A csütörtökön elhunyt Burt Reynolds a hetvenes-nyolcvanas évek egyik legnépszerűbb filmcsillaga volt, aki sikerei csúcsán évekig a legtöbbet kereső színész volt, aki egyértelmű közönségkedvencnek számított. Olyannyira, hogy rengeteg filmszerepe közül viszonylag kevés olyan volt, amely kritikai elismerést kapott, a közönség viszont – gyakran Reynolds nevének hatására – tömegesen tódult a filmjeire a mozikba.
Bár ő az a színész, aki némelyek szerint majdnem annyira híres az el nem vállalt filmszerepeiről (James Bond, Csillagok háborúja, Micsoda nő stb.), mint azokról a filmekről, amelyekben ténylegesen is láthattuk, azért jó pár olyan szerepe van, amelyre évtizedek múltán is emlékszünk. Nem is egyszerű feladat a legemlékezetesebb filmjeit kiválasztani, végül az alábbiakra jutottunk:
1. Gyilkos túra (Deliverance), 1972
Az addig inkább tévészerepekről ismert Reynolds ezzel a szereppel tört be a legnagyobbak ligájába, bár Lewis Medlock egyáltalán nem volt tipikus Reynolds-karakter, mint ahogy a film is jelentősen különbözik azoktól a könnyedebb daraboktól, amelyek a színészt igazán népszerűvé tették. John Boorman filmje helyenként kifejezetten brutális, ahogyan a nagyvárosból kiszakadó főszereplők kirándulása valódi rémálommá válik, Medlockból pedig előjön az addig rejtett erőszakos énje. A Gyilkos túra nemcsak az év egyik legsikeresebb amerikai filmje lett, de maga Reynolds is úgy tartotta, ez volt a legjobb film, amelyben játszott, noha a nevezetes férfierőszakolós jelenetről utólag ő is úgy gondolta, túlzás volt.
2. Hajrá, fegyencváros! (The Longest Yard), 1974
Reynolds fiatalon kifejezetten tehetséges amerikaifutballista volt, ám a Florida State University halfbackje volt a maximum, amit elért, a további álmait egy súlyos sérülés zúzta szét, viszont színészként később ennek mégis hasznát tudta venni. Több olyan filmben is szerepelt, ahol focistát alakított, ezek közül pedig a Robert Aldrich rendezte The Longest Yardot tartják a legjelentősebbnek (a magyar címet elég volt egyszer leírni). Ez a film a Két félidő a pokolban című magyar filmhez hasonlóan rabok és börtönőrök meccsét mesélte el, Reynolds pedig a főszerepet alakította: egy egykori profi futballistát, aki börtönbe kerülve csapatot szervez az elítéltekből. A film jókora siker lett, három (!) remake-je is készült, Reynolds pedig később többször is alakított még futballistát.
3. Smokey és a bandita (Smokey and the Bandit), 1977
Reynolds már a kor legkeresettebb filmsztárjaként játszotta el az országút királya, Bandita szerepét, pedig eredetileg Hal Needham egy kis költségvetésű filmet tervezett volna belőle, Reynolds azonban látott fantáziát a projektben. Végül a Universal beállt a film mögé, és ugyan Reynolds fizetése elvitte a költségvetés csaknem negyedét, mégis elkészült a film, mely egy régivágású, könnyed akció-vígjáték, sok-sok autós üldözéssel, rommá tört rendőrautóval és Burt Reynolds ikonikus bajuszával. Az év második legnézettebb filmje lett Amerikában, ahol a mai napig népszerű, leginkább az itteni Bud Spencer-filmekhez hasonlítható kultusszal.
4. Ágyúgolyó futam (The Cannonball Run), 1981
A magyar nézők számára talán ez Burt Reynolds legismertebb filmje, köszönhetően annak is, hogy ezt már a magyar mozik is bemutatták, igaz, majdnem öt év késéssel. Ez a film nem titkoltan a Smokey és a bandita sikerén is alapult, de ez volt Needham és Reynolds (ebben a filmben JJ McClure) addigra jól bevált munkakapcsolatának a legnagyobb szabású produkciója, a fél Amerikán átrobogó őrült autóversenyről, melyben olyan nevek is felbukkantak még, mint Roger Moore, Farrah Fawcett, Dean Martin, Sammy Davis Jr. és Jackie Chan. A filmet ugyan a kritikusok lehúzták és bunkónak bélyegezték a humorát, de ettől még ez is hatalmas siker lett a nézők körében, és ahogy a Smokey és a banditáról, úgy erről is lehúztak még pár bőrt, jóval kevesebb eredménnyel. És akkor még a jelenleg készülő remake-ről nem is beszéltünk.
5. Boogie Nights, 1997
Az Ágyúgolyó futam utána az ötven felé közelítő Reynolds kezdett kiesni a pixisből, megfogyatkoztak a főszerepei, és a nézők már más színészek vonzották be a mozikba, ráadásul ő maga is hozott pár rossz döntést. Óriási szüksége volt tehát Paul Thomas Andersonra, aki végre felkínálta a számára a lehetőséget, hogy újra visszatérjen a nagypályások közé, amikor rábízta a pornóipar hőskorát megjelenítő Boogie Nights idősödő pornóbárója, Jack Horner szerepét. Reynolds valósággal lubickolt a szerepben, mely az egyetlen Oscar-jelölését is meghozta neki, pedig nagyon nem jöttek ki jól a rendezővel, aki hiába kínált szerepet a számára a Magnoliában, nem fogadta el. Később azonban Reynolds azt nyilatkozta, az Andersonnal való rossz viszonya ellenére is büszke a filmre. Innentől újra több szerepet kapott, sőt, még most is forgatott volna Tarantinóval, ha nem jön közbe a halál, épp ezért emlékezzünk rá ezzel, mint az utolsó nagy szerepével.
Borítófotó: Walter McBride/Corbis via Getty Images
