Kultúra

A tévében: milyen is egy nő a szocializmusban

Miközben a teniszkörforgás megy tovább, Lajkó Félixtől és Kaliforniától elleshetünk pár fogást, a többiek inkább elrettentő példák.

Tudom, lassan meg fognak lincselni, hogy sosem hagyok már békét a tenisszel, s bár épp most lett vége a Roland Garrosnak, rögtön a queensi füves tornát próbálom meg lenyomni a torkukon? Ez egy ilyen időszak sajnos, Nadal még alig emésztette meg a Federer legyőzéséért lenyelt pezsgőt, máris Queensben kell átálljon a füves szezonra, mert két hét múlva Wimbledon kezdődik. A hétfői napot még a levezető futás jegyében szánják rá a londoni füves tornára, aztán majd meglátják. Bár tudom, hogy egy Mahut-Golding, egy Nishikori-Querrey vagy egy Sweeting-Ljubicic csak azt a párezer embert lelkesíti fel, aki a tízmillió szövetségi kapitány országában szeret teniszszakértőt is játszani. Előre a szerva-röpte világába, előre a füves szezonba! 17:30, Eurosport.

Annál is kevesebb szép dolog volt, amikor a szocializmus a nőkről próbált beszélni. Bármi is sült ki a dologból, mesterkélt, átideologizált szerepzavar volt. A Tanulmány a nőkről a szocialista filmgyártás termékeként a „kedélyes vígjáték a nemi társadalmi szerepekkel” műfajban példa erre. Rendezője az legkiválóbb magyar színészek Darvas Ivántól Ruttkai Éván és Latinovits Zoltánon át Páger Antalig. Zeneszerző: Szenes Iván. Vágó: Morell Mihály. Munkájuk nagyágyúi hozták össze ezt a ma már szinte nézhetetlen (de feltétlen megnézendő) filmet. Miért ajánljuk? Mert megmutatja, hogy a hatalom hogy szeret gondolkodni olyan dolgokról, amikről nem kéne. 19:30, Duna II: Autonómia.

El sem kell kapcsolni, ugyanitt láthatjuk a Lajkó Félix 2010-es székelyföldi turnéja alatt készített dokumentumfilmet, melyet a Zenei Műhely következő adásaként láthatunk. Ha az állam és nemi szerepek esetében össze nem illésről, inadekvációról beszéltünk, Lajkónál az autentikusság, hitelesség és szabadság emelendő ki meg persze a zene, ami mindig kapcsolódik a helyhez. Örüljünk, hogy abban a korban élünk, amikor Lajkó Félix. 21:10, Duna II. Autonómia.

A növekvő energiaéhség globális probléma, most kivételesen a riogatás mellett essen szó valami eredményről. Kalifornia államnak sikerült energiaigényét a 70-es évek szintjén tartania, miközben az USA-ban az igény folyamatosan nőtt. Hogy lehetett ezt elérni? Az állami szintű tervezés, stratégia részleteit is bemutató ismeretterjesztő filmet, a Harc az energiáért-et 21:20-tól láthatjuk a Spektrumon. 

Végül kis ünneprontás, morgolódás, ne-legyen-igazam!ozás. „A középkorú Kis egyedül él városszéli kertes házában, ahol mintha megállt volna az idő. Körömpörkölt és kannás bor az asztalon, a kotyogós kávéfőző pedig bekészítve. Minden készen áll, hogy kedvenc hajómakettjét tovább építse. De Kisnek van egy titka. Ellopott valamit, amit ezen az esős, viharos éjszakán a tulajdonos visszakövetel. Kis magyar, XXI. századi abszurd.” Ez A fehér nyíl című 30 perces 2010-es magyar tévéfilm története. A magyar film sajnos beleragadt pár klisébe, csak hogy a valóságtól való öles távolságát letagadja, így született a „kis magyar abszurd”, „mai magyar groteszk történet” és hasonló műfajok. Ez már nem Örkény szelleme, nem az Isten hozta, őrnagy úr! zsenialitása, itt a körömpörkölt és a kannás bor a mankó, hajómakett-építés és egyéb erőltetett aktivitások a karakterépítés hiányosságait megoldani hivatott eljárások. A mai magyar film ezer sebéből néhány tán ebben a műben is vérezni fog. Tudják mit, nézzék meg a filmet, és vágják a fejemhez, ha nem volt igazam! Megérdemlem. 21:30, m1.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik