Újra Oroszországba látogatott Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az Orosz Energiahét panelbeszélgetésén vett részt Moszkvában, itt beszélt arról, hogy micsoda őrültség az, hogy az európai vezetők szemében a diverzifikáció valamelyik energiaforrás lecserélését jelenti egy másikra, miközben a magyar kormányzat inkább minél több szállító és tranzitútvonal elérhetővé télelét célozza.
„Számunkra az energiaellátás nem politikai vagy ideológiai kérdés. Számunkra ez a valóság kérdése, és ez három elemből áll: fizika, matematika és tapasztalat” – mondta Szijjártó, aki szerint lehet bizonyos energiaforrásokról álmodozni, de, ha nincs ehhez meg a megfelelő infrastruktúra, akkor ez álom is marad, míg a meglévő csővezetékek kapacitását össze kell vetni a fennálló igénnyel, hogy kiderüljön, alkalmasak-e az ország ellátására.
Van tapasztalatuk a partnerekkel való együttműködésben. És szerintem a világ minden állama elég okos ahhoz, hogy megítélje, kik a megbízható partnerek és kik nem. Most Európában Brüsszel arra kényszerít minket, hogy olcsó, megbízható energiaforrásunkat drágább és kevésbé megbízható forrásokra cseréljük. Magyarország szempontjából lenne ennek értelme? Nem, nem lenne. Miért? Mert hazánk biztonságos ellátása alapvető szuverenitási kérdés. És ha kénytelenek vagyunk kockáztatni országunk energiaellátásának biztonságát, akkor kockáztatjuk szuverenitásunkat is. És mi nem vagyunk hajlandók kockáztatni a szuverenitásunkat
– ismételte meg a kormány álláspontját a témában.
Az eseményen Szijjártó kifejtette, hogy jelenleg teljes biztonságban van az ország energiaellátása, mivel hosszú távú szerződés van érvényben a Gazprommal, de más forrásokból is folyamatos a földgázbeszerzés, illetve hosszú távú megállapodást írtak alá nemrég a Shell-lel és az ENGIE-vel is LNG vásárlásáról. Arra viszont figyelmeztetett, hogy ha a Török Áramlat földgázvezetéket és a Barátság kőolajvezetéket ellehetetlenítik, akkor a fennmaradó infrastruktúra nem lesz képes ellátni Magyarországot.
„Tehát az orosz, horvát, török, azeri, francia, holland és amerikai energiaforrásokkal rendben vagyunk. A kérdés az, hogy miért kellene bármelyiket is kivonnunk a nemzeti energiamixünkből. Akik azt akarják, hogy kivezessük az orosz kőolajellátást, a diverzifikációval érvelnek. Jelenleg két kőolajvezeték vezet Magyarországra, és Brüsszel azt akarja, hogy a diverzifikáció jegyében az egyiket megszüntessük. De hogy lehet diverzifikációnak nevezni az egyik vezeték megszüntetését? Hogyan lehet biztonságosabbnak tekinteni egy vezetéket, mint kettőt?” – tette fel a kérdést.
A miniszter ezen a ponton nevezte őrültségnek és teljes logikátlanságnak az elképzelést, és megjegyezte, hogy Magyarország nagyra értékeli az Oroszországgal folytatott energetikai együttműködést.
Soha nem okoztak csalódást. A szállítások is mindig megérkeztek. Amikor több kellett, többet kaptunk, amikor kevesebb kellett, kevesebbet kaptunk. A szerződéseket mindig tiszteletben tartották
– sorolta végül az együttműködés előnyeit.
Trump és a Nobe-békedíj
Bár nagyon szerette volna, nem Donald Trumpnak ítélték oda múlt héten az idei Nobel-békedíjat, az elismerést a venezuelai María Corina Machado érdemelte ki. Trump és a Fehér Ház nehezen viselte a döntést, míg Vlagyimir Putyin orosz elnök kérdésre válaszolva azt mondta az orosz sajtónak, hogy „az illetékes bizottság sok esetben olyanoknak ítélte oda az elismerést, akik semmit se tettek a békéért, amivel aláásta a díj presztízsét”.
Szijjártó is érintette a témát újságíróknak a panelbeszélgetés után. A külügyminiszter azt mondta, reméli, hogy a béke hamarosan visszatérhet Közép-Európába is, ezzel kapcsolatosan pedig úgy vélekedett, hogy ma Donald Trump az ukrajnai rendezés egyetlen reménye. Ezért ismét köszönetet mondott az amerikai elnöknek a békeerőfeszítéseiért, külön kitérve az alaszkai találkozójára Putyinnal. Egyúttal azt is kiemelte, hogy nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat Oroszországgal.
Emellett leszögezte, hogy Trump szerinte megérdemelné a Nobel-békedíjat, mert igen sokat tett a béke érdekében, és nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon.
Hálásak vagyunk neki, mert nagyon sokat tett az ukrajnai béke érdekében, jóval többet, mint bármely másik politikus a világon. Természetesen a magyar miniszterelnök is békemissziót hajtott végre, és ő is mindent megtesz, de ha a nagy és erős országok vezetőiről van szó, Trump elnök teszi a legnagyobb erőfeszítéseket az ukrajnai béke érdekében
–fogalmazott Szijjártó, Orbán érdemeit is megemlítve.
Szijjártó az amerikai elnök békeerőfeszítései kapcsán érintette a közel-keleti helyzetet, s az Izrael és több arab állam közötti kapcsolatok normalizálását célzó korábbi Ábrahám-megállapodásokat is. Rámutatott, hogy ez volt az első olyan fejlemény még Donald Trump első ciklusából, amely elhozta a reális reményét annak, hogy a térség lakosai visszatérhetnek a békés és biztonságos élethez, a mostani gázai tűzszünet pedig a második ilyen.
„Hiszem, hogy hosszú évtizedek sikertelen kísérletei után ez a megoldás valóban békét hozhat a Közel-Keletre. És el kell mondanom, hogy hálásak vagyunk neki, mert neki köszönhető, hogy a Hamász az utolsó magyar túszt is szabadon engedte. Nélküle ez nem lett volna lehetséges” – mondta végül.
A kormány köreiből egyébként nem mindenki gondolja úgy, hogy a Nobel-békedíj Trumpnak járna feltétlenül, Dopeman például angolul üzente meg a világnak, hogy az elismerés Orbán Viktornak járna.
