A mosonmagyaróvári születésű festő 1956-ban került Hódmezővásárhelyre. Saját bevallása szerint a Vásárhelyre akkor még jellemző „klasszikus parasztvilág”, a hagyományos paraszti létforma vonzotta ide.
A városi festőiskola kimagasló alakjának munkásságát az itt töltött évtizedek során Derkovits-ösztöndíjjal, Tornyai-plakettel, Munkácsy-díjjal, Koszta József-plakettel, római ösztöndíjjal, valamint az Érdemes Művész címmel ismerték el. Ezer szállal kötődött az Alföldhöz és az itt élők mindennapjaihoz. Még az ezredfordulón Mártély község, valamint Hódmezővásárhely díszpolgárává választotta.
– Az 1960-as és 1970-es években készült művei drámai erővel ábrázolják a magyar parasztság sorsában és életvitelében bekövetkezett változásokat. A tárlat rendezőinek nem titkolt célja, hogy a Vásárhelyi Iskola meghatározó alakja végre megkapja azt a szakmai méltatást és elismerést, amely a hatvanas-hetvenes években a kortárs magyar mezőnyben betöltött szerepe alapján megilletné – mondta el Elek András, a Tornyai János Múzeum sajtóreferense, hozzátéve, az augusztus utolsó vasárnapján nyíló kiállítás kiemelt kísérőrendezvénye lesz a 60. Vásárhelyi Őszi Tárlatnak
– Szalay Ferenc egész életműve szervesen összekapcsolódik a tárlatok történetével. Már letelepedése évében jelentkezett műveivel. Ezután több mint fél évszázadon át minden évben, összesen több mint százötven művet mutatott be a város legjelentősebb műhelyteremtő kiállításán.
Dr. Nagy Imre, a Tornyai János Múzeum igazgatója a kiállítás koncepciójáról elmondta, Szalay műveinek stiláris és tematikai változásai hitelesen jelzik az Őszi Tárlat koncepciójának és arculatának változásait.
A tárlat rendezői az elmúlt hetekben mintegy másfélszáz festményt, grafikát és néhány plasztikai alkotást is begyűjtöttek az ország különböző közgyűjteményeiből, magángyűjtőktől, valamint a családi hagyatékból.
