Kultúra

Az első amerikai űrruhatervet látva előbb gondolnánk egy gyenge sci-fire, mint a holdraszállásra

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2017. 10. 08. 13:00

A tervet látva a NASA felkötötte a nadrágot, az évtized végére pedig megvalósult Kennedy elnök álma: embert küldtek a Holdra.
Korábban a témában:

1961. május 25. fontos nap volt az Egyesült Államok történetében, hiszen az alig négy hónappal korábban beiktatott John Fitzgerald Kennedy a Kongresszus előtt tartott beszédében kijelentette:

az évtized végéig amerikai embert juttatnak a Holdra.

A Sas leszállt, Amerika kiütéssel győzött
Az amerikai elnök olyan nagyot mondott, hogy következményeként az ember a Holdra szállt.

A nagy cél elérését az elnök már nem élhette meg – hiszen 1963-ban merénylet áldozata lett –, de a NASA éppen be tudta váltani az ígéretét:

1969. július 20-án Neil Armstrong és Edwin Aldrin ugyanis simán leszállt a Nyugalom Tengere nevet viselő lávasíkságon, majd egy több mint két és fél órás holdséta után, 21,55 kilogrammnyi holdkőzettel és holdporral együtt visszatértek a Földre.

Konteó: Miért lobogott az amerikai zászló a Holdon?
De a Holdon nincs is szél! Ez bizonyítja, hogy az amerikaiak biztosan csak egy stúdióban vették fel a híres képsorokat! Vagy mégsem?

Az Armstrongék indulásáig vezető út azonban elképesztően rögös volt, tele szürreális gödrökkel – ilyen volt például az első űrruha története.

Egy évtizeddel az úttörő repülés előtt a földönkívülikként emlegetett magyar emigráns tudósok egyike, Kármán Tódor által alapított rakétafejlesztő központ, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) egyik mérnöke, Allyn B. Hazard már a Holdon sétáló amerikaiakról álmodozott, és szabad perceiben egy űrruha tervezésén dolgozott.

A ruha, mint egy egyetemi előadás kelléke

Kennedy bejelentése előtt néhány héttel, 1961. februárjában meg is született a nagy mű, ami annak ellenére, hogy a NASA-t nem érdekelte, és sosem fogadták el hivatalos prototípusként, óriási figyelmet vonzott, így a mérnök egy szempillantás alatt olyan magazinok címlapján találta magát, mint a LIFE, sőt, éveken át feltűnt a legnagyobb amerikai lapokban.

A leginkább az ötvenes évek fura sci-fijeinek kellékeire hasonlító, az embert egy plus size robot és a Michelin-gumiember beltéri TV-antennákkal felszerelt szerelemgyerekévé változtató ruháról sajnos nem készült, vagy nem maradt fenn pontos dokumentáció, így sajnos az sem vehető biztosra, hogy az jól teljesített volna-e a Holdon uralkodó körülmények közt, hiszen a ruhának meg kellett volna küzdenie a háromszáz fokos hőingással (a nappali 140°C-ból éjszakára könnyen -180°C lett), a megállás nélkül azt érő kozmikus porral (a mikrobecsapódások sebessége akár 30 km/másodperc is lehet).

Az oxigént a marsjáróra szerelt oxigéntartályból nyerő, a talaj felé mutató lámpákkal, fej fölé helyezett kamerával és egy bukás esetén jól jövő, vállmagasságban elhelyezett ütközővel is felszerelt, sőt, a belsejében ételt, italt és kezelőszerveket is rejtő ruhát Allyn végül a Mojave-sivatagban sikerrel próbálta ki – a NASA azóta is ezt a helyszínt választja, ha a Hold és a Mars felszínét kívánja szimulálni.

A ruha érdekessége, hogy Allyn nem gondolta úgy, hogy az űrhajósoknak a holdkompban, viszonylagos kényelemben kellene aludniuk, vagy összesíteni a tapasztalataikat, így az asztronauták az egész út során egyetlen pillanatra sem másztak volna ki a minden bizonnyal irtó kényelmetlen űrruhákból.

Fotók: NASA JPL, Post-Standard Sunday, 1961. augusztus 6., Weirdretro, Pinterest, Az Aerojet General Corp.  belső PR-füzete, a Spacelines
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.