Kultúra

Dal Marionnak

Váratlanul trendi lett öregnek lenni. Filmen. A meghatódás legalább akkora bolt, mint a tinédzsereknek szóló bulizós marhaságok.

Csak itt nem a szüzesség vész el diadalmasan, hanem aranyló naplementében vesznek búcsút az élettől a megfáradt vének, akiknek szívében még lobog az ifjúság tüze, ám fájdalmas az elválás… Ilyenek.

Kétféleképpen lehet nézni ezt a filmet. Az első verzióban egy haldokló asszonyt látunk, akit keserű tekintetű, mogorva férje kísérget a kisvárosi kórus próbáira. A férfinek jól áll ez a keserűség, jelentőségteljes pillantásokkal lehet közölni a nézővel, hogy egy nehéz élet áll mögötte, sok elrontott kapcsolattal (még fiával sem találja a hangot, pedig az olyan jó ember), sok megbánt döntéssel. Ám a nemzetközi kórusverseny selejtezőjén mégis hozzá énekel szívhez szólóan a halál küszöbén is életvidám párja, akinek elkerülhetetlen távozása után (ah, ily halkan és esztétikusan csak filmen halnak ápolt megjelenésű színművészek) a magánnyal megbékélni képtelen férfi maga is a korábban megvetett kórusban köt ki, s az említett dalostalálkozó színpadáról, férfias szemérmességét leküzdve, nyilvánosan dalol (átlépi a határait, ugye, az is milyen divatos filmtéma) az elhunytnak.

A másik olvasatban egy ordas nagy giccset látunk, szép, humanista történetnek álcázott gátlástalan hatásvadászatot. Nyálból van itt minden. Az üdvözült éneklés, az öregség testi fogyatkozásain történő ártalmatlan viccelődés; a negédes nagymamáskodás és a mord férfiaskodás; az ácsorgás a sírhalomnál és a vidéki kórus erőfeszítései a versenybe kerülésért… (Ja! El ne felejtsem a lényeget: a kórus nem kantátákat s madrigálokat gyakorol, hanem kortárs rock-, R&B-, heavy metal- és rap-számok átiratait. Ekképp hasznosítják újra az alkotók az ebben a műfajban nagyot alkotó Young at Heart Kórussal kapcsolatos ismereteiket, s a róluk készült elementáris erejű, csakugyan, tényleg, igazán, és főleg: minden nyál nélkül megrendítő film tanulságait. Ezzel kapcsolatban lásd még: http://www.youngatheartchorus.com/)

 

Ajánljuk: az említett dokumentumfilm megtekintését. Aki valódi emberek valódi életének valódi nagyszerűségét szeretné egy filmtől megkapni, az kölcsönözze ki valamelyik videotékából ezt.

Nem ajánljuk: az írás tárgyát képező angol játékfilmet senkinek, aki látott valódi embert valóban meghalni. Bosszankodni fog. A halál nem bűbájos. Nem.

TPP

Rendező: Paul Andrew Williams. Szereplők: Terence Stamp (Arthur), Vanessa Redgrave (Marion), Gemma Arterton (Elizabeth), Christopher Eccleston (James),Anne Reid (Brenda), Ram John Holder (Charlie), Bill Thomas (Bill). Forgalmazó: Budapest Film.

Hazai bemutató: július 4.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik