Egy friss hír szerint Donald Trump amerikai elnök médiavállalata beperelte az egyik brazil legfelsőbb bírót, akit azzal vádolt meg, hogy a közösségi médiában cenzúrázza a jobboldali véleményeket. A per megindítása annak időpontja miatt különösen érdekes, hiszen órákkal ez előtt kezdte el tárgyalni a brazil igazságszolgáltatás, hogy őrizetbe vegyék-e Jair Bolsonaro volt elnököt, Donald Trump közeli szövetségesét.
Bolsonarót azzal vádolják, hogy törvénytelen eszközökkel akart hatalomban maradni, miután 2022-ben elvesztette a választást. A vele együtt perbefogott 33 ember között van egyébként többek között Bolsonaro védelmi minisztere és nemzetbiztonsági tanácsadója is. Ha a volt elnököt bűnösnek találják, akkor akár 30 évet is kaphat. Ő maga egyébként az eljárást az igazságszolgáltatás politikai fegyverként való felhasználásnak tekinti – hasonlóan Trumphoz, aki az ellene indított különböző nyomozásokat szintén rendre így minősítette.
Semmi más, mint a politikai mozgalmam kriminalizálására irányuló kétségbeesett kísérlet, valamint arra való törekvés, hogy brazilok millióit hallgattassák el, elcsalva a következő választást még azelőtt, hogy egyetlen szavazatot is leadtak volna
– fogalmazott Bolsonaro, aki csupán annyit ismert el, hogy bár fontolgatta a szükségállapot bevezetését, ettől később mégis elállt.
Függetlenül attól, hogy mennyi az igazság a vádakban, a legfelsőbb bíróság számos mérsékelt brazil polgár szerint is túlságosan beleszól a politikába, és főleg Bolsonaróra céloz. A dolog persze a radikális jobboldalt még inkább a szélre tolja és radikalizálja. Amikor például 2023-ban a volt elnök hívei lázadni kezdtek, a törvényhozás mellett a legfelsőbb bíróság épületét is megtámadták. Egy másik alkalommal pedig Bolsonaro egyik híve bombamerényletet akart elkövetni a bíróság ellen.
Hozzá kell tenni, hogy Bolsonaro idején pedig az ellenzéki vetélytársát, Luiz Inácio Lula da Silvát támadták a hatóságok egy korrupciós ügy miatt. Vagyis Brazíliában van hagyománya az igazságszolgáltatás fegyverként való használatának.
A mostani ügy nem választható el Trump második elnökségétől – még belpolitikai szinten sem. A The Guardian beszámolója szerint Brazíliában sokan az USA-val hasonlítják össze saját országukat, megjegyezve, hogy Trump a Capitolium ostromának támogatásával akart törvénytelen módon hatalomban maradni 2020-ban, és most ismét a Fehér Házban ül, miközben Brazíliában Bolsonaro puccskísérletének következménye is van.
Conrado Hübner Mendes, a Sao Paolo-i Egyetem alkotmányjogász-professzora szerint „több mint elég bizonyíték van” arra nézve, hogy Bolsonaro bűnös. Szerinte politikai karrierjének ezzel vége van, ám ettől még a hívei megmaradtak, ahogyan sokan szabadlábon vannak a kísérlet kitervelői közül is. Ráadásul Bolsonaro is csak akkor kerül letartóztatásba, ha az ügye előrehalad.
Politikailag ugyan ártott neki, ám a támogatottságát bizonyos szempontból még növelte is
– szemléltette Bolsonaro ellentmondásos helyzetét Mendes, aki szerint a volt elnök akár áldozatnak is mutathatja magát.
Ricz Judit, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet kutatója úgy látja: Bolsonarónak politikai felelőssége mindenképpen van az ügyben, a kérdés inkább az, mennyire közvetlenül folyt bele az eseményekbe:
A novemberi rendőrségi jelentés 884 oldalas volt, ez még elsősorban arról szólt, hogy Bolsonaróék szisztematikusan törekedtek arra, hogy bizalmatlanságot keltsenek a választási rendszerben, rendeletet alkottak, hogy jogi fedezetet biztosítsanak a tervnek, nyomást gyakoroltak a katonai vezetőkre, hogy támogassák a tervet, és lázadást szítottak a fővárosban. A mostani, 2025. februári vádirat 272 oldalas, és azzal vádolja Bolsonarót – és 33 további társát – hogy nem csupán a 2022-es brazíliai választások megzavarására és az eredményeinek megdöntésére irányuló összeesküvést szítottak, hanem a tervükben szerepelt Lula megölése is. Nyilván a vádemelés mögött alapos bizonyítékok is vannak, de ez egy bírósági ügy, várjuk meg a végét
– fogalmazott a kutató.
De hogyan is zajlott a brazil választásokat követő kaotikus periódus?
Puccs az üres épületek ellen
A 2016 körüli globális trumpista-populista hullám keretében hatalomra jutott Bolsonarót az amerikai elnök sorsa először akkor érte utol, amikor 2022-ben alulmaradt a baloldali vetélytársával, Luiz Inácio Lula da Silvával szemben. Bolsonaro ekkor a trumpi recepthez nyúlt, és nem ismerte el a vereségét, hanem – szintén az amerikai elnök példáját követve – választási csalásról és manipulációkról kezdett el beszélni. Ez utóbbi volt ugyanis a feltételezett fő komponense annak a puccskísérletnek, amely miatt most eljárás zajlik Bolsonaro és társai ellen. A puccs úgy zajlott volna, hogy
- az összeesküvők káoszt és zavart keltenek,
- majd a még hivatalban levő Bolsonaro erre hivatkozva szükségállapotot hirdet,
- letartóztatja a legfelsőbb bíróság tagjait,
- megnöveli a hadsereg mozgásterét,
- meggyilkoltatja Lulát,
- végül új választást ír ki, amit már szövetségesei ellenőriznének.
A bíróság információi szerint az összeesküvők WhatsAppon tárgyaltak egymással és Bolsonaróval arról, hogy mikor kellene megölni Lulát. Több őrizetbe vett személy is Bolsonaróra vallott – egy közeli munkatársa például arról beszélt, hogy a volt elnök előkészítette a szükségállapot bevezetését és a választás érvénytelenítését.
Bolsonaro veresége után az események valóban úgy zajlottak, ahogyan az a vádiratban szerepel. Tény, hogy a bukott elnök az utódja beiktatása előtt nem sokkal bátorítani kezdte a híveit, hogy azok a választási eredmény érvénytelenítését követelve tüntessenek. Jobboldali brazilok tömegei kezdtek tiltakozásokba és útlezárásokba országszerte.
2023 januárjában egy hatalmas, szervezett tüntető tömeg a fővárosban, Brazíliavárosban a kormányzati épületek felé vonult, és többet közülük meg is rongált. Végül elértek a Kongresszushoz, és megrohamozták azt. Be is jutottak az épületbe, ahol kárt okoztak az üléstermekben, de végül a rendőrség kiszorította őket. Mivel azonban – ellentétben a 2021. január hatodikai washingtoni ostrommal és az amerikai kongresszussal – a brazil törvényhozás éppen nem ülésezett, így politikai eredményt nem tudtak elérni. Ezért az elnöki palotát és a legfelsőbb bíróság épületét is megtámadták, ám a rendőrség itt is úrrá lett a helyzeten.
A legfrissebb nyomozati eredmények szerint azonban mindez egy nagyobb terv része lett volna. A támadássorozat maga ugyanis csak azt a célt szolgálta, hogy Bolsonaróék káoszt szítsanak. Ha ez a rendetlenség és erőszak tartósan fennmarad, akkor ezzel lehetett volna indokolni a szükségállapot bevezetését és a hadsereg bevetését.
Bár Bolsonaro később elítélte az eseményeket, ahogy a feltételezett összeesküvést elkezdték felgöngyölíteni, 2023 nyarán ellene is rendőrségi eljárás indult, illetve attól is eltiltották, hogy 2030-ig elinduljon a választáson. Jogi és politikai viszontagságai azóta is tartanak – ebben is hasonlít Donald Trumpra, akit többek között a Capitolium ostroma miatt helyeztek vád alá. Trump azonban nem dolgozott ki nagyobb tervet, amelynek a háttérül szolgált volna a lázongás.
A nyomozók egyébként tavaly novemberben vádemelési javaslattal is éltek Bolsonaro ügyében, a rendőrség szerint ugyanis a volt elnök
a demokrácia és a jogállam erőszakos megdöntésére szervezett puccsot, és ezt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
Mivel Bolsonaro talpa alatt egyre jobban ég a talaj, kapóra jött neki, hogy régi szövetségese idén januárban visszatérhetett a Fehér Házba.
Mielőtt azonban a jelenlegi helyzetet értékelnénk, érdemes megvizsgálni, milyen szerepet játszottak a puccsok Brazília történetében, illetve hogyan alakult Washington és a latin-amerikai ország viszonya.
Egy gyönyörű barátság kezdete
Az a bonyolult puccskísérlet, amelynek az irányításával Bolsonarót vádolják, első pillantásra eléggé hajmeresztő. Brazíliában azonban – más latin-amerikai államokhoz hasonlóan – mindez nem számít példátlannak, hiszen az ország története hemzseg a nagyszabású katonai hatalomátvételi kísérletektől – legyenek azok sikeresek vagy sikertelenek. Eleve az ország modern történelme is lényegében egy puccsal indult, ugyanis 1889-ben a rabszolga-felszabadítással elégedetlen elit katonatisztek segítségével megbuktatta a császárságot. Innentől hosszú évekig a katonák játszották a fő szerepet az ország politikai életében.
De nem volt ez másképp a 20. században sem – az 1930-as években egymást érték a puccsok és a lázadások, legyen szó a szegényebb régióknak a fővárossal szembeni, vagy a tenentéknek nevezett fiatal katonatiszteknek a vezérkar elleni lázongásairól. 1930-ban a populista politikus, Getúlio Vargas is puccsal vette át a hatalmat, aztán 15 éven át kormányzott diktátorként. 1945-ben azonban őt is a hadsereg lázadása söpörte el. 1965-ben pedig a hadsereg vezérkara – amerikai segítséggel, de saját szakállára cselekedve – döntötte meg a demokratikus vezetést, hogy aztán húsz évre a saját hatalmát betonozza be.
Trump és Bolsonaro szövetségéhez ismerni kell a két ország közös történelmét is. Az USA és Brazília kapcsolata ugyanis régóta jónak mondható. A két ország már a 19. században felvette egymással a diplomáciai kapcsolatot, de a viszony valódi virágzásnak csupán F. D. Roosevelt elnök „jószomszédi politikája” idején, de még inkább a második világháború alatt indult. Ekkoriban Brazília ugyanis teljes mellszélességgel támogatta a szövetségesek törekvéseit, sőt, 1943-tól egy expedíciós hadsereggel Olaszországban is partra szállt. A háború után pedig megnyitotta piacait az USA számára, ami tovább javította a viszonyt.
Getúlio Vargas populista uralma idején a protekcionista vámpolitika miatt hűvösebb lett a hangulat, de ez csak átmeneti zavarnak bizonyult. A hidegháború idején Brazília értékes szövetségese volt az USA-nak a forrongó latin-amerikai kontinensen. Ha pedig ez valamiért változni látszott, azt a CIA „megoldotta”: amikor a hatvanas években a kormányzat balra tolódott, az Egyesült Államok támogatta a hadsereg jobboldali elemeinek puccsát. A katonai kormányzat alatt aztán Brazília teljesen az USA külpolitikai irányvonalának rendelődött alá, és ez a baráti viszony a ’80-as években lezajlott demokratizálódás után is megmaradt. Nagyjából egy stabilan és kölcsönösen jó viszony alakult ki, jelentős amerikai befektetésekkel megtámogatva. Mindez Trump alatt érte el tetőfokát, és azóta sem látszik romlani. Igaz, a kereskedelem terén ma már Kína Brazília elsőszámú partnere, Lula elnök ráadásul bejelentette, hogy a tervezett amerikai védvámokra arányosan fognak felelni. A lassú erodálódás tehát már megindult Trump és Lula, azaz az USA és Brazília között.
Bolsonaro szerény körülmények között nőtt fel, sok szegény fiatalhoz hasonlóan ő is a hadsereget választotta karrierpályának. A Brazíliát 1965 és 1985 között uraló katonai diktatúra alatt jutott tiszti rangig, és közben a rezsim híve lett. Később is hangoztatta, hogy a diktatúrára szükség volt, és annak vezetői helyesen jártak el (még akkor is, ha civilek megkínzásáért és meggyilkolásáért is felelősek).
Az 1980-as évek végén, a demokratizálódási folyamattal egyidőben aztán Bolsonaro bekerült a politikába – először városi tanácsosként, majd az országos törvényhozásba is beválasztották. Itt különböző jobboldali pártok tagjaként általában egyfajta jelentéktelen politikai „trollként” működött. Szélsőséges kijelentésekkel hívta fel magára a figyelmet, például, amikor Dilma Rousseff akkori baloldali elnöknek a katonai rezsim általi megkínzását helyeselte. 2019-ben aztán váratlanul a politika élvonalába került. A trumpista nemzetközi trendet meglovagolva a jobboldal legesélyesebb elnökjelöltje lett, és a második fordulóban meg is verte a korrupciós botrányok által megtépázott baloldal jelöltjét, Rousseff és Lula utódját.
Elnökként Bolsonaro a szociális kérdésekben keményen konzervatív, gazdasági kérdésekben libertárius programot vitt. Ideológiája és bombasztikus kijelentései is hasonlóvá tették Trumphoz. A média így ráaggatta a „trópusi trump” becenevet, amit Bolsonaro büszkén viselt, az amerikai elnök pedig örült a dél-amerikai tanítványnak: többször is örömmel látta vendégül Washingtonban és floridai bitokán is, javítva ezzel a hagyományosan amúgy sem rossz amerikai-brazil viszonyt. Bár a populista vezetők világszerte USA-ellenes, sokszor nyíltan Kína- és Oroszország-barát politikát folytattak, Bolsonaro esetében ez másképp volt. Ebben persze a latin-amerikai (szélső)jobboldal tradicionális politikai vonala is szerepet játszott, de a Trumppal való barátság hatása elvitathatatlan.
Összességében Brazília és az USA viszonya jónak számít, de elmondható, hogy a baloldali brazil kormányok inkább hűvösebb, míg a jobboldaliak barátságosabb kapcsolatot ápolnak Washingtonnal.
Amikor Trump 2020-ban elvesztette a választást, Bolsonaro nem ismerte el az elnök vereségét, és mellé állt abban a kampányban, amely megkérdőjelezte a választás tisztaságát. Szintén támogatta az amerikai elnököt az ellene indult eljárások során. Most viszont Bolsonaro szorul támogatásra.
Kimenekíti-e a barátját Trump?
2024 őszén úgy állt a dolog, hogy Bolsonaro és Trump is komoly jogi és politikai krízisben voltak. A brazil politikust eltiltották a közügyektől, nyomoztak ellene, Trump pedig szintén számos eljárás hatálya alatt várhatta a novemberi elnökválasztást. A helyzet azonban egy csapásra megváltozott azzal, hogy az Egyesült Államokban Trump megnyerte a választást. Ezzel a jogi problémái is azonnal megoldódtak: egy korábbi legfelsőbb bírósági döntés szerint ugyanis ez elnöknek mentessége van a hivatali ideje alatt esetlegesen elkövetett bűncselekmények miatt.
Bár Bolsonaróra ennek nem volt közvetlen hatása, ő maga is észlelte a változást. Egy, a New York Timesban megjelent interjújában nyíltan az újdonsült elnökhöz folyamodott segítségért. Trump ugyan nyilvánosan nem szólalt meg az ügyben, és nem válaszolt Bolsonaro „segélykérésére”, viszont beiktatása után nagyjából egy hónappal a cége pert indított a brazil állammal szemben.
A trumpi kereset közvetlen alapja egyébként az, hogy egy brazil bírósági döntés arra kötelezte a Rumble nevű közösségi médiaplatformot, hogy távolítsa el Bolsonaro egyik hívének bejegyzését. Trump pereskedése a brazil állam ellen tulajdonképpen egyfajta beavatkozásnak számít Brazília belügyeibe, hiszen mégsem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a felperes az Egyesült Államok elnökének érdekeltsége. Az USA, mint láthattuk, Brazília „nagy testvére” a világpolitikában – ilyen minőségében pedig Trump könnyen nyomást gyakorolhat a brazil állam intézményeire. És miért ne tenné? Hiszen az elnök többször is bizonyította, hogy az amerikai intézményekre személyes játszótereként, saját céljai elérésének eszközeiként tekint. Így pedig a dolog könnyen egy brazil-amerikai konfliktus forrásává válhat. Trump emellett arra is szívesen használ állami eszközöket, hogy külföldi szövetségeseit így támogassa. Márpedig Bolsonaro a múlt hónapban külön kérte az amerikai elnököt, hogy
mentse meg őt.
Egyelőre tehát nem lehet tudni, hova futhat ki egyrészt Bolsonaro ügye, másrészt pedig Trump és a brazil hatóságok konfliktusa. Annyi bizonyos, hogy Bolsonaro Trump segítségét kérte, az amerikai elnök pedig hajlott a hívó szóra. Az viszont még nem világos, meddig megy el szövetségese érdekében a Fehér Ház régi-új ura.
Hiszen – bár a politikai különbség és a vámok már elkezdték erodálni – a brazil-amerikai kapcsolatok még mindig jónak számítanak, nem lenne érdemes azokat lerombolni Bolsonaro egyéni érdekei miatt. A brazil vezetés nem USA-ellenes, tehát van esély az együttműködésre Trump alatt is. Főleg, hogy az elnök sokszor folytat pragmatikus külpolitikát. A Fehér Ház barátságtalan lépései viszont könnyen Kína vagy Oroszország karjaiba sodorhatják a velük sem ellenséges, ráadásul a BRICS-be az országot beléptető Lula-kormányt.
Egyelőre kiszámíthatatlan, hiszen Trump döntései is elég kiszámíthatatlanok. Az biztos, hogy sokkal hűvösebb viszony várható, hiszen Lula már üzent is Trumpnak, hogy, amennyiben vámokat vet ki a brazil termékekre, azt azonnal viszonozni fogják brazil részről
– mondta Ricz Judit arról, milyen hatással lehet Trump elnöksége a brazil-amerikai kapcsolatokra.
Hogy Trump az ösztöneire hallgat, vagy a nemzeti érdeket helyezi-e előtérbe, hamarosan kiderül.
