Nagyvilág

Gül Baba utódainak alapítana „muszlim Vatikánt”, egy miniállamot az albán kormányfő

Artur Widak / NurPhoto / Getty Images
A tiranai Bektasi Világközpont.
Artur Widak / NurPhoto / Getty Images
A tiranai Bektasi Világközpont.
A szocialista albán kormányfő, Edi Rama meglepő bejelentést tett pár hete az ENSZ közgyűlésén. A Bektási Rend Szuverén Államát hozná létre Tiranában. A síita bektásik dervisrendje az iszlám főáramlataitól eltérő, misztikus tanokat hirdet. Törökországban 1925-ben, Albániában 1967-ben tiltották be a rendet, amelynek tagjai közül nálunk Gül Baba a legismertebb. Ha az 1991-ben újjáéledt rend államot alakítana – bár ezt sokak kétlik, és PR-fogásnak tartják a bejelentést –, az a vallásbékét is fenyegetheti Albániában. Mások szerint török-albán rivalizálás lehet a háttérben.

Az albán miniszterelnök, a szocialista párt vezetője, Edi Rama szeptember végén, New Yorkban, az ENSZ közgyűlése előtt jelentette be, hogy miniállamot létesítenének az albán fővárosban, Tiranában. A tervezett enklávé, amit egyesek máris „muszlim Vatikánnak” hívnak, a Bektási Rend Szuverén Állama nevet kapná. A bektásik az iszlám misztikusok, azaz a szúfi hagyományt követő dervisrendek közé tartoznak. Az iszlámon belül a síita, vagyis az Ali kalifát tisztelő-követő ágat képviselik. (A síiták kisebbségben vannak a szunnita többséghez képest a muszlim világban.) A Törökországból 1925-ben kitiltott bektási mozgalom ezután áttelepült Albániába, és 1929-ben elhatárolódott az iszlám más irányzataitól, így a Törökországban és Albániában egyaránt a lakosság többségét kitevő szunnitáktól is.

Amikor Edi Rama előtt ismertette a bektási szuverenitásra vonatkozó elképzeléseit, arról beszélt, hogy a Vatikánvárost, azaz a katolikus egyház római központját tekintik mintának. A Vatikánhoz hasonlatosan a jelenleg is Tiranában működő Bektási Világközpontot „a mérsékeltség, a tolerancia és a békés egymás mellett élés új centrumává” alakítanák át – írja a Deutsche Welle (DW). A német hírforrás szerint az új állam saját határokkal, útlevéllel és közigazgatással rendelkezne. A dervisrend vezetője, Edmond Brahimaj, akit követői Baba Mondinak hívnak, „különleges kezdeményezésnek” nevezte Rama javaslatát, ami a vallásos világ számára „a tolerancia és a béke kezdeményezése” jegyében lehet „egy új korszak hírnöke”.

Az új „szuverén állam” területe 11 hektár lenne Rama elképzelései szerint. Bár a központ annyiban hasonlatossá teszi a Vatikánhoz az albán fővárost, hogy egy vallási irányzat centruma, ám a bektásik vallási jelentősége nem mérhető a római katolikus egyház globális befolyásához, sőt

a bektásik még Albániában is mindössze a lakosság öt százalékát teszik ki, létszámuk 115 ezerre becsülhető.

Gyenge az összehasonlítási lehetőség a Vatikánnal – mondja Besnik Sinani, a Tübingeni Egyetem muszlim teológiai központjának kutatója is. A DW-nek elmagyarázta: a történelmi valóságnak nem felel meg az a párhuzam, amit Rama vél felfedezni Olaszország és a Szentszék 1929-es lateráni egyezménye, illetve a bektási szuverenitás között. (1929-ben Mussolini, az olasz király nevében eljáró fasiszta diktátor és a XII. Pius pápát képviselő bíboros, Pietro Gasparri kötött kompromisszumot. Itália elismerte a Vatikán szuverenitását és a szabad pápaválasztást, de Róma lett az olasz főváros.)

Amikor Rama bejelentette a Bektási Rend Szuverén Államának létrehozását, a szintén albán Teréz anya mondását idézte: „Nem mindegyikünk tehet meg nagyjelentőségű dolgokat, de hatalmas szeretettel bármelyikünk véghez vihet kisebbeket”. A béke Nobel-díjas Teréz anya római katolikus volt, mégsem véletlenül idézte őt Rama. Albániában ugyanis vannak tradíciók, amelyek a felekezeteken „túlnyúlnak”, és a nemzeti összetartozást fejezik ki. Így például az országban megünneplik a perzsa újévet, a Noruzt. A dervisrendek közül a bektásik is így tesznek. S amikor 1991-ben újra megnyithatta a kapuit a Bektási Világközpont Tiranában, a rendezvényt a Noruz ünnepére időzítették. Az ünnepségen Teréz anya is részt vett, katolikus létére. Mindez összefügg azzal, hogy sokan a bektásizmust az „albán vallásnak” tekintik.

Selcuk Acar / Anadolu Agency / Getty Images Antonio Guterres főtitkár és Edi Rama albán miniszterelnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén New Yorkban, 2023. szeptember 20-án.

A kommunisták betiltották őket, a szocialisták most államot adnának nekik

Hogy miért kellett 1991-ben újranyitni a bektási világközpontot? Bár a centrum 1929 óta működött Tiranában, Enver Hodzsa kommunista vezér idején, 1967-ben feloszlatták az összes egyházat és a szúfi dervisrendeket, így a bektási mozgalmat is. Albánia ekkor a világ egyetlen országa volt, ahol hivatalosan nem léteztek vallások, és „ateista állam” lett, amit az 1976-os alkotmány is megerősített.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a kommunista párt utódja a jelenleg kormányzó szocialista párt, akkor még döbbenetesebb Edi Rama bejelentése egy vallási alapú miniállam létesítéséről. Nem véletlen, hogy többen felvetik: a kormányfő csak egy PR-fogással élhetett, amikor bejelentette a bektásik szuverenitását. Kicsit talán válaszul arra is, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrégiben egy 8000 fős befogadóképességű mecsetet avatott Tiranában.

Ezt a gondolatot erősíti a Jerusalem Post egyik megjegyzése is: az izraeli lap szerint – a rend 1925-ös kitiltása ellenére – máig sok bektási él Törökországban. Így már érthetőbb, hogy ha az iszlamista irányzatokhoz közel álló Erdogan szunnita mecsetet avat az albán fővárosban, akkor a szocialista albán kormányfő államot alapít a Törökországból 99 éve elüldözött, de ott még mindig potenciális hívekkel rendelkező muszlim irányzatnak.

Rama időközben nyilatkozatban is megerősítette a terveit, és 2024 végére jogszabálymódosítási javaslatokat ígért, illetve hogy a szuverenitást további lépésekkel készítik majd elő. A dervisrend mindenesetre már az eddigi bejelentést is lelkesen üdvözölte. Bíznak benne, hogy „Vatikán-szerű szuverenitást” fognak elnyerni, ami lehetővé teszi a vallási és közigazgatási „autonóm kormányzást.”

Egyelőre nem egyeztethető össze az albán alkotmánnyal a bektási rend „szuverenitása”

Ugyanakkor Rama miniszterelnök ötletét mások erős szkepticizmussal fogadják. Besnik Sinani szerint a kormányfő bejelentése példátlan esete a modern „vallási mérnökösködésnek”. Albert Rakipi, az albán Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének a vezetője is azt hangsúlyozza a DW-nek, hogy egy új állam megalapítása nem a kormány hatásköre. Erről a parlamentnek kell döntenie. Ráadásul itt nem „klasszikus államról” lenne szó, hisz a Bektási Rend Szuverén Államának nem lenne pontosan meghatározott lakossága és felségterülete, nem működne ott katonaság, rendőrség vagy bíróság.

A „külső szuverenitásról”, a nemzetközi elismertségről pedig még nem is beszéltünk – folytatta Rakipi. Bizonytalan, ki ismer majd el egy ilyen miniállamot. Az új állam az albán alkotmánnyal sem egyeztethető össze, ennek módosításához pedig kétharmados többség kéne a parlamentben. A felvetésre Baba Mondi, a dervisrend vezetője is reagált. Szerinte az albán államnak törvényben kell szabályoznia a bektási szuverenitást. Ha ez megtörtént, akkor folyamodnak a nemzetközi közösséghez az elismerésért.

Artur Widak / NurPhoto / Getty Images Tábla a tiranai Bektasi Világközpont kapujánál.

Borítaná a vallásbékét a miniállam?

Albánia a vallási békéjéről ismert, és Rakipinek ebben a tekintetben nincsenek félelmei. Szerinte egy bektási állam nem borítaná fel a különböző felekezetek közötti harmóniát. A bektásik történelmileg a keresztények és muszlimok közötti együttműködést szorgalmazták, és hidat próbáltak képezni a két felekezet között. Nem véletlen, hogy az egységes, önálló Albánia függetlenségét is a rend egyik tagja, Ismail Qemali kiáltotta ki 1912-ben.

 

Így tehát Rakipi szerint a tolerancia, az együttműködés és az együttélés kultúrájának terjesztését szolgálná egy bektási állam létrehozása. Ez tehát egy jó kezdeményezés – tette hozzá –, főleg, ha a Közel-Kelet jelenlegi eseményeire gondolunk. Még érdekesebb ennek fényében, hogy Baba Mondi, a bektási rend vezetője nyilvánosan támogatja Izraelt.

 

Ugyanakkor az Albániai Muszlim Közösség (AMK) a hagyományos iszlám képviselőjelént „az ország jövője szempontjából veszélyes precedensnek” minősítette Rama ötletét. Az AMK hangsúlyozza, hogy ők az iszlám egyetlen és hivatalos képviselői Albániában. Besnik Sinani ezek után nem gondolja, hogy az „új állam” a vallási toleranciát fokozná majd. Sokkal valószínűbb, hogy az állam és az egyház viszonyában törést okoz az „új állam”.

Kik azok a bektásik?

A muszlim világon belül sokszor eretnekeknek tekintett bektásik ezredéves hagyományokat, a buddhizmust (lélekvándorlás, nirvánára törekvés), a perzsa költészetet és hitvilágot, a görög filozófia platóni – később arisztotelészi – szemléletét, továbbá a kereszténység és az iszlám tanait keverő mozgalmáról Germanus Gyula írt tanulmányt 1928-ban. Magyarországon is jártak egykor bektási szerzetesek: Gül Baba is ilyen misztikus hagyományt követő dervis volt, akinek a türbéjét a 2018-as felújítás után Orbán Viktor és Erdogan török elnök együtt avatta fel.

A bektásik egyik albániai vezetőjével, Hadzsi Mohamed Babával 1935-ben Barcs Imre, a Pesti Napló munkatársa is találkozott, sőt együtt borozott vele. Ugyanis a bektásik a mértékletes alkoholfogyasztást nem vetették meg, ellentétben az iszlám hívők döntő többségével. Az Euronews friss híre szerint egyébként, ha létrejönne a bektási állam, akkor nem korlátoznák az alkoholfogyasztást és nem szabnának meg kötelező ruhaviseleteket sem. A muszlimok többsége éppen ezért eretnekeknek tartja a bektásikat.

„Mi vagyunk azok a muzulmánok – mondta 1935-ben Hadzsi Mohamed Bab –, akiknek tanai legközelebb állnak a keresztények vallásához. Mi ismerjük a szentháromságot, amely a mi számunkra Allahban-Mohamedben-Aliban személyesül meg. Mi áldozunk, borral, kenyérrel és sajttal, gyónunk és feloldozást nyerünk. Nekünk a keresztényekhez hasonlóan szentjeink vannak; szentekként tiszteljük Alit, az első három kalifát. (…) De mi hiszünk a lélekvándorlásban és a szabad akaratban is! Nem azért, mert titkos keresztények vagyunk, hanem mert ez az igazi vallás és ezt kell hinni!”

Nihad Nino Pusija / ullstein bild / Getty Images

„Aztán persze mi neveltük a janicsárokat, a muzulmán világ legjobb és legbátrabb katonáit!” – tette hozzá a Pesti Napló 1935. február 2-ai számában nyilatkozó vallási vezető. Ám itt megjegyezhetjük, hogy az oszmán hadvezetés nem mindig járt jól a bektási dervisekkel. Egyesek bátorították a harcosokat – írja Germanus Gyula, hozzátéve: mások viszont a szultánok ellen lázítottak, és több janicsárlázadást robbantottak ki. II. Mehmed szultán 1826-ban megszüntette a janicsársereget, ez lett a bektásiak veszte is, hiszen az ő rendjüket is feloszlatták ekkor. A XIX. század egy későbbi periódusában átmenetileg visszakapták az elvesztett tekkéiket (rendházaikat), ám a modern Törökország születése után buktak el véglegesen: 1925-ben betiltották a dervisrendet, a bektásik pedig áttették a székhelyüket Albániába.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik