibériai száműzetésre ítélték.

Mindenesetre Bakunyin ekkor még messze állt attól, hogy kiforrott nézeteket hirdessen, párizsi évei alatt például előbb Pierre-Joseph Proudhon köréhez csapódott, majd megismerkedett Karl Marxszal is. A forradalom ügyét egyre inkább a szláv népek felszabadításának igényével kapcsolta össze, 1848-ban a párizsi harcok után keletre indult, hogy ott is belevesse magát a forradalmi szervezkedésekbe. Drezdában, 1849-ben fogták el a poroszok, hogy aztán 1851-ben kiadják Oroszországnak.

Felhívta a figyelmet

A cári börtönben rákényszerítették a magyarul Gyónás címmel megjelent vallomásának papírra vetésére, de együttműködésével megmenekült a halálbüntetéstől, ehelyett Szibériába került. Innen sikerült megszöknie, Amerikába, majd Angliába ment, utolsó éveit pedig Olaszországban töltötte, ahol végre lejegyezhette saját, anarchista hitvallását. Súlyos betegen, elszegényedve halt meg Svájcban, 1876-ban.

Bár Bakunyin igazából soha nem alakított ki igazán koherens filozófiai rendszert, gondolatai nagy hatással voltak a XX. századi anarchista mozgalmakra. Marxszal folytatott vitái során pedig – ellenfelének forradalmi elkötelezettségét elismerve – meglepő előrelátással felhívta a figyelmet arra, hogy a marxizmus csak a kapitalista elnyomást cserélné az államszocializmuséra.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.