Az Eric Idle által barokk ‘n’ rollnak nevezett produkció bemutatója nyolc évvel ezelőtt, 2007-ben volt a kanadai Luminato Művészeti Fesztiválon, azóta bejárta a világot, előadták Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon is – legutóbb tavaly év végén New Yorkban a Carnegie Hallban.
“A bogarat az unokatestvérem, Peter Oundjian, a Torontói Szimfonikus Zenekar vezető karmestere ültette a fülembe, még 2003-ban. Egy üveg chianti mellett azt javasolta, csináljunk közösen valami olyat, ami bevonzza a fiatal közönséget a koncerttermekbe, és egyszersmind ki is húz néhány szimfonikus zenekart az anyagi csődből. Később arra jutottam, hogy ha Händel Messiás című oratóriuma Jézus történetén alapult, miért ne írhatnánk Nem a Messiás címmel oratóriumot Brian sztorijából? John Du Preznek, akivel korábban a Spamalotot is csináltuk, tetszett az ötlet, szerencsére a Monty Python többi tagja sem ellenezte” – idézte fel az előtörténetet Eric Idle, aki e-mailen válaszolt az MTI kérdéseire.
Mint megjegyezte, a már a Monty Pythonnal is dolgozott John Du Prez olyan eklektikus zenét komponált a Brian életére, amely egy Sosztakovics-paródiával kezdődik, utána Mozart-melódiák repítenek Gilbert és Sullivan operáinak világába. “Azt mondta, az iPod használata inspirálta. Ez az eszköz megváltoztatta a zenei műfajokhoz való viszonyunkat: hozzászoktatott ahhoz, hogy Beethoven után egy kis Beatles jöjjön, amit Count Basie dzsesszzenéje követ”.
A 72 éves Eric Idle hangsúlyozta: valami mást szerettek volna Du Prezzel, mint amilyen a 2005-ben bemutatott közös Broadway-siker, az 1975-ös Gyalog-galopp filmet feldolgozó zenés komédia, a Spamalot volt. (A Spamalotot Magyarországon a Madách Színház vitte színre 2009-ben.) A színész-komikus-író korábban narrátorként működött közre a Nem a Messiás néhány előadásán, sőt el is énekelte a Brian élete híres záródalát, az Always Look on the Bright Side of Life-ot.
“A budapesti előadáson a közönség soraiban fogok ülni, aztán egyszer csak történni fog valami meglepetés” – mondta Eric Idle, aki ennél többet nem árult el szerepéről.
Arra a felvetésre, el tud-e képzelni hasonlót, mint ami 1979-1980-ban történt, amikor néhány országban vallási fanatikusok nyomására betiltották a Brian élete című filmet, Idle azt felelte, furcsákat produkál az élet. “Úgy látszik, ha nincs szakállad és nem bibliai viseletet hordasz, megteheted, amit amúgy nem. Talán mert a Nem a Messiás inkább egy Händel-paródia, azt hiszem”.
A Monty Python hírnevét megalapozó, a BBC-n futott Monty Python Repülő Cirkusza-tévésorozatból négy évad, 45 epizód készült 1969 és 1974 között. A társulat a Gyalog-galopp és a Brian élete mellett egy harmadik mozit is csinált: Az élet értelme (1983) a fogantatástól a halálig tartó kalandsorozat bemutatása.
“Hét vázlatot készítettem Az élet értelme zenés feldolgozásához, és számos dal is született, ezek egy részét felhasználtuk a Nem a Messiáshoz. Néhány anyag, amelyet az egyik vázlatomhoz használtam, felbukkant tavaly a Monty Python búcsúelőadásain az O2 Arenában. Problémát jelent, hogy egyelőre nincsenek kidolgozva a tartalmi részek és a karakterek sem” – magyarázta Eric Idle.
Azzal kapcsolatban, lát-e különbséget abban, hogy a különböző országokban miként fogadják a Monty Python abszurd humorát, nemmel felelt. Megjegyezte ugyanakkor: “Lefordítaná valaki nekem a magyar szólásgyűjtemény-szkeccset?” (A Monty Python 1970-ben sugárzott egyik jelenetének címe Dirty Hungarian Phrasebook (Galla Miklós fordításában: Tisztátalan magyar mondattár) volt. Ez egy londoni dohányboltban, majd a bíróságon játszódik, miután egy magyar fickó jegyzeteiből olvasva furcsa kifejezéseket használva beszél, majd egy félreértés következtében leüti a trafikost.)
Arra a kérdésre, miért nem vesz részt a többi Monty Python-tag, tehát John Cleese, Terry Gilliam, Terry Jones és Michael Palin (Graham Chapman 1989-ben meghalt) a közös filmek zenés átdolgozásaiban, Eric Idle azt mondta, azért, mert már öregek. “Mielőtt tavaly júliusban még utoljára, összesen tíz alkalommal színpadra léptünk, előtte 1982-ben dolgoztunk együtt. Nem találkozunk túl gyakran, igaz, a múlt héten pénteken a New York-i Tribeca Filmfesztiválon mindannyian ott voltunk”. Az eseményen ünnepi vetítéssel tisztelegtek a Gyalog galopp bemutatásának 40. évfordulóján.
Eric Idle John Cleese tavaly magyarul is megjelent önéletrajzi könyvét (Na, szóval…) azért olvasta.
“Kifejezetten élveztem. Számtalan felkérést kaptam magam is egy memoárra, de jobban érdekel, amit nem én, hanem mások írnak. Azért egy könyvecskét én is készítettem, szerintem A mohó gazember naplója (magyarul 2008-ban jelent meg) többet elmond, mint amit valaha tudni akartak rólam” – jegyezte meg.
A Monty Python nemlétében is aktív: április 18-ra, a lemezboltok napjára vinylen újra megjelent a Galaxy Song, Eric Idleénekével, mégpedig az úgynevezett Stephen Hawking-féle verzió. Az új klipben a világhírű fizikus átrepül az univerzumon.
A Nem a Messiás (Csak egy nagyon haszontalan fiú) című vígoratóriumot május 31-én az Arénában magyar énekesek magyarul adják elő. A főbb szerepeket Heiter Melinda, Janza Kata, Homonnay Zsolt, Hajdu Steve, Pintér Dömötör és Galla Miklós játssza, a rendező Szomor György. Az előadás kíséretét 100 fős kórus és a 80 fős Budafoki Dohnányi Zenekar adja, Hollerung Gábor vezénylésével. A fővárosi premier után a darab országos turnéra indul.
