Kultúra

A vulkánkitörés, ami kereszténnyé tett egy országot

Az izlandiak azt hitték, eljött a világvége, az új világhoz pedig új isten kellett.

A világ legnagyobb, mintegy negyven kilométer hosszú vulkanikus hasadékvölgyét, illetve legnagyobb, kitörés alkotta bazaltmezejét létrehozó Eldgját csak 1893-ban fedezte fel, illetve írta le először egy izlandi geológus, de az már ezer évvel korábban is fontos szerepet játszott a jókora szigetország történetében.

Fotó: Colin Murdison / Flickr

 

939-ben történt óriási, több mint egy éven át folyó kitörése során ugyanis elképesztő mennyiségű lávát lövellt a magasba, nyolcszáz négyzetkilométernyi területet (Budapest méretének másfélszeresét) beborítva, áradásokat és földrengéseket okozva, sőt, gyorsan terjedő porfelhőjével megváltoztatva Közép-Európa, Skandinávia, Kanada, Alaszka, valamint Közép-Ázsia időjárását:

940 nyara volt ugyanis az azt megelőző ezerötszáz év leghidegebbje, mintegy két fokkal alulmúlva a sokéves átlagot, de a következő évek hosszú, hideg telei és a tavaszi szárazság is az izlandi események hatása volt.

De mi köze ehhez a kereszténységnek?

A Cambrige-i Egyetem kutató 2018 márciusában közzétett tanulmányukban igen érdekes emlélettel álltak elő: a IX.-XI. századi világirodalom egyik legzseniálisabb műve, a világ teremtésétől a világ végéig az emberiség történetét elmesélő látomásos költemény, a minden izlandi által ismert Völuspá szerintük ennek a mindent megváltoztató, hőforrásokat és barlangokat létrehozó eseménynek a korabeli leírását tartalmazza, sőt, ők voltak azok, akik a jégmagok és évgyűrűk elemzésével meghatározták a kitörés pontos időpontját is.

A Völuspá

Az évszázadokon át szájról szájra terjedő történetet először valamikor a XI.-XIII. század folyamán jegyezhették le, teljes, magyarra fordított szövege itt olvasható – a kitörés leírása az 57. szakaszban található:

 

“Feketül a napfény,
föld merül vízbe,
fénye csillagoknak
elfakul az égen,
párasugár csap fel,
félelmes lángoszlop
iszonyú hőség
hatol az égig.”

Az izlandi telepesek hitvilágába mindez tökéletesen beillett, hiszen úgy gondolták, ez a sokat emlegetett világvége, ami a régi istenek bukását hozza, újakat felemelve a helyükre.

Fotó: Ilja Grigorik / 500px

 

A katolikus hitre térítő szerzetesek pedig merő véletlenségből éppen a kitörés utáni évtizedekben bukkantak fel nagy számban a zöldellő szigeten, imáik és történeteik pedig meghallgatásra találtak, hiszen a helyiek úgy érezték:

megérkeztek az új istenek.

Az ország hivatalosan végül Magyarországgal egyidőben, 1000-ben vált keresztény állammá – ez azóta is így maradt, noha a reformáció szikrái a XVI. században futótűzzé erősödve suhantak végig a Magyarországnál alig nagyobb szigeten, ma pedig a mindössze 333 ezres lakosság kilencvenhárom százaléka evangélikusnak vallja magát, a római katolikusok aránya pedig 2%-ra esett.

Kiemelt kép: Ophelia / Flickr

Ajánlott videó

Olvasói sztorik