A könyvbemutatón persze Gerendai rögtön igyekezett árnyalni a képet, amikor gyorsan hozzátette, reméli, hogy ez a „csúnya” üzleti vállalkozás még ma is több ennél. ” Már csak azért is, mert Gerendai fő művének tartja a fesztivált. „Ma is a szervezőirodán töltöm időm nagy részét. Elsősorban rendezvényszervezőnek tartom magam, bár már csak bizonyos szegletével foglalkozom ennek a tevékenységnek” – mondta.
5000 francia
Szerinte a könyv elsősorban attól érdekes, hogy nem megrendelésre készült, és kritikai elemektől sem mentes. A bemutatón például Dj Palotai (Palotai Zsolt) panaszkodott, az évek során nagyon megváltozott a közönsége. Akkor lepődött meg igazán, amikor hirtelen magyarok helyett ötezer francia fiatalnak adott műsort. Szerinte ezért egyértelműen a jegyárak hibáztathatók, az a bizonyos csúnya üzletivállalkozás-irány.
Ötvenezer dühös fiatalt rászabadítani Óbudára
Fotók: Neményi Márton
A könyv szerzője szerint ennek ellenére a kezdeti szigetszervező baráti társaságot felváltó profi cég költ ma talán a legtöbbet magyar kulturális rendezvényre Magyarországon. Ezt erősítette drMáriás, a Tudósok együttes vezetője, aki szerint “a mai gigarendezvény azt is megmutatja, mi mindent lehet még a mainstream kultúra mellé tenni, ez a hozzáállás pedig nem jellemző a regionális és más egyéb fesztiválokra.”
Tarlós háborúja
A kötet mindenesetre valóban alapos feldolgozása a magyar sikersztorinak. Az elmúlt 20 év szinte minden eseménye benne van. Kevésbé tudottak is. Például, hogy a 2000-es évek elején Tarlós István, akkor még Óbuda polgármestereként, simán bezáratta volna a Szigetet. Gerendai idézte fel az évtizedes történetet: „Kijelentette: ha azonnal nem záratom be a rendezvényt, akkor hívja az elektromos műveket, hogy kapcsolják le az áramot. Egy órát adott nekünk, hogy leállítsunk mindent, mondjuk meg az embereknek, menjenek haza, vége a rendezvénynek.” De sikerült őt meggyőzni. Nem túl jó ötlet ötvenezer dühös fiatalt rászabadítani Óbudára.
Egyúttal a rendszerváltás sajátos története
A könyvet gondozó Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója, Kocsis András Sándor úgy vélte, a Sziget története egyben a magyarországi rendszerváltás sajátos története, fontos kordokumentum, Bródy János pedig a szerzőt a magyar rockzene alapos és tárgyilagos megfigyelőjének nevezte.
A gépezet
A könyvben minden SZIGET-év leírása után olvashatunk a stábról, illetve annak változásáról. Pontosan végigkövethető, hogyan lett az említett baráti társaságból jól menő vállalkozó. Végigböngészhető, hogyan változtak az árak 20 év alatt, és nem utolsósorban a látogatók száma. Hogyan lett a „kell egy hét együttlét”, „Európa legmenőbb” fesztiválja.
