Az Amerikai Kongresszusi Könyvtár elképesztő méretű digitalizált archívumát lapozgatva könnyen érdekességekre bukkan az ember – így például egy furcsa, hat nyelven – angolul, németül, magyarul, csehül, héberül, valamint olaszul – írt röplapra, melyet hiányos leírása szerint 1917-ben adtak ki.
Az Egyesült Államok zászlójának színeit, a pirosat és a kéket használó feliratok a tengerentúlra emigrálás lehetőségét hirdetik. A magyar egy kicsit furcsán, de azért érthetően:
A papírlapról sajnos sem a kiadás éve, sem az ilyenekkel teleszórt város neve nem derül ki, így semmilyen fogódzópont nem létezik a pontos azonosításhoz.
Ez persze nem homályosítja el a tényt, hogy a XIX.-XX. századi emigráció Európa-szerte óriási méreteket öltött: a 2013-as népszámlálási adatok szerint 1,76 millió amerikai állampolgár, azaz az ország 0,8 százaléka vallotta magát magyarnak, a ma is élő, magukat már amerikainak valló leszármazottak száma azonban legalább duplájára emelné a számokat.
A Karcagon született Kováts Mihály az amerikai lovasság megalapítójaként, Haraszthy Ágoston pedig a világ élvonalába tartozó kaliforniai bortermelés atyjaként vonult be az ország történelmébe. Az 1920-as bevándorlási törvényekig legalább félmillió magyar szállt partra New York kikötőjében.
Nyomaikkal ma is az ország számos pontján lehet találkozni: New Yorkban ma is állnak magyar templomok, de a Kossuth Lajosról elnevezett utcákból, terekből, illetve településekből is legalább egy tucattal találkozhatunk.