A magyar kultúra különleges, generációkon átívelő kapcsolatait, annak a
mai művészetre gyakorolt hatásait hivatott bemutatni a hódmezővásárhelyi
Alföldi Galériában szombaton nyíló Lechner-Szmrecsányi-BOLDI kiállítás. A
klasszikus szobrászművészet egyik legautentikusabb kortárs megfogalmazója,
Szmrecsányi Boldizsár – művésznevén BOLDI – gyűjteményes tárlata a család
eddig soha sehol ki nem állított alkotásaival kiegészülve nyújt bepillantást
a művészet alkotókon és korokon átívelő örök valójába. A különleges
négy generációs művészcsalád kiállítását Lázár János Hódmezővásárhely
polgármestere, a FIDESZ frakcióvezetője nyitja meg január 21-én, szombaton
délután 4 órakor.
Boldi alkotása
A kortárs magyar szobrászművészet meghatározó alakja, a Vásárhelyi Őszi
Tárlatokon rendszeresen kiállító és annak fődíját is elnyerő BOLDI műveivel
tiszteleg ükapja Lechner Ödön építész és elődei, a Lechner-Szmrecsányi család
művészvénával megáldott tagjai előtt. Nagy Imre művészettörténész elmondta, hogy
BOLDI művészi munkássága azért lenyűgöző és magával ragadó, mert alkotásaiba a
klasszikus európai szobrászhagyományok mellett az egyiptomi, a sumér és a közép-
amerikai magaskultúrák nyelvét is beépíti. „E művekre rápillantva az embernek
olyan érzése támad, hogy abból se elvenni, se hozzátenni nem lehet” – emelte ki a
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója. A galéria földszinti
termeiben látható tárlat gerincét BOLDI ötvenhat plasztikája adja, melyek témájukban
is a klasszikus hagyományokra épülnek: megjelenik a jó pásztor, az anyaság, a zene
és a harc, a szakrális művek pedig a világvallásokra asszociálnak. Anyaguk zömmel
carrarai márvány, gránit vagy mészkő, de vannak patinázott bronz szobrok és két
pirogránit alkotás is.
Miután BOLDI Lechner Ödön ükunokája, úgy döntöttek a kiállítás rendezői, hogy az
ország különböző közgyűjteményeiben, illetve a családtagoknál őrzött hagyatékkal
töltik meg a falakat. Így megjelennek Lechner Ödön építész (1845-1914) eredeti
tervrajzai, épületének korabeli fotói, Lechner Gyula (1841 – 1914) festőművész,
műfordító tájképei, ifj. Lechner Ödön festőművész (1874-1910) csendéletei, valamint
Szmrecsányi (Pajtás) Ödön festőművész (1874-1954) világháborús, huszár és
kocsmai életképeket ábrázoló karikatúrái is. A tárlatot rendező közgyűjtemény
vezetője, Nagy Imre ezeken kívül még kiemelte a két „nem művész”, de rendkívüli
rajztehetséggel bíró Lechner Ödön építész és testvére, a később híres pszichiáterré
lett Károly gyerekkori munkáit. A kiállítás különleges és értékes darabja Rippl-
Rónai József Lechner Ödönről, a „magyar szecesszió atyjá”-ról készült portréja,
de igazán egyedi az a Czóbel Béla rajz is, melyen Szmrecsányi (Pajtás) Ödön
jelenik meg Hatvany bárónál. A Pajtás művésznevét kedvenc lováról felvett, egykori
katonatisztből lett festőnek Czóbellal közös műterme volt Hatvany-kastélyban.
A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó Lechner-Szmrecsányi-BOLDI tárlatot Lázár
János polgármester, országgyűlési képviselő nyitja meg január 21-én, szombaton 16
órakor az Alföldi Galériában. A megnyitón fuvolán közreműködik Kovácsné Gyovai
Andrea. A kiállítást április 12-ig láthatja a közönség.
