Anne Shirley
Répafej – csúfolták a történetben, mi mégis imádjuk. Az Anne Shirley-könyvek hősnője, Anne a Zöld Oromból több generáció leányainak volt kedvence – akkor még talán nem példakép, mert kislány korunkban még nem annyira értékeltük a személyiség átütő erejét, hogy az felülírja azt, hogy Anne nem volt kimondottan szép kislány, márpedig egy példaképnek gyerekként még szépnek kell lennie, ugye.
Aztán persze az ember értelme kinyílik – ideális esetben legalábbis – és az olyan tulajdonságok, mint bátorság, tudásvágy, emberszeretet, humor és kíváncsiság felértékelődik. Meg rájövünk, hogy a szeplős, vörös lányok igenis lehetnek szépek. Anne páncél és szuperképességek nélkül is az egyik legmenőbb hősnő, akivel valaha dolgunk volt.
Jane Eyre
Az a lélekerő, amivel Jane Eyre életének sanyarú kanyarjait vette, egészen gyönyörű: a bántalmazott árvaságból könnyedén lehetett volna koldussors, ám Jane a tanulás és a szívjóság erejével fordított a sorsán. Őt azért szeretem nagyon, mert nem tökéletes, nagyon is esendő és átélhető figura, és a történetét annyiszor olvastam, hogy olyan, mintha tényleg személyesen ismerném. Valami ilyesmi az igazán modern nőalak: nem ül a szelídségbe tespedve a babérjain, hanem képzi magát és nem riad vissza a kemény munkától – ám eközben nem került szereptévesztésbe és viselkedett férfimód, ellenkezőleg, végig nőként, a női erő teljes skáláját felvonultatva élt. Igazi példakép.
Scarlett O’Hara
A könyvmolykóros kislányok életében óhatatlanul eljön az az időszak, amikor kezükbe kerül az Elfújta a szél, aminek hatására hamarost mind Scarlett O’Harák akarnak lenni. Pedig a Dél leánya kimondottan lentről kezdte, ami az emberi értékeket illeti: gazdag papa elkényeztetett, férfiak által körülrajongott, hisztis, felszínes kicsi leánya, akinek fő értéke a világban az volt, hogy mindenkinél karcsúbbra tudta befűzni a derekát. És akkor az egész rabszolgatartó normát, ami igen mélyen átszövi a szöveget, még nem is említettem, de hát tízévesen a fene sem gondolkodik ezeken, illetve Scarlett személyiségének szempontjából is sokadlagos kérdés ez. Akárhogy is, O’Hara kisasszony az “innen szép nyerni” tipikus esete, akinek kellett egy polgárháború, hogy hisztis kislányból erős nővé érjen, aki továbbra sem feddhetetlen – például gátlástalanul visszaél a nőiségével a túlélésért -, de legalább már mutat valamit a nők anyatigris-minőségéből, aminek semmi köze ahhoz, hogy szülő-e az illető: Scarlett egyszer csak önnön erejére és küzdeni képességére ébred, ráadásul közben kiderül az is, hogy mégis csak vannak emberi értékei – ezt az utat pedig igen tanulságos végigkövetni.
Daenerys Targaryen
Oké, Dany nem feszít testre simuló latexben, és nincsen semmi csúcsfegyvere – van viszont három sárkánya, ami sokkal menőbb úgy bárminél. Plusz az a képessége, hogy anno ugye égési sérülés nélkül jött ki Khal Drogo máglyájának lángjai közül – aminek ugyebár nevei közül kettőt is köszönhet: a Tűzjáró és a Sárkányok Anyja titulusokat – már simán kvalifikálná szuperhősnek is, ám neki semmi szüksége nincs ilyen címekre, van neki elég. Ráadásul benne nem is ez a csodálatos, sokkal inkább az a sokszínűség, amit személyisége mutat: a kislánykorból alig kinőve – A tűz és jég dala világában ez alapbeállítás – megértette, hogy nem muszáj végigszenvednie házasságát Khal Drogóval, így inkább beletanult a szerelem művészetébe, ráadásul szolgálólánya segítségével, ami az erotika-skálán nagyjából a végtelenhez konvergál.
Dany karakterében egyébként ez a fontos újdonság hősnői minőségben: végre egy nőalak, akinél a szexualitás nemhogy nem valamiféle kerülendő titok, hanem nyíltan artikulált jellemző. Emellett Dany kemény, erős, relatíve humanista – csak relatíve, mert oké, hogy a rabszolgatartás ellen mindent megtesz, de kérdés nélkül mészárolja le ellenségeit – és közben nem felejt el néha önvizsgálatot is tartani.
Elizabeth Bennet
Minden kosztümös hősnők legimádnivalóbbja, Lizzie Bennet műveltségével, humorával, éles eszével, helyzetfelismerő képességével egyszerűen tökéletes női példakép. Frissítő élmény, hogy bár a házasság neki is könnyedén lehetett volna gazdasági alapú életcél, ő végül más utat járt be. Eleve tiszteletre méltó, hogy az irodalomtörténet toplistásan legidegesítőbb anyjával és nem kevés hasonlóan idióta leánytestvérrel megáldva képes volt egyben maradni szellemileg, az intellektus és józanság diadalának élő bizonyítéka ez a figura. Olvasson mindenki Büszkeség és balítéletet!
Hermione Granger
Aztán eltelt néhány évszázad, és a kosztümös regények nőalakjai kicsit megváltoztak: Hermione alakja már egyértelműen a feminizmus eredménye, igazi pedál, teljesítmény-kényszeres, karrierista kislányból ugyanilyen nővé érik – ám közben képes ember, nő és barát maradni (még ha a párválasztási preferenciái teljesen érthetetlenek is: hogy lehet egy ekkora mamlasszal összejönni, mint Ron Weasley…). Akárhogy is, Hermione nélkül Harry Potter ügye soha nem jutott volna megnyugtató eredményre.
Mary Poppins
Oké, hogy Yondu is Mary Poppins, de mi azért az igazira esküszünk. Poppins ugyanis MINDEN, ami jó ebben a világban: vicces, okos, melegszívű, szórakoztató, vidám, de nem felszínes, és olyan végtelenül talpraesett és életrevaló, hogy sírva röhögne Monte Cristo grófján, amiért nem volt képes két nap alatt megoldani ezt az egész kiszabadulás dolgot. A legmenőbb női hősök között is a krémhez tartozik.
Merida
Kell ide egy Disney-lány, és bár sokan Mulant gondolják az első igazán vagány Disney-hercegnőnek, én azért nem ítélném meg ezt a címet olyan egyszerűen, már csak azért sem, mert Mulan sorsát végül is ugyanúgy a patriarchátus határozta meg: mivel nem volt “megfelelő” predesztinált női sorsának – a házasságnak – a beteljesítésére elsőre, így titokban végigcsinálta ezt a kis kalandját, ami után, minden jel arra utal, hogy szépen betagozódott abba a sorsba, ami ki volt neki szabva. Merida viszont! Az egész sztori arról mesél, hogy ez a lány nem hagyja magát meghatározni semmilyen társadalmi kötelék mentén, és az is üdítő, hogy élete nem azért az egyetlen célért halad adott irányba, hogy ügyesen megházasodjon, mégis, az anya-lánya szállal a család fontossága mellett is leteszi a névjegyét.
Éowyn
Ha a Harry Potter Hermionéja itt van, akkor a fantasy-nagytesó Gyűrűk Ura sem maradhat ki, és bár ott akad néhány izgalmas nőalak, mégis Arwen került fel e listára, ő az ugyanis, akiből a legtöbb árnyalatot láthattuk: a leányt, a plátói szerelmes nőt, a harcost. És hát nem elfelejtendő az sem, hogy ő volt az, aki kihasználva az angmari boszorkánykirály használati útmutatójának apró betűs részét -“engem férfi meg nem ölhet” – kinyírta a rohadékot.
Lisbeth Salander
Kész, vége. A tetovált lánynál már nincs feljebb. Na jó, viccelek: Lisbeth Salander ugyanis, bármilyen szimpatikus, mégis csak bűnöző, éspedig nem is kispályás. Meg hát sérült is a lelkem, szintén nem elhanyagolható mértékig. Viszont mindezt a lehetőségeihez mérten a legjobban használja fel: éles eszét és képességeit szemétládák lebuktatására (és önbíráskodásra) használja, amivel végeredményben a köz érdekében jár el, persze úgy, hogy azért ő maga se szenvedjen nagyon. És az sem árt Lisbeth megítélésének, hogy a skandináv krimi abszolút csúcsdarabjának főszereplője, akinek a történetét bármeddig tudnánk olvasni.
Kihagytuk a kedvenc könyves hősnődet? Írd meg kommentben!
