1944. május közepe és július eleje között a deportáló vonatok páratlanul gyorsan és zökkenőmentesen végigrobogtak Magyarországon, Szlovákián és Lengyelország déli területein, több mint 437 000 embert szállítva ki egészen a gázkamrák tőszomszédságáig.
Felvetődik az a fájdalmasan nyilvánvaló és rendkívül kényes kérdés, amely szerint a levegőből meg lehetett volna-e akadályozni, vagy legalább lassítani a deportálást, illetve a tömeges kivégzéseket, politikai akarat hiánya mellett. A fenti kérdés, bár rendkívül érdekes a történésznek, mégis csupán fikció, katonai szempontból pedig egyenesen értelmezhetetlen, sőt politikai és érzelmi felhangoktól sem mentes.
Oláh András Pál történész véleménye szerint a deportálás, illetve a tömeges kivégzések megakadályozására a levegőből kétféle komoly lehetőség adódott volna. Elsősorban az, ha a szövetségesek a tömegpusztító létesítményeket, másodsorban az, ha az odavezető vasúti vonalakat bombázzák szét. Az előadó választ, illetve magyarázatot igyekszik nyújtani a fenti kérdések kapcsán.
Az előadás tematikája:
1. Auschwitz bombázásának lehetőségei
a) Auschwitz, mint táborkomplexum.
b) Auschwitz II. Birkenau elleni légitámadás lehetősége. Az esetleges hadművelet célja, morális következményei, a szövetséges légierők kapacitásvizsgálata.
c) A Buna Werke elleni légitámadások.
2. A deportáció légitámadásokkal történő megakadályozásának lehetőségei
a) A vasúti közlekedés bombázásokkal történő lefogása.
b) A deportáció hadiforgalomra gyakorolt hatása.
c) A deportáció kivitelezése, logikája.
d) Megtorló bombázások lehetősége.
e) A MÁV felelősségének kérdése.
Az előadás a szegedi Milleniumi kávéházban lesz november 14-én, szerdán 18-19:30 óráig.
